Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Mióta hordunk fülbevalót?

Történelem
Mára a fülbevaló ugyanolyan természetes, megszokott része a viseletünknek, mint bármely más ékszer. Legfeljebb akkor figyelünk fel egy-egy darabjára, ha feltűnően érdekes az anyaga, a formája vagy a színe. A kezdetekkor azonban a fülbevalók kiemelt és meghatározott jelentésű ékszerek is voltak. Ezt az is fölerősítette, hogy a mítoszok korában a fülnek magának is kiemelt jelentősége volt, s emellett különféle szimbolikus jelentéseket is kötöttek hozzá. Így például Egyiptomban a bal fül a halállal, a jobb az élettel állt összefüggésben, az ősi Kínában pedig a hosszú fül a bölcsességet, az okosságot jelképezte. De önmagának a fül kilyukasztásának is volt jelentése: ez több kultúrában is valamiféle elkötelezettségre vagy fogadalomtételre utalt. Mindezek pedig arra is hatással voltak, hogy kinek milyen anyagú vagy formájú ékszer került azután a fülébe.

Mióta van görkorcsolya?

Történelem
A befagyott vizek és lefagyott utak már több évszázaddal ezelőtt rákényszerítették az embert, hogy kitaláljon valamit, amivel mégis jó tempóban tud végigmenni, pontosabban végigsiklani a gyalog bejárhatatlan utakon. Így született meg a simára csiszolt talpú, keskeny lapból álló, jéghez való korcsolya, amely később a művészetben is helyet kért magának. A kerekeken gördülő görkorcsolya mögött azonban hasonló, külső kényszert nem találhatunk - ezt már kizárólag az ember belső vágyai hozták létre: annak igénye, hogy olykor a lábunk kínálta tempó meghaladásával, tehát a megszokottnál gyorsabban is tudjunk haladni. A jégkorcsolyának ez a „kistestvére” ezért jóval később is született meg, csak a 18-dik század vége felé. Megszületése viszont mindjárt sokkal látványosabbra is sikeredett.

A teknőtől a talpas bölcsőig

A karácsonyi betlehemes képeken a gyermek Jézust szalmára fektetve látjuk, hol a földön, hol egy asztalka formájú emelvényen. Jézus azért született istállóban, mert a születését megelőzően Augustus császár rendeletet adott ki az emberek összeírására. És mivel mindenkinek a születési helyén kellett jelentkeznie, Józsefnek, aki ugyan Máriával együtt a galileai Názáretben lakott, de a júdeai Betlehemben született, oda kellett mennie, elintézni a felírását. Természetesen az akkor már szülés előtt álló Mária is vele ment. Betlehemben viszont már nem adtak nekik helyet a szállásokon, ezért húzódott be a család egy istállóba. Ahol pedig honnan is lett volna bölcső? Elméletben persze lehetett volna, hiszen abban a korban már ismerték ezt a formát, ám ők nem ismertek senkit a városban, aki adhatott volna nekik egyet. Ezért Jézusnak nem jutott bölcső, csak a szalma.

Zamenhof és az eszperantó ötlete

Történelem
December 15-én az eszperantisták mindig megünneplik az eszperantó nyelv megalkotója, Lazar Markovics Zamenhof születésnapját. Százötvenedik évfordulóján, 2009. december 15-én még a netes világ is megemlékezett róla: a Google kereső kezdőlapján a logó a világon mindenütt egy zöld eszperantó zászlóval egészült ki. De vajon milyen élmények alapján és milyen megfontolásokból született meg Zamenhof fejében az a gondolat, hogy hasznos lenne egy mesterséges világnyelvet létrehozni?

Egy különös történet Szent Miklósról

Történelem
December hatodika a világ sok országában a gyerekek legkedveltebb ünnepe: a Mikulás napja. A hagyományok szerint ezen a napon járja be prémes, vörös köpenyében és rénszarvasok vontatta szánján az emberek lakóhelyeit a Mikulás, és csempészi be titokban az ajándékait a gyerekek gondosan kikészített cipőibe és csizmáiba. Az elnevezés egyébként a Miklós név cseh és szlovák alakja nyomán terjedt el. Maga a névadó pedig Szent Miklós püspök, aki nagylelkűségével és bőkezű szeretetével a karácsony előhírnöke, és akinek a napját a katolikus egyház december 6-dikán ünnepli. Újabban azonban nemcsak a jóságáról, hanem a szenvedélyességéről is meg szoktak emlékezni, ami szintén kiemeli őt a többi szent közül.

Elektromossággal röpdöső pókok

Történelem
Nemrég az egyik New York-i egyetem Physics arXiv nevű blogjában érdekes cikket tettek közzé arról, hogy mit lehet ma tudni a pókok levegőben való röpdöséséről. Mint az köztudott, az amúgy meglehetősen kreatív pókoknak nincsen szárnyuk, olykor mégis úgy látni őket a levegőben, mintha siklóernyőznének. Vajon hogy csinálják?

Ki nevezhető az első régésznek?

Történelem
A régészet az emberiség múltjának tárgyi emlékeivel, azok minél alaposabb feltárásával, dokumentálásával és megőrzésével, valamint a leletekből levonható következtetésekkel foglalkozik, és nagyjából a reneszánsz idején vált önálló tudománnyá. Ám hogy mi rejlik a föld mélyén egy-egy rég elpusztult városból vagy hogy melyik kultikus tárgynak mi lehetett a jelentősége, természetesen mindig is izgatta az embereket. Ezért mindig voltak olyanok, akik ásót ragadtak és megpróbálták föltárni a gazdagabb leleteket ígérő területeket. És bár őket semmiképp sem nevezhetjük szakértő régészeknek, de a régészet úttörőinek igen, különösen, ha valóban gondot is fordítottak rá, hogy az általuk kiásott tárgyakat valóban biztonságosan őrizzék meg. Ilyen előfutárok pedig már az ókortól akadtak.

Bar Kohba és cseppet sem derűs kora

Történelem
Az egyik legkedveltebb és legszórakoztatóbb kitalálós játékunk a barkochba. Ebben egy játékos gondol valamire, a többiek pedig eldöntendő kérdéseket tesznek föl neki, hogy ezekkel puhatolják ki, vajon mi lehet az. A kérdezett csak az igen, nem, illetve az is vagy a nem jellemző választ adhatja nekik. Talán nincs is olyan ember, aki ne élvezné ezt az izgalmas és fürge gondolkodásra késztető játékot, amelynek eredetéhez azonban véres események fűződtek.

Mióta létezik boncolás?

Történelem
Aki orvosnak készül, annak az egyetemen kötelező boncoláson is részt vennie, hogy a saját tapasztalatai révén is belelásson az emberi testbe, és így könnyebben megtanulja annak felépítését, vagyis az anatómiáját. (A szó a görög ana = fel és temnó = vág szavakból ered.) Az emberi test boncolásának azonban nemcsak oktatási célja lehet. Az anatómiai boncolás mellett még létezik a kórboncolás (ennek a betegségben elhunyt személy halálokának felderítése a célja) és az igazságügyi vagy törvényszéki boncolás is (ennek során a rendkívüli, váratlan halált halt személy halálának okát igyekeznek földeríteni). A Magyarországon érvényes jogszabályok szerint minden, kórházban elhunyt személyt fel kell boncolni, kivéve, ha az osztályvezető patológus valamilyen okból írásos engedélyt ad ennek az elhagyására. A boncolás azonban hosszú ideig nem volt bevett tevékenység és a törvények is csak a 19-dik század közepétől kezdték el körültekintően és az ésszerű céloknak megfelelően szabályozni. Addig az orvosok olykor csak kalandos utakon, nagy nehézségek árán juthattak hozzá olyan holttestekhez, amelyen tanulmányozhatták a testet és azt, hogy vajon abban milyen betegség milyen jellemző elváltozásokat okozott.

A Halloween

Történelem
Az ezredforduló óta Magyarországon is sokan megtartják a Halloween ünnepét, október 31-én. Felnőttek és gyerekek egyaránt jól szórakoznak az addig inkább csak az amerikai képregényekből vagy filmekből ismert ünnepnapon. És mivel ennek lényege a halál és a hozzá kapcsolható borzalmak valamint az élet közti határvonal képletes átlépése, ilyenkor az emberek a lakásukat és önmagukat is véres műanyag testrészekkel, denevérekkel és egyéb, riasztó dolgokkal díszítik fel. Emellett nem maradhat el a világító töklámpás sem, amely jó ideje a Halloween legfontosabb kelléke lett. A vidám és olykor horrorisztikus elemekkel teli szórakozás jó alkalmat teremt arra, hogy a gyerekek és felnőttek közösen faragjanak ki egy hatalmas tököt, és tegyék vicces térré a lakásukat, mielőtt nálunk beköszönt az ennél jóval komolyabb és szomorúbb halottak napja, amely már merőben másképp kezeli az élők és holtak közti viszonyt. Így a kettő együtt tökéletesen kiegyensúlyozza azt a sokféle érzelmet, amellyel az ember a halálhoz viszonyul, és amelyeknek a kinevetés és a mély szomorúság a két végpontját jelenti.

Szökröny, téka, pohárszék

Aki ma el akarja tenni a ruháit, hogy rend legyen a lakásban, kinyit egy megfelelő szekrényt, és már meg is oldotta ezt a feladatot. A mai formájú szekrények azonban Európában csupán a 15-16-dik századtól váltak ismertekké az otthonokban. És bár a római korban már készítettek ilyen, fal mellé állítható tároló bútorokat, a fa megmunkálásának technológiája az ókor vége felé általában is visszaesett, szekrényeket pedig legfeljebb a templomokban lehetett látni. De vajon addig mit használtak az emberek a ruháik és egyéb holmijuk tárolására? Hová tették az ágyneműiket vagy az ingeiket?

A bábművészet

Történelem
Bár a filmek olykor elhomályosítják a színházi előadások jelentőségét, van néhány műfaj, amely örökéletűnek látszik. Ilyen a bábjáték is, amelynek figurái nem ritkán még a mesefilmekbe is bekerülnek. De vajon mióta létezik a bábművészet?

Freskók

Történelem
A világ egyik legismertebb és legtöbbet idézett képe azt a pillanatot ábrázolja, mielőtt Isten és az általa teremtett, első ember ujja összeér, hogy Ádám életre keljen az univerzális isteni erőtől. A különleges feszültséggel rendelkező gesztus Michelangelo (mikelandzselo; 1475-1564) műve, és a Sixtus-kápolna mennyezeti freskójának része. Szép és monumentális freskók azonban nemcsak ebben a kápolnában láthatóak, hanem ennél sokkal régebbi épületekben is. A freskófestés annak ellenére, hogy nem éppen a legegyszerűbb technikájú műfaj, az ókor óta a festészet legnépszerűbb kifejezési formái közé tartozik.

Az oszlopos szentek

Történelem
1944-ben egy alpinista a grúziai hegyek egyik, különösen szép vidékén járt, ahol egy különleges gránitoszlop is áll. Ez arról nevezetes, hogy a tetején akkoriban egy romos házikót lehetett látni. Az alpinista kíváncsi volt a házra, ezért felmászott a kb. negyven méter magas oszlopra, amelynek tetején egy több száz éves kápolnát talált, benne egy emberi holttest maradványaival. Mint azután kiderítették, egykor egy olyan szerzetes élt odafenn, az oszlop tetején, aki a kora középkori oszlopos szentek gyakorlatát követve magányosan és imákkal töltötte a napjait, és csak olyankor jött le, amikor az élete tanulságait meg akarta osztani a többiekkel. Mivel a kápolna nehezen elérhető helyen volt, ekkor semmit nem tettek vele, csupán megőrizték. 1993-ban azonban megjelent ott egy 39 éves férfi, aki épp akkor tett szerzetesi fogadalmat. Ő nem kis nehézségek árán újjáépítette a kápolnát, majd maga is beleköltözött, és ettől kezdve ennek az oszlopnak a tetején éli az életét. Elsőként a több országban is kapható amerikai lap, a The Huffington Post közölt róla egy képes riportot, 2013-ban. Innen lehet tudni, hogy mit is jelent, ha valaki az oszlopos szentek életmódját követi.

A kalózkodás

Történelem
Bár a kalózkodás helyenként még ma is élő gyakorlat, az európai emberek kalózokkal kizárólag könyvekben vagy filmeken találkozhatnak, ahol többnyire riasztó, sötét öltözékben, esetleg jellegzetes, ferde kötéssel a szemükön és halálfejes sipkákkal a fejükön látjuk őket. A kalózkodás bizonyos formái azonban olykor itt is kézzelfoghatóan vannak jelen, hiszen például a szabálytalanul, fizetség nélkül letöltött zenék is kalózfelvételek, ahogy a titokban működtetett rádiókat is kalózrádióknak hívjuk. Ám ezek jóval szelídebb tevékenységek, mint amilyenek a kalózokat jellemezték évszázadokon át, a világ tengerein.

Kályhák

Történelem
Amikor megérkezik a hideg, az emberek egy része a távfűtéstől vagy a házában lévő, közös központi kazántól kap meleget, más része a lakásában felszerelt, gázfűtésű falikazánnal (eredeti nevén cirkogejzer, közkeletű néven cirkogejzír v. cirkó) fűti be a lakását. Ezek közös jellemzője, hogy a központi egységükben megtermelt hőt fűtőtesteken, radiátorokon keresztül adják át a lakás helyiségeinek. Sokan azonban nem ilyen, áttételes rendszerrel, hanem kályhákkal fűtenek, amelyek lehetnek kandallók, cserépkályhák, vaskályhák vagy olajkályhák. A kályhák az őskor óta jelen vannak az emberek életében és egy idő után, mint minden használati tárgyunk, művészi értékekkel is gazdagodtak.

A labirintus

Történelem
A labirintus az életünk minden pillanatában jelen van, hiszen a belső fülünk egy csontos és egy hártyás labirintusból áll. Ez tehát korántsem emberi lelemény: a természet alkotása. Ugyanakkor az ember is szeret eljátszani a természet kínálta formákkal, ezért ez a forma, amely gyakran a spirálvonallal is összekapcsolódik, már több mint ötezer éve szerves része a kultúránknak.

Itt az ószeres!

– Óóó-szereees! Használt cipőt, ruhát, rongyot, kopott holmit, mindent veszek és cseréé-leeek! – csendült fel gyakran a jól ismert, éneklésszerű hang a falusi utcákon vagy a városi bérházak udvarán, még a huszadik század közepén is. – Megjött a handlé – mondták erre sokan az otthon lévők, akiknél gyakran volt már a konyha vagy az előszoba sarkában letéve egy-egy kisebb, előkészített csomag a fölöslegessé vált holmikból. Ezekkel ilyenkor vagy maguk mentek ki az érkezőhöz, vagy az jött be hozzájuk, a helyzettől és a hangulattól függően. Mindenesetre az ószeresek – jiddis szóval: handlék – és egyéb házalók, a drótos tótokkal és vándorköszörűsökkel együtt akkor még természetesen tartoztak bele a lakosság színes képébe. Mára, a szigorúan zárt udvarok és az államilag szervezett lomtalanítások korában megszűnt a házaló kereskedés, és legfeljebb a lomizók alkalmi csoportjainál, illetve a turkálókat vagy szociális boltokat fenntartó kereskedőknél él tovább annak gyakorlata, hogy kellő javításokkal a használt holmikat is lehet még hasznosítani.

A hurrikán, más néven tájfun

Történelem
2017. augusztus 17-dikén a Harvey-nek nevezett pusztító hurrikán miatt az USA két államában is rendkívüli állapotot kellett elrendelni: Texasban és a szomszédos Louisianában. A környéket ötven éve nem sújtotta ennyire erős szél és ilyen, extrém mértékű eső. Szerencsére az USA hurrikánközpontja időben jelezte a veszélyt, ezért a lakosság evakuálását (kitelepítését) is időben megkezdték. Ezzel együtt felmérhetetlen károkat okozott a hurrikán, amelynek pusztítása során többen meghaltak, legalább félmillió autó tönkrement és egy vegyi üzemben is súlyos robbanások következtek be.
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum