Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A cukor

Tudomány
Mostanában sok szó esik a cukorról, amely egyszerre nélkülözhetetlen, mindennapi táplálékunk, az édességek és italok, kávék kihagyhatatlan része, másfelől fogat rongáló és elhízást is okozó anyag. A középkorban még csak egy-két tengerparti ország arisztokratáinak körében ismerték, azóta viszont a világ minden részén gyártják és fogyasztják.

A lézersugár

Tudomány
Ma az élet sok területén találkozhatunk a mesterségesen létrehozott fény egy sajátos formájával, a lézerrel. Nevét hol a CD-lejátszóknál és a nyomtatóknál, hol a gyógyításban vagy épp a fegyvergyártásban láthatjuk viszont. És bár az elvvel, amelynek alapján megszülethetett, már régóta tisztában voltak a fizikusok, az első lézer csak a huszadik második felében, 1960 májusában született meg, egy amerikai fizikus, Theodore Harold Maiman jóvoltából.

A szélkakastól az anemométerekig

Tudomány
Azokra a számító, elvtelen emberekre, akik mindig arrafelé fordulnak, ahonnan a kedvező szél fúj, azt szoktuk mondani: szélkakasok. Ebben a képben persze a „szél” nem a természeti jelenségre utal, hanem az ahhoz hasonlító politikai vagy gazdasági folyamatokra. A metafora viszont azért jöhetett létre, mert Európa településein hosszú évszázadokon át feltűnően sok volt a szélkakasok képe, a háztetőkön vagy a templomtornyokon. Különösen azokon a vidékeken volt sok ezekből a forgó szerkezetekből, ahol tenger is volt a közelben, hiszen a hajósoknak tudniuk kellett, hogy amikor útra kelnek, milyen irányból fúj a szél. Ezt pedig a szélkakasok mutatták meg nekik. Ugyanakkor a szélkakasokat pusztán a díszítés kedvéért vagy egyszerű szimbólumként is föltették a házak legmagasabb pontjaira.

A világ legöregebb fái

Tudomány
A Biblia ószövetségi részének egyik alakja, Matuzsálem neve eredetileg lándzsás embert jelentett, később azonban a különlegesen hosszú életkort is ezzel kezdték el megjelölni, matuzsálemi életkorként. Mózes első könyve szerint ugyanis Ádám nyolcadik utóda (Énókh fia, Lámekh apja és Noé nagyapja) 969 évet élt. Ezt az életkort ember még meg se közelíthette, a fák közt azonban vannak olyanok, amelyek bőven meg is sokszorozták. Ezek tehát a fa matuzsálemek, amelyek között elsősorban a hegyi mamutfenyőket (Sequoiadendron giganteum) kell megneveznünk. Ezek akár 2-3000 évig is elélnek, egyszersmind hatalmas méretűekké is megnőnek. Közülük a legnagyobb példány az amerikai Sequoia Nemzeti Parkban található. Ugyanakkor a jelenleg ismert, legidősebb fa mégsem mamutfenyő, hanem egy szálkástobozú fenyő (Pinus aristata), amely a kaliforniai White-hegységben növekszik, és amelynek a korát 4700 évre becsülik. A botanikusok a Matuzsálem nevet adták neki. Az európai fenyőfélék közül az Alpokban és a Kárpátokban honos cirbolyafenyő (Pinus cembra) él a legtovább, de ennek a kora ma nem haladja meg az ezer évet.

Éld át a madármegfigyelés örömét!

Természetfotós játszótér már a Füvészkertben is! A mYnest egyrészt egy detektívüveges madárles-játszótér-madáretető kombináció, másrészt egy interaktív madártani tanösvény.

A méhek különleges szeme

Tudomány
Mi, emberek olykor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy minden élőlény ugyanolyannak látja a világot, mint mi. Ez azonban egyáltalán nem így van, és nemcsak azért, mert léteznek vak állatok is (pl. a barlangi gőte), hanem főként azért, mert az egyes fajoknak más és más fontos a világ „látványkészletéből”. Ezért a fejlődésük során ehhez igazodva alakult ki a szemük is. Amelyik fajnak nincs szüksége bizonyos színekre vagy formákra, annak a szeme ezeket nem is érzékeli. A legtöbb emlős például nem látja a színeket, más állatok viszont olyan frekvenciatartományokat is érzékelnek a fényből, amelyet mi nem, ezért ugyanazt a színt egészen másnak látják. Ez utóbbiak közé tartoznak a méhek is, amelyek az ultraibolyát a polarizált fényt is használják az érzékelésükben.

A sztrájkról

Tudomány
Aki figyel a közéletre, mostanában gyakrabban találkozhat a sztrájk fogalmával. A kifejezés az angol strike (eredetileg: ütés, csapás) szó magyar átírása. Általában véve azt jelenti, hogy több munkavállaló közös elhatározással meghatározott időben és meghatározott célból felfüggeszti a munkáját, hogy ezzel nyomást gyakoroljon a munkáltatóra vagy az a mögött álló politikai hatalomra. Egy munkafolyamat leállítása egyúttal jól érzékelteti, hogy mi történne a munkát végzők jelenléte nélkül, tehát kiemeli a munkájuk fontosságát. Mivel a sztrájknak mindig van kockázata – hiszen a kormányok még demokráciákban is kijátszhatják a törvényeket, sztrájktörőket fizethetnek le vagy időhúzó technikákat vethetnek be a tárgyalásokon – a munkavállalók csak olyankor nyúlnak a sztrájk eszközéhez, amikor már nem maradt más lehetőségük az érdekeik érvényesítésére.

Mi MICSODA Klubnap 2016. április 30.

Sok szeretettel várunk április 30-án a Füvészkertben a Mi MICSODA Klubnapon. Ültess eleséget a madaraknak, ismerd meg a frissen felavatott mYnest megfigyelő állomást, hallgass zenét a fák árnyéka alatt, törd a fejed, játssz, ügyeskedj egész nap!

Házak és földrengések

Tudomány
A legpusztítóbb, legtöbb kárt okozó természeti jelenség a földrengés, amelyet ráadásul a tudomány még ma sem képes előre jelezni. Így az egyetlen, hatékony védekezési módszer az, ha a házakat és hidakat olyan technológiákkal építik, hogy azok kivédjék a földrengések hatásait és a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék a károkat. Azokon a területeken, ahol gyakoriak a földrengések, az emberek már régóta kísérleteznek a biztonságos módszerek kidolgozásával, ezért mára már meglehetősen sok tapasztalatot halmozott fel az emberiség ezen a területen.

A harangok Rómába mentek

Tudomány
Húsvét előtt, nagypénteken és nagyszombaton nem halljuk a templomok közelében a megszokott harangszót – a népnyelv megfogalmazása szerint ilyenkor „a harangok Rómába mentek”. Ezen a két napon ugyanis a keresztény egyházak Jézust gyászolják, és a gyász idején mellőzni kell minden olyasmit, ami ellentmondana a befelé fordulásnak illetve bármiféle örömre lehetőséget adna. Így mindenfajta hangos megnyilvánulást, tehát a zengő harangszót is kerülni kell. Érdekes, hogy kezdetben éppen fordítva volt: a kötelező harangozást először épp hogy nagypéntekre, Jézus szenvedésének emlékezetére rendelték el, 1413-ban, a kölni egyházmegyei zsinaton. Később azonban a gyász kifejezése mellett döntöttek. Azóta a harangok csak nagyszombat estéjén térnek vissza, ilyenkor azonban sokszoros erővel: van, hogy a templom összes hangszerét – tehát az orgonáját, csengettyűit és minden harangját – egyszerre megszólaltatják, így jelezve, hogy van feloldása a gyásznak, és nemsokára az öröm ünnepe következik.

Hitler „csodafegyvere: a V-2

Tudomány
1945. március 27-én indították el az utolsó két V–2 (ejtsd: fau-kettő) rakétát, a németek titkos, peenemündei kísérleti támaszpontjáról. Nevüket is a Vergeltungswaffe, vagyis „a megtorlás fegyvere” kifejezés kezdőbetűjéről kapták. Hitler a második világháború utolsó szakaszában úgy bízott ezekben a rakétákban, mintha csodafegyverek lennének, amelyekkel egy csapásra le lehet zárni a háborút, természetesen a németek győzelmével. Nem vitás, hogy a rakéta-kísérletek komoly eredményeket jelentettek a tudomány területén, ez azonban kevés ahhoz, hogy a technika automatikusan háborús célokat szolgáljon. Épp ezeknek a kísérleteknek a sorsa is bizonyítja, hogy a technika eredményeinek felhasználása ezer egyéb tényezőn múlik. És bár Hitler 1944. június 13-tól négy hónapig hatékonyan bombázta Londont, majd Antwerpent is, a politikai erőviszonyok alakulását nem lehetett kizárni a folyamatból. A szövetségeseknek végül sikerült megakadályozniuk a rakétaprogram kiteljesítését és sikeres felhasználását.

A π megünneplése

Tudomány
Március 14. – amit így is leírhatunk: 3,14 – épp e leírási formája okán lett a nemzetközi π-nap, vagyis a matematika egyik leghíresebb számának, a π (pi) számnak, a 3,14…-nek az ünnepe. Érdekes egybeesés, hogy ez a nap egyúttal az egyik legnagyobb fizikus, Einstein születésnapja is. A π-napot 1988 óta ünnepelik. Az ötletadója egy San Franciscó-i fizikus professzor, Larry Shaw volt, akit azután el is neveztek a π hercegének. Amióta megvalósították az ötletét, munkahelyén, az Exploratorium nevű természettudományi múzeumban ilyenkor körbejárnak az ott dolgozók az épület csarnokában, és az ünnepi alkalomra készített gyümölcsös pitéket esznek. A pite angol neve, a pie is visszavezethető a pi számra, amelynek görög formája ilyenkor a legkülönfélébb módokon kerül fel a sütik tetejére. Az ünnepnapon természetesen vetélkedő is zajlik: ilyenkor állnak elő mindazok, akik egész évben lázasan dolgoztak a szám minél pontosabb kiszámolásán, és előadják, hogy ki hány tizedesjegyig jutott. Jelen pillanatban a japán Haragucsi Akira a csúcstartó, aki 2006-ban 100 000 tizedesjegyet sorolt fel, és ez neki éppen 16 órájába tellett…

Egy hosszú űrutazás tanulságai

Tudomány
2016. március 1-jén adtak hírt a lapok arról, hogy sikeresen landolt az a két űrhajós, aki a szokásosnál jóval hosszabb időt töltött a világűrben. A NASA asztronautája, Scott Joseph Kelly és az orosz kozmonauta, Mihail Kornyijenko azért tartózkodott egy éven át a Nemzetközi Űrállomáson, hogy a szakemberek részletesen tanulmányozhassák: milyen élettani hatásai vannak hosszú távon a súlytalanságnak. Hiszen előbb-utóbb el kell indulniuk olyan expedícióknak, például a Marsra, amelyek szokatlan terhelésnek teszik ki az emberi szervezetet. De ezeket felelőtlenség lenne anélkül útnak indítani, hogy tisztában lennénk a következményekkel, és hogy a tudósok dolgoznának a hatások csökkentésének lehetséges módszerein.

A fűzfakéregtől a kalmopyrinig

Tudomány
Bár a legegyszerűbbnek látszó betegségünknek, a náthának és a torokgyulladásnak még nem találták meg a tökéletes ellenszerét, egy gyógyszerünk azért van, amellyel legalább meggyorsíthatjuk a gyógyulásunkat, és ez a kalmopyrin. Ennek ötletét pedig, ahogyan sok, további gyógyszerét is, az ember a természettől „lopta”. A gyógyszernek ugyanis az a szalicilsav a hatóanyaga, amely a fehér fűzfa kérgében termelődik.

Mióta taxizunk?

Tudomány
Mint oly sok modern, városi szolgáltatás, a sajátos nevű taxizás is a 19-dik század végének szülötte. A taxi olyan bérkocsi, amelyet bárki igénybe vehet egy településen, aki gyorsan és kényelmesen akar eljutni, egyik pontból a másikba. Tapasztalt sofőrök vezetik, akik jó esetben a legrövidebb, kötetlen útvonalon viszik el utasaikat a célpontig. Kötött útvonalon kizárólag az ún. iránytaxik közlekednek, amelyek pl. a repülőterek és az egyes városrészek között járnak. Az első, modern taxik Európában és Amerikában egyszerre jelentek meg, az 1890-es években.

Foucault ingakísérlete

Tudomány
Száznegyvennyolc éve, 1868. február 11-dikén halt meg Jean Bernard Léon Foucault (ejtsd: fukó), francia fizikus. Ő elsősorban attól az ingakísérlettől vált híressé, amellyel kézzelfoghatóan tudta bizonyítani, hogy a Föld forog a tengelye körül.

A sakk az araboknál és Európában

Tudomány
Az iszlám egyik, háborús (dzsihadista) irányzatának politikusa Szaud-Arábiában erkölcstelennek nyilvánította és ezért betiltotta a sakkjátékot. A lépés ellentmondásosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a sakkot kifejezetten az iszlám fénykorában virágzó arab kultúrának köszönhetjük. Az eredetileg indiai eredetű játék Kína és Japán mellett egykor az arab területeken vált a legnépszerűbbé. Bonyolultabb, végleges szabályait és a nevét is az akkori arab matematikusok finomították és rögzítették, a 8-10-dik sz. idején. A kereskedelmi utak kiépülései után pedig egész Európa tőlük kapta ezt az azóta is magas szinten gyakorolt játékot.

Bűvészek és agykutatók

Tudomány
Annak ellenére, hogy a televízió jóvoltából ma már több bűvésztrükk is lelepleződött az emberek előtt, egy jó bűvész rendületlenül el tudja kápráztatni a közönségét. Hiszen az embernek természetes és örök igénye, hogy olykor úgy érezhesse: ha ő maga nem is, de azért létezik olyan ember, aki túljár a fizika „eszén”, és ezzel mégiscsak lehetővé teszi, hogy egy időre kiszakadjunk a világ szigorú és kérlelhetetlen rendjéből. A bűvészek megadják azt az illúziót, hogy legalább arra az egy-két órára, ameddig őket nézzük, az ember számára minden lehetséges.

A kulcs: a halmazállapot-váltás

Tudomány
A szárazföldi éghajlaton élő emberek egyik legnagyobb problémája, hogy nyáron túl sok energiát kell ráfordítani a házak, lakások hűtésére, klimatizálására. Ráadásul a klímaberendezések több szempontból is rongálják a környezetet, tehát már csak ezért is jobb lenne kiváltani valamivel a működésüket. Erre találtak most jó megoldást egy olyan vakolattal, amely a legegyszerűbb fizikai törvényeken alapul, mégis nagy leleményességet kívánt mindazoktól, akik most szeretnék bevezetni az alkalmazását.
Régebbi írásaink




A honlapot a JÁTÉK-TANULÁS-TUDÁS Közhasznú Alapítvány üzemelteti.
Adószám: 18199978-1-42, cégjegyzékszám: 16.Pk.60.171./2009/2, sorszám 10.817.
Kapcsolat | Impresszum