Tabor
Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A marcipán színes története

Történelem
Jó néhány ételnek, finomságnak meglehetősen kalandos, szerteágazó a története. Ilyen a marcipán is, amelynek alapanyaga, a mandula a Föld igen sok pontján megterem. Nem csoda, hogy az emberek a különféle országokban egymástól függetlenül is rájöttek: ha ledarálják és összegyúrják egy édes anyaggal, jellegzetes és egyszersmind tápláló finomság lesz belőle. Ám éppen emiatt eldönthetetlen, hogy végül is honnan ered a marcipán ötlete és a neve, így meg kell elégednünk azzal, hogy mára világszerte népszerű finomságként ismerik.

Mi minden kerülhet elő a barlangokból?

Történelem
A 2019-es év különösen sikeres volt a régészet területén. Több helyen, így Magyarországon is olyan leletegyüttesekre bukkantak, amelyek egyszerre árnyalták és ki is egészítették azt a képet, amelyet eddig megismertünk a legrégebbi korokról.

Gyógyítható-e a vakság?

Történelem
Közel egy éve, 2019. 01. 23-dikán egy magyar kutatónak, Roska Botondnak ítélték az az évi Louis-Jeantet orvosi díjat. Az akkor ötvenéves neurobiológus a vizuális információk feldolgozási folyamatainak feltárásáért és a látásvisszaállító génterápia kidolgozásáért kapta meg ezt az elismerést. (Ezt megelőzően a Columbia Egyetem Alden Spencer orvosi díját is neki ítélték.) Roska jelenleg a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, és azóta is kitartóan folytatja a kutatásait, amelyek eredményeivel a jövőben remélhetőleg egyre több gyengén látó vagy vak emberen tudnak majd segíteni.

A Nobel-díj paródiája: az IgNobel-díj

Történelem
A világ egyik legrangosabb díját a svéd kémikus és feltaláló, Alfred Nobel alapította. Ő rendelkezett úgy a végrendeletében, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a különböző tudományok és az irodalom legjobbjai, illetve azok a közéleti személyek, akik sokat tettek a békéért (ez a Nobel béke-díj). Az első díjátadásra 1901. december 10-dikén került sor, a tudós halálának ötödik évfordulóján. Azóta lehetünk tanúi az emelkedett hangulatú stockholmi ünnepségnek, és láthatjuk együtt a világ legkiemelkedőbb szellemi embereit. Mivel azonban ők ugyanúgy kedvelik a humort és a könnyedséget, ahogyan mindenki más, ezért egyáltalán nem volt ellenükre, amikor ezt a javaslatot kapták: ne csak a legkomolyabb kutatásokat jutalmazzák a díjjal, hanem az olyanokat is, amelyek esetleg semmire sem jók, de mulatságos, vicces végeredményekhez vezetnek. Így született meg a díj paródiája, az IgNobel-díj.

Mióta Krisztus születése az időszámítás kiindulópontja?

Történelem
Ha meg akarjuk adni egy történelmi szempontból fontos esemény időpontját, kétféle jelölést is alkalmazhatunk. Vagy ezt írjuk: „Kr. u. 1848”, vagy ezt: „i. sz. 1848”. (Mindezt természetesen a „Kr. e.” és „i. e.” jelöléssel is megtehetjük.) Bármelyiket is választjuk, az évszám ugyanaz marad, ami azt jelenti, hogy a történelmi kronológiát – vagyis az időrendi sorrendet – mindenképp Krisztus születésének időpontja határozza meg. Ezt nyilvánvalóan csak közmegegyezéssel dönthették el. De vajon mikor és hogyan jött létre ez a megegyezés? Mióta alapul időszámításunk Krisztus születésének pillanatán?

Nem elég, hogy Luca-nap, még péntek tizenhárom is…

Történelem
Az idén (2019) a Luca-nap – vagyis december 13. – péntekre esett. Ez azt jelenti, hogy a napot nyugodtan nyilváníthatnánk babona-sújtotta területnek, ha létezne ilyen fogalom, és ha komolyan vennénk a babonákat. Ma már természetesen nem hiszünk a babonákban, de attól még jó tudni, hogy miféle nap a Luca-nap, és hogy miért féltek régen a péntek tizenharmadikától.

A pulzus és a szívverés

Történelem
Az elmúlt időszak egyik szenzációs híre volt, hogy a kutatók először tudták megmérni egy kék bálna pulzusát. A bálna szívének közelébe, a bal uszonya mögé illesztett műszerrel kilencórányi adatot sikerült gyűjteniük, és ezzel olyan információkhoz jutottak hozzá, amelyekről eddig legfeljebb föltevéseik lehettek. Kiderült például, hogy bár a bálna vérkeringése hasonlóan működik, mint az emberé, de amikor lemerül a mélybe a táplálékáért, olyankor elképzelhetetlenül alacsonyra zuhan le a pulzusszáma: előfordulhat, hogy percenként csupán két szívverést lehet érzékelni. Ez más élőlényeknél elképzelhetetlen. Az embernél ennek a harmincszorosa is olyan alacsony számot jelentene, amilyenbe belehalna.

Tárgyak, amelyek mögött nevek vannak

Történelem
Van néhány szavunk, amely egy-egy régen élt ember nevéből született. Többnyire tárgyakat jelölnek, de olykor cselekvést is. Ilyen például a lincselés is. Igaz, ebben az esetben nem tudjuk biztosan, hogy vajon William Lynch nevű amerikai ezredesre, vagy a virginiai Charles Lynch ültetvényesre kell gondolnunk névadóként, ha valahol csoportos vérengzést, emberek válogatás nélküli és önkényes lemészárlását látjuk. Szerencsére lincselés ritkán fordul elő, a személynevekről elnevezett tárgyakkal viszont gyakrabban találkozunk, így érdemesebb inkább ezek történetével foglalkozni.

Mirliton, köcsögduda, doromb

Történelem
Mivel „a zene mindenkié” (Kodály), vagyis zenei készségekkel – hallással, hanggal, ritmusérzékkel – szinte mindenki rendelkezik, az emberek bárhol és bármiből tudtak hangszereket készíteni maguknak a közös muzsikáláshoz. Egy-egy fadarab vagy nádszál épp úgy hangszerré válhatott, mint a kiszáradt tök, egy üreges formájú edény, vagy akár egy fésű. A városi léttől elzárt paraszti társadalmakban ezután hosszú ideig megmaradtak és kiforrott formát is öltöttek azok a hangszerek, amelyeket a természettől, majd később a kézművességtől vettek kölcsön az emberek.

Van már gyógyszer az ebolára

Történelem
„Mostantól nem mondhatjuk, hogy az ebola gyógyíthatatlan” – jelentette ki a kongói Nemzeti Orvosi Kutatóintézet főigazgatója, Jean-Jacques Muyembe, aki az intézetében zajló gyógyszer-kísérleteket felügyeli. A professzor annak alkalmából nyilatkozott, hogy egy különösen jó hírt jelenthettek be: két hatékony gyógyszert is sikerült kifejleszteni a világ egyik legsúlyosabb betegségére, az ebolára. A gyógyszereket azok klinikai tesztelése után minden ebolás beteg megkapja a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

A mennyei manna

Történelem
„Ez egy igazi mennyei manna!” – mondjuk az olyan ennivalóra, amely váratlanul hullik az ölünkbe, vagy egy addigi ínséges időszak után hirtelen megoldja az emberek éhezését. A mennyei manna fogalma első alkalommal a Biblia ószövetségi részében, Mózes második könyvében jelent meg. (Ezt más néven A kivonulás könyve illetve Exodus címmel is szokták említeni.) A könyv a zsidóság Egyiptomból való kiszabadulásáról és az utána következő, negyven évig tartó vándorlás megpróbáltatásairól szól. Az egyik legnagyobb megpróbáltatást ezen az úton természetesen az éhség jelentette, és ehhez kapcsolódott a Jahve által küldött mennyei manna.

A matchboxok születése

Történelem
A felnőtt világ tárgyainak kicsinyített másai ősidők óta ott voltak a játékok között. Készültek házak, bútorok, edények, babaruhák, olykor csónakok, ekék vagy lovaskocsik, szekerek, hintók is a gyerekeknek. Ezek alapanyaga évszázadokon át a fa és a textil, ritkábban a csont, a fém vagy a kerámia volt. A járművek mérete általában a tányérnyi és a tenyérnyi között mozgott, feltűnően pici darabok ritkábban fordultak elő. A technika fejlődése azonban a 20-dik század közepén már lehetővé tette az addig szokatlan mértékű miniatürizálást is. Így vonulhatott be a játékok közé liliputi méretekben a korszak nagy újdonsága, a motorral működő autó. Megszületett a gyufásdoboznál is kisebb, sőt, később arról is elnevezett mini-játék: a matchbox.

A piros telefonfülke és társai

Történelem
Miután Alexander Graham Bell 1876-ban szabadalmaztatta a távbeszélő találmányát, világszerte megkezdődött a telefonhálózat kiépítése. Elsőként a magánlakásokba vezették be a vonalakat, ám ez nyilvánvalóan nem volt elégséges. A rendszer létezésétől kezdve minél több nyilvános helyen is biztosítani kellett a telefonálás lehetőségét, hiszen életmentő jelentősége lehet annak, hogy tudnak-e az emberek az utcáról is gyorsan segítséget hívni egy-egy tűzesetnél, balesetnél vagy rosszullétnél. Ezért mindenütt igyekeztek nyilvános telefonfülkéket is felállítani, amelyeket azonban ma fokozatosan kiszorítanak a magunknál hordható mobiltelefonok.

Saint-Exupéry és a repülés

Történelem
Antoine de Saint-Exupéry a második világháború idején, 1943-ban írta A kis herceg című meseregényét, amelynek az illusztrációit szintén az író készítette. Mivel a könyv elsőként az USA-ban jelent meg, a rajzok eredeti példányai a New York-i Morgan könyvtárhoz kerültek, és ma is ott őrzik őket. Nemrég azonban kiderült, hogy a rajzok vázlatai is fennmaradtak. Ám mivel ezek egy svájci műgyűjtő raktárának mélyén feküdtek, a világ csupán a gyűjtő halála után értesült a létükről.

Hogyan született a zaci?

Történelem
– Egy ideig sajnos le kell mondanunk a szép étkészletünkről: megy a zaciba! – hangzott el nem egyszer a múlt század elején, akár a viszonylag biztonságban élő polgári családoknál is. A szegényebbek inkább szerszámokat, biciklit, talicskát, ágyneműt vagy ruhaneműt adtak be a zaciba. Az emberek gyakran kerültek átmeneti pénzzavarba, és olyankor a zacinak becézett zálogház intézménye segítette ki őket egy speciális kölcsönnel.

A gyufa

Történelem
– Tudsz adni tüzet? – kérdezi, aki szeretne rágyújtani, de nincs hozzá megfelelő eszköze. Ha szerencséje van, már lobban is a lángocska egy felé nyújtott öngyújtóból. Nem olyan rég azonban inkább gyufásdobozok kerültek elő a kérésre a segítőkész emberek zsebéből, hiszen hosszú időn át a gyufát használták a leggyakrabban a tűzgyújtáshoz. Ám amíg ez a kis gyújtóeszköz eljutott eddig a népszerűségig, igen sok változáson kellett keresztülmennie.

Új feltételezések a Vénuszról

Történelem
Egy csillagászati folyóirat, az Astrophysical Journal Letters nemrég arról számolt be, hogy tudósok egy csoportja szerint a Vénuszon egykor óceánok lehettek. Ez azt jelenti, hogy elvileg a múltban ott is volt élet. Ugyanakkor a Vénuszon ma majdnem teljesen kizárt az élet lehetősége: a bolygón 450 Celsius-fokos a hőmérséklet, és csupán hatvan-hetven kilométeres magasságban, az égitestet borító vastag felhőpárnában akad egy olyan réteg, ahol alacsonyabb a hőség és vízpára is található. Emellett a légkört a szén-dioxid uralja, a légköri nyomás pedig a földön mérhetőnek a kilencvenszerese. A Vénuszon tehát szinte száz százalékban végbement egy olyan folyamat, amely modellszerűen megmutathatja, hogy milyen változások zajlanak le egy bolygón egy akadálytalanná váló felmelegedés során. Ezért különösen érdekes lehet minden olyan, további kutatás is, amely feltárja ennek a folyamatnak a részleteit is.

Denevérek őrző-védő poszton

Történelem
Ritkán fordul elő, hogy az emberek a kutyák mellett más állatokkal is „szerződést kötnek” az értékeik védelmére. Ilyen kivételes állatok a denevérek, amelyek közül egy csoport – a kisdenevéreké – szabályos éjszakai őrző-védő szolgálatot lát el Portugália két, világhírű könyvtárában is. Az egyik a lisszaboni Mafra-palota, a másik a Coimbrai Egyetemi Könyvtár. Igaz, az ezekben munkálkodó kisdenevérek tolvajok megállítására nem vállalkoznak, így azok érkezésére változatlanul a kutyák illetve az elektromos riasztók figyelmeztetnek. A kisdenevérek jelenléte tehát merőben más szempontból fontos. Ők ugyanis az emberek gyakran környezetkárosító eszközeivel szemben a lehető legtermészetesebb módszerrel tartják távol a könyvektől azok kártevőit: megeszik őket.

A kaszinókba nemcsak szerencsejátékosok jártak

Történelem
Ma a kaszinó többnyire az a hely, ahová egy show, egy sportesemény, de főként a szerencsejátékok kedvéért mennek az emberek. Általában szállodákban, éttermekben vagy luxushajókon működnek. De mióta is léteznek kaszinók és hányféle formájuk lehet?
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum