A jégvitorlázás születése

Technika
Még sportágakkal is előfordul, hogy kényszerhelyzet hozza őket létre. Ilyen a jégvitorlázás, amely Nyugat-Európa egyik legnehezebb időszakában, az ún. kis jégkorszakban született meg annak bizonyítékaként, hogy az emberi leleményesség még a legnehezebb helyzetből is ki tud hozni valami jót. A jégvitorlázás hamar versenysporttá vált.

Révészek és kompok a hazai vizeinken

Technika
A révről – amely a folyami vagy tavi átkelőhelyeket, kikötőket jelöli – többféle szólás is akad a nyelvünkben. Ha valaki sikeresen végigvitt valamit, arra azt is mondhatjuk: „révbe ért”. De ezt is szokták mondani: „Amit a réven nyer, elveszíti a vámon”. De vajon milyen hely valójában a rév, és mióta ismerjük Magyarországon?

Az író, akinek egy hajózási szakkifejezés a neve

Technika
Az írók olykor álnéven teszik közzé az írásaikat, aminek sokféle oka lehet. Például amíg a nőket nem tekintették egyenrangúaknak, gyakran férfinéven publikálták könyveiket, hogy kijátsszák az előítéletes olvasókat. Másokat – mint például Jókai Mórt is – a politikai helyzet kényszerített rejtőzködésre. Ebben a cikkben azonban egy amerikai íróról lesz szó, aki ugyancsak álnéven írta nagysikerű regényeit.

A két Rubik Ernő II.

Technika
A fiatalabb Rubik Ernő, vagyis a bűvös kocka feltalálója a II. világháború végén, 1944-ben született. Bár a kocka példátlan világsikert hozott a számára, sok nehézséggel küzdött, míg idáig eljutott.

A két Rubik Ernő I.

Technika
Ha magyarországi újítókról, feltalálókról van szó, a névsorban két Rubik Ernőt is találhatunk. Az apa neve a vitorlázórepülőkhöz, építészmérnök fiáé pedig egy különleges térbeli-logikai játékhoz, a Rubik-kockához kötődik. Elsőként az idősebb Rubik Ernőről lesz szó.

Mélyvízi füstölgők

Technika
A tűz és a víz kizárják egymást, ezért ha valamit mégis füstölni látunk a vízben, az felvet néhány kérdést. Hol láthatunk egyáltalán ilyesmit? Egyedül a mélytengereknek azon a részén, ahol a közelben vulkán található. Csak itt jöhetnek létre azok a különleges kémiai jelenségek, amelyeknek a vulkánkitörésekből eredő hőhatások és a hideg tengervíz találkozása a háttere.

A budapesti kisföldalatti születése

Technika
Budapest egyik különlegessége a többnyire kisföldalattiként emlegetett vonal, amely hivatalosan a jóval komolyabb „M1” nevet viseli. Legfontosabb jellemzője, hogy szerelvényeinek és állomásainak stílusa ma is a millenniumi időszak világát idézi, amiért a fővárosiak és a turisták egyaránt szeretik. Ráadásul a londoni metró után a kontinensen ez volt az első földalatti. Igaz, a két vonal átadása között harminchárom év is eltelt – a londonit 1863 januárjában, a budapestit 1896 májusában adták át a forgalomnak –, de akkoriban ez az idő a közlekedés fejlődésében nem számított túl hosszúnak.

A Feneketlen-tó és parkja

Technika
Buda egyik legkedveltebb pihenőhelye a Feneketlen-tó, a XI. kerület lágymányosi részén. A mai Lágymányos a múltban hosszú időn át mocsaras terület volt. Valószínűleg a nevét is azért kapta, mert lágy volt a talaja. És bár a mocsarat a Duna szabályozása során a 19-dik században lecsapolták, ha közvetve is, de a Feneketlen-tó létét annak köszönhetjük, hogy egykor a folyó itt meglehetősen nagy területen terítette szét az agyagot.

Az elefánt, mint szimbólum

Technika
Ha egy épületen állatot ábrázoló elemet látunk, biztosak lehetünk benne, hogy az állat szimbolizál valamit. A hinduizmus szerint például az elefántok a négy világtájat őrzik és az egész univerzumot a hátukon tartják, így alapvetően a stabilitás, a rendkívüli erő szimbólumai. Az indiai és tibeti építészetben ezért gyakran elefántszobrok az épületek pillérei.

Van-e pótormánya őneki?”

Technika
Az ötvenes évek egyik legnépszerűbb slágere az Apu hod med be… kezdetű kuplé volt, amelyben az elefánt ormánya az egyik főszereplő. A dalt a népszerű színész, Bilicsi Tivadar énekelte arról, hogy mi mindent kérdezett tőle az Állatkertben a kislánya, Évi (aki egyébként létező személy).

Az inkubátorok születése

Technika
Sajnos időnként megesik, hogy egy csecsemő a kelleténél korábban jön a világra. A koraszülésnek számos oka lehet, amelyeknek csak egy kis részét lehet kiküszöbölni. Arra azonban ma már van hatékony eszközünk, hogy a koraszülöttek a védelmező burok, vagyis az anyaméh elvesztése ellenére is életben maradjanak. Ez az eszköz az inkubátor.

Méhecskepótló drónok és szappanbuborékok

Technika
Az utóbbi évtizedekben jó néhány növény – köztük a paradicsom, bab, burgonya, hagyma, sárgarépa, de több gyümölcs és gyógynövényféle – termőképessége veszélybe került, ugyanis az ezek virágát beporzó méhek és más rovarok maguk is veszélybe kerültek. Az ő soraikat elsősorban a mezőgazdaságban használt vegyszerek ritkítják meg, de emellett a táplálékforrásaik csökkenése, illetve olykor a klímaváltozás és a paraziták terjedése is hozzájárul a pusztulásukhoz. Az ENSZ szakértőinek jelentéseiből kiderül, hogy mára sok rovarfaj a kihalás szélére sodródott.

A szúnyogok

Technika
Vannak élőlények, amelyeket a legelszántabb állatvédők sem akarnak megvédeni. Ezek közé tartoznak a szúnyogok is. Igaz, néhány fajuk senkinek sem árt, mert kizárólag a növények nektárját szívogatja és nem támad meg senkit. Más fajaik nőstényei azonban nyaranként kérlelhetetlenül megtámadják az embereket, és fájdalmas nyomot hagyva maguk után, ott csípik, ahol érik. Néhányuk pedig ezzel akaratlanul is súlyos betegségeket terjeszt.

Krimik a növényvilágban: furfangos csapdaállítók

Technika
Azt gondolnánk, hogy az ember a legleleményesebb azok között, akik csapdát állítanak más élőlények számára. Erre azonban rácáfol, hogy az állatok és a növények között egyaránt találunk csapdaállítókat. Sőt, talán mind közül a növények a legleleményesebbek

Az örök fa: a vörösfenyő

Technika
Sokféle fából készítenek használati tárgyakat, de a vörösfenyő kiemelkedik közülük, mert az anyaga igen tartós, ezért is szokták „örök fa” néven is emlegetni. Ezt már a legrégebbi korokban is tudták, mert 2500 évnél régebbi vörösfenyő gerendákat és egyéb tárgyakat is találtak már a régészek. Rómában az amfiteátrumok és a hidak építésénél is vörösfenyőt használtak. Az építészek később is gyakran nyúltak ehhez a fához, így például a budapesti Országház alapjait is ebből készítették. Sőt! Két város is vörösfenyőből készült, víz alatti cölöpökön nyugszik.

A folyami hajóktól a tengerjárókig

Technika
Talán nem sokan tudják, hogy magyar himnusz nagy nyilvánosság előtt egy gőzhajó avatásán szólalt meg először. Ez 1844. augusztus 10-dikén történt, amikor Óbudán vízre bocsátották a Széchenyi nevű hajót. Az esemény pedig azért is kiemelkedő volt, mert egy olyan sikeres szakaszt zárt le, mely során az önálló magyar hajógyártás betört a világ élvonalába.

Az öngyilkosság, mint fegyver: a kamikázék

Technika
A kamikáze szóról ma elsősorban a terroristák jutnak eszünkbe. Az elmúlt években többek között a New York-i ikertornyokat ért támadás kapcsán kerültek az érdeklődés középpontjába a kamikázék. Azok a géprablók, akik 2001. szeptember 11-dikén nekivezették a repülőket az ikertornyoknak, az életüknél is fontosabbnak tartották a merénylet sikerét. Az első kamikázékat – még az előző évszázad negyvenes éveiben – hasonlóan pusztító célokkal vetették be, de azzal a különbséggel, hogy ők nem egy terrorista szervezet, hanem a japán nemzeti légierő tagjai voltak, vagyis hivatásos katonák, akik a hitük szerint az országukat védték.

Katapultok háborúban és békében

2019-ben a repüléssel foglalkozók körében riadalmat keltett, hogy a francia légierő egyik vadászgépén mintha magától indult volna be a katapultáló szerkezet, és 760 méteres magasságban kilőtte a pilóta melletti ülést és azzal együtt a rajta ülő vendéget a gépből. Az ezt követő vizsgálat során kiderült, hogy nem a szerkezet vált megbízhatatlanná, hanem emberi hiba idézte elő az aktiválását.

Amikor a kövek bennünk keletkeznek

Technika
A kövek kémiai szempontból a természet élettelen anyagai. Nagyobb egységekben kőzeteket alkotnak, amelyek egyúttal bolygónk szilárd részét adják. A kőzetek a világegyetemben mindenütt létrejöhetnek. Legjellemzőbb vonásuk, hogy kemények, eltörhetők, de nem nyújthatók és tűzben nem égnek el. Legkisebb képviselőikkel, a kavicsokkal általában folyók vagy tengerek partján szoktunk találkozni. Időnként azonban az is előfordul, hogy a saját szervezetünkben keletkeznek kövek. De vajon hogy kerülnek oda, és mi az oka a megjelenésüknek?
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum