Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Volt vagy nem volt hús a lovak hátán?

A 300-as évek végén, a népvándorlás előszeleként hunok agresszív csapatai törtek be a Római Birodalom területére. És bár épp a rómaiaktól ered a „sine ira et studio” – vagyis a „harag és elfogultság nélkül” – alapelve, Ammienus Marcellius történetíró ezúttal mellőzte ezt, és úgy írt a hunokról, mint akik nem pusztán az aktuális ellenségeik, hanem általában véve és minden vonatkozásban alantasabb, értéktelenebb emberek. Azt állította, hogy ezek a lovas harcosok annyira nem ismerik az étel civilizált elkészítésének módjait, hogy a húst is a lovaik nyerge alatt puhítják meg. Később többen is a magyarokkal azonosították a hunokat, ezért a nyereg alatt puhított hús legendája a magyarokra is ráragadt. Ezután ha valaki értékrangsort akart felállítani az egyes népcsoportok között és a saját népét akarta ebben győztesnek kihozni, gyakran ezt a mítoszt hozta fel példának a hunok vagy a magyarok alacsonyabb szintjének érzékeltetéséhez.

Mi MICSODA Klubnap a Füvészkertben 2017. május 6.

Sok szeretettel várunk május 6-án a Füvészkertben a Mi MICSODA Klubnapon. Ültess eleséget a madaraknak, ismerd meg a frissen felavatott FűFa tankertet, hallgass zenét a fák árnyéka alatt, törd a fejed, játssz, ügyeskedj egész nap!

Mióta léteznek Európában egyetemek?

Európában az első egyetemek a következő sorrendben alakultak meg, a különböző városokban: Salerno kb. 1050, Bologna 1088, Párizs kb. 1090, Padova kb. 1222, Prága 1348, Krakkó 1364, Bécs 1365, Pécs 1367, Erfurt 1379, Heidelberg 1385, Köln 1388, Óbuda 1395, Lipcse 1409, Löven 1423. A fenti városok azóta is rangos kulturális központoknak számítanak Európában. Olyannyira, hogy közülük már többet is kiválasztottak arra, hogy egy éven át az Európa kulturális fővárosa címet viselhesse. Ezt 1985 óta ítéli oda az Európai Unió Tanácsa, Melina Mercouri görög kulturális miniszter javaslatára. A magyarok közül eddig Pécs kapta meg, 2000-ben. Nemegyszer egy egész ország rangját is azon mérik, hogy milyen minőségűek az egyetemei.

Harmonia caelestis – Páltól és Pétertől

A „mennyei harmóniák” jelentésű „harmonia caelestis” kifejezést sokáig csak a zenetörténészek ismerték. Közülük is inkább csak azok, akik a régi magyar egyházi zenékkel foglalkoztak. A múlt század hetvenes éveitől azonban egyszer csak egyre több, kórussal kibővített zenekar játszotta és tette kedveltté a 17-dik századi Esterházy Pál Harmonia caelestis című, barokk stílusú zeneművét. A huszonegyedik század elején pedig az egyik legjelentősebb irodalmi eseményt jelentette a későbbi leszármazott, Esterházy Péter azonos című nagyregénye. Így mára ez a latin nyelvű, jelzős szerkezet a magyar műveltség egyik jól ismert szókapcsolatává vált.

A pliszírozás

Néhány évtizeddel ezelőtt az iskolákban ha nem is kötelező, de ajánlott viselet volt az ünnepi alkalmakra a pliszírozott szoknya. A vékonyabb lányokon kétségtelenül jól mutatott, a kövérebbek azonban már nem feltétlenül jártak jól vele. Emellett célszerű volt minél ügyesebben elkerülni a mosását. Akkoriban ugyanis még főként gyapjúszövetből készültek a szoknyák, és ezek a mosásban kevésbé tartották meg a hajtásokat. Ha mégis bepiszkolódott a szoknya, a mosása után bizony elég sok munkát jelentett vizes vászon alatt egyenként levasalni a pliszéket. Ettől függetlenül a pliszírozott szoknya mindig nagyon kedvelt volt, és nemcsak a huszadik században, hanem már az ókortól kezdve.

A spirál

Ha leejtünk egy tollpihét és a szemünkkel követjük az esését, azt látjuk, hogy spirál alakú utat jár be. Ha pedig egy csigalépcsőn megyünk fel, akkor az utunk egy spirális vonal mentén vezet. Talán nem is gondolnánk, hogy a spirális milyen sok helyen van jelen, és nemcsak a Földön, hanem az egész világegyetemben.

A híres-neves Westminster

London leghíresebb negyede, a Westminster City neve legutóbb egy drámai esemény, egy terrorcselekmény kapcsán került be a hírekbe. A világ legnagyobb befolyású fővárosának ezt a kerületét azonban nem az ilyen eseményekről érdemes megjegyezni. Hírnevét sokkal inkább színes negyedei és kiemelkedő épületei alapozták meg, mint amilyen például a Westminster-palota körüli, régi politikai negyed, az Oxford Street, a Regent Street, a Piccadilly, a Bond Street körüli bevásárlónegyed vagy a Soho. Legfőképp pedig a Parlament épületegyüttese és a székesegyház.

Békák, koronával és anélkül

Tavasszal az ország több területén önkéntesek százai dolgoznak azon, hogy megmentsék az ilyenkor vonuló békákat, akiknek a veszélyeztetettsége világszerte nagy gondot okoz. Ezek a kétéltűek nemcsak a természetben nélkülözhetetlenek, hanem az emberiség kultúrájának is fontos szereplőivé váltak. Ezért mindenütt sokan dolgoznak azon, hogy a szaporodási időszakukban megmentsék, segítsék őket.

A nemzetközi nőnap rövid története

Világszerte március 8-dikán tartják a nemzetközi nőnapot, amely ma többnyire egyszerűen a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja. Több mint százéves története során azonban ennél jóval gazdagabb, differenciáltabb célokat fejezett ki, többféle politikai felhangot is kapott. 1975-ben az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szövetsége) az esztendőt a nők évének nyilvánította, 1977-ben pedig március 8-dikát a női jogok és a nemzetközi béke világnapjává tette. Ez a dátum azonban nem volt rögtön egyértelmű.

A pullmankocsi és névadója

Nem sok olyan nevet tudunk felsorolni, amelyet egyszerre visel egy tárgy és egy város is. A 19-dik századi George Pullman (1831. március 3. – 1897. október 9.) amerikai gyáros és feltaláló azonban ilyen: az ő nevét a pullmankocsi és a Pullman nevű város ill. ma városrész is őrzi.

Patina és platina

Gyakran halljuk, hogy valami azért értékes, mert patinás. Hol egy épületre, hogy egy ékszerre vagy szoborra mondjuk, de van, hogy egy családot vagy egy gondolatot is patinásnak minősítünk. Ilyenkor nagyjából tudjuk, hogy ez azt jelenti: régóta létezik a dolog, és a sok idő nyomot hagyott a külsején is, vagyis a patinája jelzi az értékességét. Ám arra ritkán gondolunk ilyenkor, hogy vajon konkrétan mi is az a patina, amelynek nevét sokan ráadásul össze is szokták keverni a platina nevű fém nevével.

Mióta létezik császármetszés?

Az utóbbi időkben több országban is megnövekedett az olyan újszülöttek száma, akik nem a természetes úton, hanem császármetszéssel jöttek a világra. A császármetszést sokan még ma is úgy emlegetik, mintha valamiféle kiváltság lenne, talán még az előkelőség rangját is megadná az érintetteknek, hiszen megkíméli őket az erőfeszítéstől és a fájdalomtól. Ez utóbbit az ókorban különösen alantas dolgoknak tekintették, ezért a mitológiában valóban az istenek és félistenek kiváltsága volt a természetes út kikerülésével megszületni. A gyógyítás istenét, Aszklepioszt például a legendák szerint egyenesen Apollón metszette ki az anyja hasából. Később az ókor legjelentősebb orvosa, Hippokratész (i.e. 460-377) azzal szeretett volna még nagyobb tekintélyt kivívni magának, hogy apai ágon Aszklepioszig tudja visszavezetni a származását. Szerencsére azt már nem akarta bebizonyítani, hogy ő maga is császármetszéssel jött volna a világra, hiszen ezzel minden hitelességét elveszítette volna.

Örökéletű figurák a mítoszok korából

– Sziszifuszi munkát igényelne a végrehajtása! – halljuk nemegyszer, amikor egy különösen nehéz, inkább reménytelen munka elvégzéséről van szó. – Sőt, még akár tantaluszi kínokat is kiállhatunk közben – tesszük esetleg még hozzá, ha fokozni akarjuk a szenvedéseink érzékeltetését. De miért éppen Sziszifuszt és Tantaluszt– pontosabban: Sziszüphoszt és Tantaloszt – emlegetjük ilyenkor? Miért beszélünk esetleg még pyrrhuszi győzelemről is – egy Pyrrhosz nevű személyre utalva –, ha úgy gondoljuk, hogy túl sok áldozattal járna valami? Egyáltalán: hogy kerülnek az említett személyek a mondatainkba, szólásainkba? Hiszen ők nincsenek benne a mindennapi életünkben, sőt, jószerével a többségükről már alig tudjuk, hogy ki volt. Ám mivel a nevük örökre összefonódott egy-egy jellemző helyzettel vagy jellemvonással, érdemes utánanézni, hogy mi is volt ennek az alapja.

Mi van a függöny mögött?

Akik énekkarosok vagy amatőr színtársulatban játszanak, egyszer-kétszer már valódi színházi színpadon is állhattak. Ez azonban még nemigen nyújthatott a számukra rálátást arra, hogy vajon hogyan is működik egy színházi játéktér, amelyen estéről estére sokféle eszközt igénylő darabok előadását kell biztosítani. Hány ember hányféle munkája kell ahhoz, hogy minden a lehető legjobban menjen? Kik azok, akik a színdarab szövegén és a színpadra állításán dolgozó emberek – tehát a fordítók, dramaturgok és rendezők – mellett minden este ott vannak a háttérben?

A szilikon és a szilícium

Az élet igen sok területén találkozhatunk a szilikonnal, amely az egyik legérdekesebb, legizgalmasabb anyag. Jellemzője, hogy miközben különösen rugalmas, rendkívül nagy állóképességgel rendelkezik és szinte sérthetetlen. Nem csoda, hogy egyre több területen használják fel a legkülönfélébb formáiban.

A mechanikus írógépek

Ma már, a számítógépek robbanásszerű elterjedése után alig látunk hagyományos írógépeket. Igaz, az asztali számítógépek klaviatúrái máig őrzik a nagy elődök billentyűzetének formáját és betűelrendezését, de a kattogó, a sorok végén csilingelő írógépek világa már végképp a múlté.

Egy magyar Szilveszter: Sylvester János

Az év utolsó napját jelölő szilveszter eredetileg személynév, amely a humanizmus és a kora reneszánsz idején az egyik legnagyobb tisztelettel övezett név volt. Jelentése: erőben lakó ember, vagyis olyan személy, aki szerény, Istennek tetsző életet él és figyelmét a természet szeretetére, önmaga jellemének nemesítésére fordítja. (A név alapjául szolgáló „silva” szó a latinban az erdő neve.) A beiktatásakor több pápa is ezt a nevet vette fel, az év végi ünnep pedig I. (Szent) Szilveszter pápáról kapta a nevét, aki 335-ben éppen december 31-én halt meg. Érdekes, hogy pl. Magyarországon a név ennek ellenére sem családnévként, sem utónévként nem került be a legnépszerűbbek közé. A neves, kiemelkedő személyiségeink közül is csak egyet tudunk említeni: a Biblia Újszövetségének első fordítóját, Sylvester Jánost.

Karácsonyi finomságok

A karácsonyhoz sokféle étel kapcsolódik, és mivel ez egyben a születés, és a téli napfordulóhoz kapcsolódón a fény újjászületésének ünnepe is, főként olyasmi, ami a bőségre és a csírázásra-újraéledésre utal. Ezért élt hosszú ideig az ókereszténységből fennmaradt szokás, amely szerint az ünnepi asztalon az abrosz alá gabonaszálakat kell tenni, az asztalra pedig egy tálkában, egy gyertya köré pedig csíráztatott búzát. A süteményeket a sok-sok magból álló – tehát bőséget jelképező – mákkal ill. a szintén sok, apró darabból álló dióval kell megtölteni. Ugyanígy az ünnephez tartozik az alma is, amelyből annyit kell kitenni az asztalra, ahányan a családban vannak. És persze nem maradhatnak el a csillogást fölerősítő étkek is, mint amilyen például a díszes papírba csomagolt szaloncukor, vagy a fehérségével villogó habcsók, amelyek már viszont a fenyőfára kerülnek.

A nagy tulipánőrület

Bár a tulipán mindig ismert és kedvelt virág volt, 1633–1637 között egy időre kifejezetten sztárrá is vált. Ekkor ugyanis Németalföldön szabályos tulipánőrület tört ki: akinek csak volt egy zsebkendőnyi kertje is, az mind tulipánt termesztett és nemesített rajta, hogy azután erre is építse a vállalkozását. Ehhez azonban előzőleg több véletlennel is kísért úton kellett eljutnia Európába.
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum