Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A tükör

Technika
„Tükröm, tükröm, mondd meg nékem: ki a legszebb a vidéken?” – kérdezi a gonosz mostoha rendre a Hófehérke c. mesében, és a tükör valóban mindig válaszol is neki, akár egy hű barát. Egy másik történetben, Lewis Carroll Alice Tükörországban című meseregényében viszont a valódi és a fordított világ határvonalát jelöli ki a tükör. De egyéb történetekből is kiderül, hogy a tükör különösen sokféle szerepet tölthet be az emberek életében. Holott alapvetően egy meglehetősen egyszerű tárgy, amelyet azonban kétségtelenül sokféle céllal és módszerrel lehet elkészíteni.

A parókákról

Technika
Ma már nehéz elképzelni, hogy ugyanolyan természetességgel tegyen föl egy férfi a fejére egy fürtös-csigás parókát, mint ahogyan például Bach vagy XIV. Lajos. Ha ilyesmit látunk, akkor nagy valószínűséggel épp egy színházban ülünk. Ettől még persze a hétköznapi életben is találkozhatunk parókákkal, amelyekkel azonban a leggyakrabban a hajunkkal kapcsolatos problémánkat korrigáljuk, így ezek sokkal természetesebb színűek és formájúak, mint amilyenek a régiek voltak.

A borostyánkő-szoba zaklatott története

Technika
A pompára és kincsekre vágyó emberek a legkülönfélébb tárgyakat képesek ellopni-elrabolni, ha erre lehetőségük nyílik. Így számos, olyan esetet tudunk felsorolni, amelyek során képeket, szobrokat, drágaköveket, ékszereket, különleges könyveket, kódexeket, esetleg királyi koronákat tettek magukévá, hol hivatásos, hol alkalmi tolvajok. Az azonban nem túl gyakori, hogy egy egész szobát lopjon el és vigyen magával egy hadsereg. Nem is igen lehet más példát felhozni erre, mint a legendás borostyánkő-szobát, amelynek az ellopása végül sajnálatos módon a megsemmisülését is jelentette.

Miért éppen a kagyló?

Technika
A benzinkutaknál gyakran találkozunk a jellegzetes, fésűskopoltyúsnak nevezett kagyló képével. Ezt az élőlényt az egyik nagy olajtársaság, a Shell használja a nevében és az emblémájaként is. De vajon miért éppen a kagylót választották, amelynek a természetben vajmi kevés köze van az olajhoz? Ennek megfejtéséhez a 19-dik század közepéig kell visszamennünk.

Nem most jöttem a falvédőről!

Technika
Sokan ismerik a szólást: „Én sem most jöttem le a falvédőről!”. Ezt olyankor mondja valaki, amikor egy találó képpel szeretné kifejezni, hogy neki is vannak tapasztalatai, ő sem kezdő vagy naiv abban a témában, amelyről éppen szó van. Nem csupán egy hímzett alak a falon, hanem hús-vér ember, akit nem lehet átverni. Rokona a „nem most jöttem a hat huszassal” szólás, amely hangsúlyosabban utal arra, hogy a naivitás, a járatlanság régen inkább a vidéki élettel kapcsolódott össze. De mit kerestek a hímzett alakok a falon, és egyáltalán: mi volt a szerepük a falvédőknek, amíg voltak?

Mióta léteznek börtönök?

Technika
Azokat, akiket valamilyen ügyben bűnösnek ítél a társadalom, a modern korban az ügyük megtárgyalása után a bíróságok többnyire börtönre ítélik. Ez azt jelenti, hogy egy erre kijelölt, zárt helyen hosszabb-rövidebb időt kell eltölteniük, a normális életviszonyokhoz képest beszűkített körülmények között, fogságban. A cél kettős: egyrészt azt szeretnék elérni ezzel, hogy a bűnös meglakoljon és az elzártságban átélt szenvedései miatt a továbbiakban kerülje el a bűnözést, másrészt hogy a társadalmat megóvják az emberekre nézve alkalmanként veszélyes polgáraitól. A modern igazságszolgáltatásban azonban az is cél, hogy aki bűnt követett el, azt lehetőleg ne pusztán az elriasztással térítsék el a hasonlóan rossz cselekvésektől, hanem meggyőzéssel, a belátás elérésével. Ezért ma már egyrészt a fogság csökkentésével jutalmazzák, ha valaki egyértelműen jelét adta a megváltozásának, másrészt a börtönök helyett inkább másfajta korlátozásokkal (pl. házi őrizettel vagy kötelező pszichológiai terápiákkal) hajtják végre a büntetéseket. A kezdetekben azonban a büntetések a legkevésbé sem voltak ennyire kifinomultak.

Az idei orvosi Nobel-díjas

Technika
Izgalmas hírt jelent, hogy az idei (2016) orvosi-élettani Nobel-díjat Oszumi Josinori japán tudós kapja, a sejtkutatás területén elért eredményeiért. A díjakat, amelyek ma 8 millió svéd koronát érnek, hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján megrendezett ünnepségen adják át. Az első, orvosi Nobel-díjat 1901-ben kapta a német Emil von Behring, a torokgyík elleni oltás kifejlesztéséért. Oszumi Josinori 71 éves, a hatodik japán születésű orvosi Nobel-díjas és a huszonharmadik japán Nobel-díjas. Kutatási területe az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, egyszerűen szólva önevésnek nevezett folyamat vizsgálata. Oszumi 1993-ban publikálta azokat az eredményeit, amelyek fordulópontot jelentettek az autofágia kutatásban.

A „második honalapító” és az idegenek

Technika
Az államalapító István után a 13-dik század elején, 1235 és 1270 között uralkodó IV. Béla királyt szokás a második honalapítóként emlegetni. IV. Béla több intézkedésével is rászolgált erre a névre. Trónra lépésekor azzal, hogy nemcsak felhagyott apja, II. András pazarló, a birtokokat szétosztogató politikájával, amellyel az ország pénzügyeit és gazdaságát is mélypontra juttatta, de igyekezett korrigálni is ezt a rombolást. A későbbiek során pedig azzal, hogy okos és előrelátó politikával fogadott ill. telepített be olyanokat, akik mind katonai, mind kulturális szempontból is hasznára voltak az országnak. Ez a tevékenysége azonban nem volt mindig feszültségmentes, hiszen az idegenek betelepítése olykor ütközött egyes rétegek, elsősorban a főnemesek érdekeivel. Így betelepítési politikája az uralkodása elején jó időre súlyos konfliktusok forrásává is vált.

Kik voltak a beginák?

Technika
A mai, szegényeket, beteget és menekülteket segítő, civil mozgalmak gyakran tekintik őseiknek a középkor elejétől megszerveződő, női begina mozgalmat, amely a belgiumi Brabant tartományban kezdett működni. Valószínűleg a liège-i püspökség területén alakult meg, de a közeli Nivelles is szívesen mondja a magáénak a kezdeményezést, hiszen a jótékony cselekedetekkel legalább annyira szeretnek büszkélkedni a városok, mint a harcias, háborús hőstettekkel.

Mitől termosz a termosz?

Technika
Ma már szinte minden háztartásban van egy termosz, amely arra jó, hogy hosszú időre megtartsa a bele töltött folyadék vagy étel hőmérsékletét. Ha kirándulni megyünk és az erdőben is szeretnénk hideg ásványvizet inni, vagy betegen fekszünk és fölkelés nélkül szeretnénk forró teához jutni, akkor ezt egy termosszal könnyen megoldhatjuk. A termoszt azonban csak alig több mint száz éve használhatjuk: addig az emberiségnek meg kellett elégednie a fémből készült és a hőt kevesebb hatékonysággal őrző kulacsokkal.

A holográfia és a hologramok

Technika
Ma már fel sem tűnik, hogy CD-ken, bankkártyákon vagy az új papírpénzeken apró hologramokat látunk, amelyeket a legbiztonságosabb azonosító jelekként tettek rá ezekre a tárgyakra. A hologramok ugyanis (szinte) hamisíthatatlanok, mert róluk csak az eredeti hologram segítségével lehetne tökéletes másolatot készíteni, az eredeti azonban külső személyek számára nem megszerezhető. A hologram pedig azért is használható ilyen jól, a hétköznapi életben, mert a benne tárolt információ sűrűsége nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolt információ-sűrűséget, s amellett az információ előhívása is sokkal gyorsabb.

Mióta eszünk sajtot?

Technika
Bár a sajt nem a legveszélytelenebb étkünk (influenza, torokgyulladás vagy allergia esetén például súlyos, ödémás rohamokat is kiválthat, ezért ilyenkor jobb elkerülni), az egyik legnépszerűbb, leggyakrabban asztalra kerülő finomság, szerte a világban. A francia étkezési rendnek például elkerülhetetlen része: az előételt követő főétel után szinte kötelezően ott kell lennie, a szintén elmaradhatatlan desszert előtt. De vajon ki és mikor jött rá, hogy a tejből nemcsak aludttejet, kumiszt vagy kefirt, hanem sajtot is lehet készíteni?

A szélenergia hasznosításáról

Ma már egyre több országban látunk szélkerekeket, sőt, olykor egész szélkerék-mezőket. Ezek elsősorban arra valók, hogy természetes energiaforrásból állítsanak elő villamos áramot, alternatív energiatermelő berendezésekként. A villamosságot termelő szélkerék a modern kor leleménye, ami azonban a legkevésbé sem jelenti azt, hogy az emberiség csupán most fedezte volna fel a szél felhasználásának lehetőségeit, hiszen vitorlások illetve szélmalmok már az ókorban voltak.

Karinthy, és amit ma is idézünk tőle

Technika
Hetvennyolc éve, 1938. augusztus 29-én halt meg a múlt század egyik legsokoldalúbb alakja: Karinthy Frigyes író, költő és műfordító, egyszersmind a magyar irodalmi humor legkiemelkedőbb formálója. Nyelvi ötleteinek, szójátékainak, szellemes és ironikus megoldásainak sokasága vált a köznyelv és közgondolkodás részévé. Egyik, leghíresebb mondata, a „humorban nem ismerek tréfát” szintén szállóigévé vált.

Mik azok a magbankok?

Technika
Már a 19-dik század végén felismerték, hogy az emberi életet nem csupán rövid távon fenyegethetik akár a természeti, akár a politikai katasztrófák (pl. a pusztító háborúk), hanem esetleg kijavíthatatlan károk okozásával is. Ezért kezdtek el arra törekedni, hogy valamilyen módon megőrizzék legalább azokat a magokat, amelyek elvetésével a katasztrófák után is biztosítani lehet az élet fennmaradását, tehát a minimális ennivalót. Ennek céljából kétféle típusú őrzőhelyet is kialakítottak: olyat, amelyben csak a magokat tárolják, és olyat, amelyben egyúttal a kifejlett növényeket is. Ez utóbbiakban olyan kísérleteket is folytatnak, amelyekkel nagyobb tűrőképességű, tehát a különféle károsító körülményeket könnyebben túlélő növényeket is elő lehet állítani. Lényegében mindkét tárolóhely génbank, csak éppen az utóbbi a gének megőrzését komplex formában végzi.

A tenisz történetéből

Technika
A labdajátékok egyik, legtöbbek által kedvelt és legszebb sportága a tenisz, amely egyben olimpiai ág is. Az első teniszversenyt (amelyet akkor tenisztornának hívtak) valószínűleg az angol M. William Appleton rendezte meg, nahanti birtokán, 1876 augusztusában. Ezt a tornát John Dwight nyerte. A következő évben, 1877. július 9. és 16. között rendezték meg az első wimbledoni tenisztornát, amelyen 22 férfi teniszező indult, és amelynek az angol W. Spencer Gore volt a győztese. A tenisz mindezek ellenére nem angol, hanem francia eredetű játék, de az kétségtelen, hogy az angolok fejlesztették fel önálló sportággá.

A hullazsinat

Technika
A népvándorlás idején, a 800-as években meglehetősen kusza volt a világi és egyházi hatalmak viszonya. Európa térségét ekkor elsősorban a frank királyok vetélkedése határozta meg, a német-római császári korona megszerzéséért. És mivel a keresztény egyház megerősödésével a császári koronákat csak a pápák tehették fel az uralkodók fejére, a pápaság és császárság ügyei ettől kezdve hosszú ideig szorosan összekapcsolódtak. Ennek egyik következményeként zajlott le a pápaság történetének egyik legabszurdabb eseménye, a hullazsinat. 897 januárjában az akkori pápa, VII. István kiásatta a sírból az egyik elődjét, a kilenc hónapja halott Formózusz holttestét, és vádlottként idézte be egy szabályos bírósági tárgyalásra. Ahol pedig megállapították, hogy mivel érdemben semmiféle érvet nem tud felhozni a mentségére, jogos a büntetése. Ennek jegyében minden intézkedését érvénytelenítették, az áldást osztó ujjait levágták, őt magát pedig a Tiberis-be dobták.

Mióta használunk hőmérőt?

Technika
Hőmérőt a hétköznapi életben kétféle célra használunk: a környezetünk ill. a saját testünk hőmérsékletének mérésére. Az ezekhez használt hőmérőkben hosszú ideig a hőre arányos térfogatváltozással reagáló, folyékony higanyt használták, ám ennek mérgező volta miatt 2009 óta az EU-ban és az USA-ban is másféle anyagokra váltottak. És bár a higany csaknem két évszázadon át meghatározó szereplő volt a hőmérők történetében, a jelenléte végül mégis csupán egy közjátékot jelent, hiszen sem a kezdetekkor, sem a továbbiakban nem jelenik meg, legalább is ott, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhet az emberi szervezettel.

A teflon

Technika
Százhat éve, 1910. június 26-án született Roy J. Plunkett amerikai vegyész, aki minden idők legismertebb és leggazdagabban felhasznált polimer vegyületével, a teflonnal ajándékozott meg minket. Igaz, Magyarországra csak a hetvenes évek táján jutott el, de Nyugaton már 1958-tól mindennapos tárgy volt az olyan edény, amelynek teflonbevonata van, és ezért nem ragad bele az étel. És mivel csak kevés zsiradékot kell használni a sütni-főzni szánt anyagokhoz, ezáltal a pazarlást és a hízást egyaránt elkerülhetjük. Természetesen ennek a gyártása sem tökéletes: mint később kiderült, az előállítása során az emberi szervezetre nézve veszélyes anyagot is felhasználtak, az eljárást azonban 2005-től korrigálták.
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum