A folyami hajóktól a tengerjárókig

Történelem
Talán nem sokan tudják, hogy magyar himnusz nagy nyilvánosság előtt egy gőzhajó avatásán szólalt meg először. Ez 1844. augusztus 10-dikén történt, amikor Óbudán vízre bocsátották a Széchenyi nevű hajót. Az esemény pedig azért is kiemelkedő volt, mert egy olyan sikeres szakaszt zárt le, mely során az önálló magyar hajógyártás betört a világ élvonalába.

Az öngyilkosság, mint fegyver: a kamikázék

Történelem
A kamikáze szóról ma elsősorban a terroristák jutnak eszünkbe. Az elmúlt években többek között a New York-i ikertornyokat ért támadás kapcsán kerültek az érdeklődés középpontjába a kamikázék. Azok a géprablók, akik 2001. szeptember 11-dikén nekivezették a repülőket az ikertornyoknak, az életüknél is fontosabbnak tartották a merénylet sikerét. Az első kamikázékat – még az előző évszázad negyvenes éveiben – hasonlóan pusztító célokkal vetették be, de azzal a különbséggel, hogy ők nem egy terrorista szervezet, hanem a japán nemzeti légierő tagjai voltak, vagyis hivatásos katonák, akik a hitük szerint az országukat védték.

Katapultok háborúban és békében

2019-ben a repüléssel foglalkozók körében riadalmat keltett, hogy a francia légierő egyik vadászgépén mintha magától indult volna be a katapultáló szerkezet, és 760 méteres magasságban kilőtte a pilóta melletti ülést és azzal együtt a rajta ülő vendéget a gépből. Az ezt követő vizsgálat során kiderült, hogy nem a szerkezet vált megbízhatatlanná, hanem emberi hiba idézte elő az aktiválását.

Amikor a kövek bennünk keletkeznek

Történelem
A kövek kémiai szempontból a természet élettelen anyagai. Nagyobb egységekben kőzeteket alkotnak, amelyek egyúttal bolygónk szilárd részét adják. A kőzetek a világegyetemben mindenütt létrejöhetnek. Legjellemzőbb vonásuk, hogy kemények, eltörhetők, de nem nyújthatók és tűzben nem égnek el. Legkisebb képviselőikkel, a kavicsokkal általában folyók vagy tengerek partján szoktunk találkozni. Időnként azonban az is előfordul, hogy a saját szervezetünkben keletkeznek kövek. De vajon hogy kerülnek oda, és mi az oka a megjelenésüknek?

A sellők is sokfélék lehetnek

Történelem
A világ egyik leghíresebb szobra A kis hableány, amely a koppenhágai kikötőben látható. Edvard Eriksen szobrász alkotásán egy félig nő, félig hal testű alak – vagyis egy sellő – ül egy hatalmas, gömbölyded kövön, és elmélázva nézi a vizet. A sellők a Közel-Keleten, Európában, Ázsiában és Afrikában élő népek mítoszaiban egyaránt megjelentek, ám a testük nem mindenütt végződik halfarokban, és az is eltér a történetükben, hogy melyikük miért kapta éppen ezt a kettős alakot.

Játékos hadműveletek, amelyek vérre mennek

Történelem
A harci cselekmények végkimenete elsősorban azon múlik, hogy ki milyen stratégiával mozgatja a rendelkezésére álló katonai erőket. Ez azonban olykor kevés ahhoz, hogy egy hadsereg győzni tudjon: a fizikai összecsapások mellett gyakran egyfajta információs háborút is meg kell vívni. Ennek részei az elterelő hadműveletek is, amelyeknek az a céljuk, hogy hamis információkkal tévesszék meg az ellenfelüket, például a támadásuk várható színhelyéről vagy időpontjáról. Ezek az elterelések első pillantásra esetleg szórakoztató cseleknek, vicces átveréseknek látszanak, valójában azonban kiemelkedő a jelentőségük. Az épp 75 éve, 1945-ben befejeződött II. világháború két sorsfordító partraszállását is olyan elterelő hadműveletek előzték meg, amelyek rengeteg áldozattól kímélték meg a harcolókat.

A fejmasszázstól a hajmosásig – a samponok története

Történelem
A tisztálkodáshoz használt eszközeink között jó ideje kiemelt helyük van a samponoknak. Azt gondolnánk, a nevüket talán valamilyen tulajdonságukról kapták, de ez nem így van: a sampon szó eredetileg nem az anyagot magát, hanem azt a tevékenységet jelölte, amelyhez felhasználták. Ez pedig a fejmasszázs volt, amely az ókori Indiában szorosan hozzátartozott a test ápolásához. És mivel a masszázs során a gyúráshoz hasonló mozdulatokat alkalmaztak, a hindi nyelvben ezt is a szanszkrit „chapayati”-ból származó, „nyomni, gyúrni” jelentésű „chāmpo” kifejezés jelölte. A szót tehát az indiaiaktól kaptuk.

Május elseje születése

Történelem
Május elsejét először 1890-ben ünnepelték a munkások ünnepeként. A nap azután a munkások nemzetközi ünnepévé, majd általánosságban is a munka ünnepévé vált. Hosszú története során több szellemi-politikai törekvéssel is összekapcsolódott, és többek között a szolidaritás, mások építő szándékú tevékenységének elismerése, illetve a különféle munkák egyenrangúsága állt a középpontjában.

Miért éppen a tobzoska?

Történelem
A koronavírus-járvány 2019 decemberében kezdett el terjedni a világon. Amikor megnézték, hogy az első 41 beteg hol járt az előző időszakban, kiderült, hogy 27-en ugyanazon a piacon is vásároltak: a Kínában lévő Vuhan város Huanan nevű piacán. A további vizsgálatok pedig azt bizonyították, hogy a betegség az ott árult tobzoskák húsából vagy a pikkelyeiből került be az emberek szervezetébe. Ennek a különleges formájú emlős ragadozónak ugyanis Kínában minden részét megeszik. Ez eddig nem okozott járványt, most azonban egy véletlen során az állatok megfertőződtek, vélhetően denevérektől. A bennük továbbszaporodó kórokozó pedig az emberek szervezetébe is bekerült, amikor azok megették őket.

A korona sokféle jelentése

Történelem
Ha valaki statisztikát készítene arról, hogy milyen gyakorisággal használjuk a hétköznapi beszédben „korona” szót, azt látná, hogy a 2020-as év erős választóvonalat jelent. Hiszen ekkor a koronavírus-járvány miatt mindennapossá vált a kifejezés, amely addig nem túl gyakran jelent meg a beszédünkben. (A vírus egyébként azért kapta a nevét, mert a formája a Nap koronáján látható jelenségekre emlékeztet.) De ha már így adódott, érdemes végigvenni, hogy vajon hányféle jelentését szoktuk használni ennek a szónak.

Milyenek voltak a világ első kórházai?

Történelem
Aki olyan súlyosan megbetegszik, hogy az otthoni kezelése már nem biztosítja a gyógyulását, az kórházba kerül. Emellett a legtöbb nő is ilyen intézményben szül. A mai kórházak belső szerkezetét a betegségek fajtái határozzák meg. A betegek befekhetnek például a belgyógyászatra, a tüdőgyógyászatra, a sebészetre, a kardiológiára és így tovább. A kórházak születésének idején azonban másféle szempontok határozták meg a gyógyítás elkülönített helyeit.

Egy speciális teszt egerek, nyuszik és békák közreműködésével

Történelem
A járványok kapcsán gyakran kerül elő a „teszt” illetve a „tesztelés” fogalma. A tesztelés általában azt jelenti, hogy egy jelenséget, dolgot, képességet vagy tudást meghatározott állandó mércék szerint vizsgálunk meg. A járványok idején a tesztek arra valók, hogy kimutassák a kórokozók jelenlétét a fertőzésgyanús embereknél, illetve meghatározzák, hogy az illető pontosan melyik kórokozótól fertőződött meg. Ilyenkor az érintett személy nyálából vagy vizeletéből vesznek mintát, és azt nézik meg a laboratóriumban, hogy a mintában lévő anyagok hogyan reagálnak bizonyos, meghatározott vegyi anyagokra. A vizsgálat végeztével pedig kétféle eredményt kaphatunk: a teszt vagy pozitív, vagy negatív lesz.

Mióta létezik vakcina?

Történelem
A koronavírus járvány alkalmával gyakran kerül elő a „vakcina” fogalma. Sokan azt hiszik, hogy ha meglesz a vírusra a vakcina, akkor ez egy csapásra mindent megold, és majd azok is meggyógyulnak, akik már elkapták a betegséget. Ez azonban nem így van: a vakcina nem gyógyszer, hanem immunizálószer. Azoknak adják – közkeletű kifejezéssel: azokat oltják be a megfelelő vakcinával –, akiket még nem fertőzött meg a vírus, vagyis akik sejtjeiben még nem kezdett el élősködni a kórokozó. Ám a megelőzés szereként rendkívül nagy a jelentősége. Amióta létezik a vakcináció (tehát az emberek ellátása vakcinával), több olyan oltást is használ az emberiség, amellyel megelőzheti, hogy a betegségek súlyosan károsítsák, vagy akár meg is öljék az embereket.

Karanténok és veszteglőházak

Történelem
A „karantén” szóval nyugodtabb időkben a számítógépes vírusirtók működésekor találkozunk. Amikor a víruskereső program veszélyesnek minősíthető fájlt talál, elkülöníti a rendszertől, vagyis karanténba zárja, és úgy tárolja, hogy ne kerülhessen kapcsolatba más fájlokkal. És bár némelyik számítógépes vírus működésének feltárása cseppet sem könnyű, a gépeknél jóval egyszerűbb a megoldás, mint olyankor, amikor élő szervezetet támadnak meg vírusok. Ahhoz, hogy a természetben megjelenő kórokozókat sikeresen elkülönítsük, embereket kell karanténba zárni, ami ennél bonyolultabb feladat.

A kullancs és az általa terjesztett betegségek

Történelem
Az átmeneti időszakokban egy apró élősködő, a kullancs veszélyeztetheti az emberek és mellettük jó néhány emlősállat egészségét. Kullancsokkal általában erdőkben vagy vízparti területeken találkozhatunk, de a városok parkjaiban is elszaporodhatnak. Ez pedig azért jelent gondot, mert a kullancsok más élőlények vérével táplálkoznak, és ennek során sokféle baktériumot, egysejtűt vagy vírust adhatnak tovább, fecskendezhetnek be az áldozataikba.

A 2020-as év emlősállata a vidra

Történelem
A Magyar Természettudományi Múzeum valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében minden évben kiválasztják, hogy melyek legyenek az év kiemelt élőlényei. Összesen tizenegy kategóriát állítottak fel, így minden évnek megvan a maga madara, hala, rovara, vadvirága, fája, gombája, hüllője-kétéltűje, emlőse, ásványa és ősmaradványa. A kategóriák közül kettőben, az emlősökében és a hüllőkében-kétéltűekében nincs szélesebb körű szavazás, ezeknél a terület szakemberei döntenek. A 2020-as évben a szakértők a vidrát jelölték ki az év emlősének.

A kötéltáncosok izgalmas történetéről

Történelem
Sokan ismerik a híres hegymászó, George Mallory válaszát a kérdésre, hogy miért akarta megmászni a Mount Everestet: „Azért, mert ott van”. De vajon miért akar valaki egy kifeszített kötélen egyensúlyozni és mindenféle kunsztokat bemutatni irdatlan mélységek fölött? Bár erre nem született hasonlóan tömör mondás, de az ok könnyen kitalálható: mert jó legyőzni a mélységtől való félelmet. És persze – a közönség oldaláról nézve – sokak számára jó beleborzongani abba, hogy mások el mernek menni a dolgok határáig, képesek az életüket is kockáztatni egy-egy különleges produkcióért.

Az iránytű és a mágnesesség

Történelem
Az iránytű ma már annyira megszokott tárgyunk, hogy akár egy kulcstartón is találkozhatunk vele. Egyúttal ez az egyik legegyszerűbb és legrégibb műszerünk. Ám ahhoz, hogy megszülethessen, majd tökéletesen működjön, sok mindent meg kellett tudni a mágnesességről.

A wifit kétszer találták fel

Történelem
Ahol nem tudunk vezetékes kapcsolaton keresztül csatlakozni az internetre, ott ezt a Wi-Fi, magyarosan wifi segítségével is megtehetjük. Ez tehát egy vezeték nélküli, a rádióhullámok mikrohullámú tartományában működő rendszer. Sokan úgy tudják, hogy a neve a Wireless Fidelity (pontos, a hangot hűségesen visszaadó drótnélküli készülék) kifejezés rövidítéséből ered, ez azonban tévedés. A nevet egy marketing cég találta ki, amelynél úgy gondolták, hogy ha az új eszköz neve játékosan rímel egy már jól ismert és témaközeli kifejezésre – mondjuk a „hi-fi”-re –, akkor az emberek hamar megtanulják a nevét. Nem tévedtek.
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum