Tabor
Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Hogyan született a zaci?

Történelem
– Egy ideig sajnos le kell mondanunk a szép étkészletünkről: megy a zaciba! – hangzott el nem egyszer a múlt század elején, akár a viszonylag biztonságban élő polgári családoknál is. A szegényebbek inkább szerszámokat, biciklit, talicskát, ágyneműt vagy ruhaneműt adtak be a zaciba. Az emberek gyakran kerültek átmeneti pénzzavarba, és olyankor a zacinak becézett zálogház intézménye segítette ki őket egy speciális kölcsönnel.

A gyufa

Történelem
– Tudsz adni tüzet? – kérdezi, aki szeretne rágyújtani, de nincs hozzá megfelelő eszköze. Ha szerencséje van, már lobban is a lángocska egy felé nyújtott öngyújtóból. Nem olyan rég azonban inkább gyufásdobozok kerültek elő a kérésre a segítőkész emberek zsebéből, hiszen hosszú időn át a gyufát használták a leggyakrabban a tűzgyújtáshoz. Ám amíg ez a kis gyújtóeszköz eljutott eddig a népszerűségig, igen sok változáson kellett keresztülmennie.

Új feltételezések a Vénuszról

Történelem
Egy csillagászati folyóirat, az Astrophysical Journal Letters nemrég arról számolt be, hogy tudósok egy csoportja szerint a Vénuszon egykor óceánok lehettek. Ez azt jelenti, hogy elvileg a múltban ott is volt élet. Ugyanakkor a Vénuszon ma majdnem teljesen kizárt az élet lehetősége: a bolygón 450 Celsius-fokos a hőmérséklet, és csupán hatvan-hetven kilométeres magasságban, az égitestet borító vastag felhőpárnában akad egy olyan réteg, ahol alacsonyabb a hőség és vízpára is található. Emellett a légkört a szén-dioxid uralja, a légköri nyomás pedig a földön mérhetőnek a kilencvenszerese. A Vénuszon tehát szinte száz százalékban végbement egy olyan folyamat, amely modellszerűen megmutathatja, hogy milyen változások zajlanak le egy bolygón egy akadálytalanná váló felmelegedés során. Ezért különösen érdekes lehet minden olyan, további kutatás is, amely feltárja ennek a folyamatnak a részleteit is.

Denevérek őrző-védő poszton

Történelem
Ritkán fordul elő, hogy az emberek a kutyák mellett más állatokkal is „szerződést kötnek” az értékeik védelmére. Ilyen kivételes állatok a denevérek, amelyek közül egy csoport – a kisdenevéreké – szabályos éjszakai őrző-védő szolgálatot lát el Portugália két, világhírű könyvtárában is. Az egyik a lisszaboni Mafra-palota, a másik a Coimbrai Egyetemi Könyvtár. Igaz, az ezekben munkálkodó kisdenevérek tolvajok megállítására nem vállalkoznak, így azok érkezésére változatlanul a kutyák illetve az elektromos riasztók figyelmeztetnek. A kisdenevérek jelenléte tehát merőben más szempontból fontos. Ők ugyanis az emberek gyakran környezetkárosító eszközeivel szemben a lehető legtermészetesebb módszerrel tartják távol a könyvektől azok kártevőit: megeszik őket.

A kaszinókba nemcsak szerencsejátékosok jártak

Történelem
Ma a kaszinó többnyire az a hely, ahová egy show, egy sportesemény, de főként a szerencsejátékok kedvéért mennek az emberek. Általában szállodákban, éttermekben vagy luxushajókon működnek. De mióta is léteznek kaszinók és hányféle formájuk lehet?

Az ötletadó a hajóféreg

Történelem
Gyakori eset, hogy mérnökök, biológusok vagy egyéb tudósok a természethez fordulnak ötletért egy szokatlan feladat megoldásánál. Az azonban ritkábban fordul elő, hogy az ötletadó egy olyan féregszerű élőlény, amely ráadásul kifejezetten a romboló tevékenységével hívja fel magára az ember figyelmét. A Temze-alagút építésénél mégis a hajóféreg technikáját vette kiindulópontnak az építkezés mérnöke, Marc Isambard Brunel. Azt kellett megoldania, hogy a munkások gyorsan és biztonságosan, beomlások elkerülésével építhessenek alagutat a folyó csöppet sem stabil medrében. Találmánya, az előfúrópajzs pedig ugyanazon a módszeren alapult, amellyel a hajóféreg nevű állatka fúrta bele magát a hajók, illetve a víz alatti cölöpök fa alkotórészeibe.

Hóhérnak lenni

Történelem
Mára a legtöbb országban eltörölték a halálbüntetést. Ahol mégis létezik, ott olyan eszközökkel hajtják végre, amelyekhez nem szükséges hóhér jelenléte. A múltban azonban több évszázadon át az akasztás, a lefejezés vagy a máglyára vetés jelentette a halálos ítélet végrehajtását, és ezekhez nélkülözhetetlenek voltak a hóhérok. Az ő munkájuk egy idő után önálló szakmává vált, a középkorban pedig hosszú ideig külön társadalmi osztályt is alkottak, ami egyszerre jelentett előnyöket és hátrányokat a számukra.

Sms jött a gólyáktól…

Történelem
Az augusztus Európában a vándormadarak útra kelésének időszaka. Az ornitológusok (vagyis a madarakkal foglalkozó tudósok) régóta igyekeznek követni a vándormadarak útját, amihez eddig a meggyűrűzés eszközét használták. A technika fejlődése azonban számukra is új lehetőségeket hozott. Újabban például a gólyák költözéséről azzal a megfigyelőrendszerrel tudnak adatokat gyűjteni, amelyet a mobiltelefonokon használunk.

Leonardo és a technika

Történelem
A reneszánsz egyik kiemelkedő művészét, Leonardo da Vincit (1452-1517) ma elsősorban festőként tartjuk számon, ugyanakkor a múzeumok számára időről időre izgalmas témát kínálnak a mérnöki tervei, találmányai is. Nemrég egy olasz alkotócsoport olyan vándorkiállítást állított össze, amelyben makettekkel is életre keltették jó néhány elképzelését. (A kiállítást Budapestre is elhozták: a VII. Király utca 8-10-ben tekinthető meg, a Central Passage területén, 2019. szeptember 1-ig.)

Nem minden múmia egyiptomi

Történelem
A múmia olyan holttest, amelynél valamilyen környezeti tényező (szél, só, jég, láp stb.) vagy tudatos emberi beavatkozás (mumifikálás, balzsamozás, újraépítés) megakadályozta, hogy a természet rendje szerint oszlásnak induljon. Ennek alapján a múmiák lehetnek természetesek és mesterségesek. Mint az köztudott, a mesterséges mumifikálást az egyiptomiak művelték a legmagasabb szinten, s emellett az ő kultúrájukból maradt fenn a legtöbb múmia. Ezért is van, hogy a múzeumok többségében egyiptomi múmiákat látunk. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ők is voltak az elsők ennek a különleges eljárásnak a kidolgozásában. A Föld különböző részein egymástól függetlenül kialakult a mumifikálás gyakorlata, és ezek mindegyike más és más jellegzetességgel színesíti az eljárást.

Az infrahangok és érzékelésük

Történelem
Néhány madár tájékozódási képességei kapcsán már volt szó az infrahangokról, amelyek a közmegegyezés szerint a 16-20 Hz-nél alacsonyabb frekvenciájú rezgéshullámokat jelentik. A madarak ezeket ugyanúgy nem hallják, ahogyan az emberek sem, ugyanakkor – a mágneses erővonalakkal együtt – egy fehérje jóvoltából a szemükkel érzékelik. (A korábbi cikkek itt olvashatók: http://www.mimicsoda.hu/cikk.php?id=841; http://www.mimicsoda.hu/cikk.php?id=1049) Vagyis úgy „látják” a hangokat, mintha azok a térben megjelenő, képszerű vonalak lennének. Vajon előfordulhat-e, hogy az emberi szemmel is valami hasonló történik, és mi is képesek vagyunk olykor infrahangokat „látni”?

Híressé vált kutyák szokatlan szerepekben

Történelem
A kutyák, amelyek szimbolikus alakokként a mítoszokba, mesékbe is bevonultak, a mindennapi életben elsősorban házőrzőként, állatterelőként és játszótársként voltak jelen. Az ember azonban olykor különleges helyzetekbe is belevitte őket, így a sok Bodri, Buksi, Csutak, Gazsi és Zénó mellett néhány kiemelkedő kutya egyedi nevét is őrzi a történelmi emlékezet.

Lótusz, lótuszevők, lótusz-szimbólumok

Történelem
A lótusz a keleti kultúrák egyik legfontosabb szimbóluma és egyúttal sokféle módon felhasznált növénye. Nevével az európai emberek Homérosz eposzában találkozhattak először. Ennek hőse, Odüsszeusz a második kalandjaként a lótuszevők szigetére érkezett. Hogy megismerjék az ott lakók életét, három hajós bement a sziget belsejébe, ahol azután ettek a lótusz virágából. Ám mivel az akhájok addig sosem hallottak erről a növényről, nem ismerték a hatásait, ez akkor kis híján bajba sodorta őket.

A magyar csillagászat fénykora és Mátyás egyeteme

Történelem
Magyarországon már a 12-dik század első feléből maradtak fenn olyan feljegyzések, amelyek komolyabb csillagászati megfigyelésekről, leírásokról adnak hírt. Ezek húsvétszámítási szabályokat tartalmaztak, amelyek akkor egyszerre tartoztak a matematika és a vallás témaköréhez. A kettősségnek az volt az oka, hogy miközben a húsvét, mint a kereszténység legnagyobb ünnepe, meghatározó jelentőséggel bírt, minden évben máskorra esett az időpontja. Az első nikeai zsinat (i. sz. 325) határozata alapján ugyanis húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. A dátum pontos kijelöléséhez pedig nélkülözhetetlen az égbolt és azon belül a Hold állapotának figyelése. A csillagászati munkának emellett az általános naptárkészítésben, a csíziókban, jóslásokban és a hajózásban is jelentősége volt. Ekkor az asztrológia és az asztronómia – vagyis a csillagjóslás és a csillagászat – még azonos volt, vagyis a csillagok helyzetének tényszerű feltárása még nem jelentett önálló kutatási területet, tudományágat. Hogy azzá válhasson, ahhoz a humanizmus megjelenésére, valamint Vitéz János és Mátyás király felvilágosult gondolkodására volt szükség.

Mitől trappisták a trappisták?

Történelem
A trappista szerzetesekről a legtöbb embernek két dolog jut eszébe: a róluk elnevezett sajt és a hallgatási fogadalom, amelyet kötelező betartaniuk. Nem vitás, hogy ezek valóban a jellemző vonásaik, ám a trappisták története és élete mögött ennél sokkal több érdekesség rejlik.

Csontváry és Gerlóczy – egy életmű véletlen felfedezése

Történelem
Buda egyik legszebb épülete az a négyemeletes sarokház, amelynek egyik oldala a Bartók Béla útra, frontvonala a Gárdonyi térre, a másik oldala pedig a Bercsényi utcára néz. Az épület Bartók Béla úti oldalát sokan ismerik, hiszen néhány éve itt nyitották meg újra a nevezetes Hadik kávéházat és a Szatyor bárt. A Bercsényi utca felőli részre azonban talán kevesebben figyelnek. Pedig ennek is van kulturális kötődése, amit egy kettős emléktábla jelez. A felül lévő féldomborművön az egyik legnagyobb magyar festő, Csontváry Kosztka Tivadar portréja látható, ő ugyanis itt lakott élete utolsó éveiben. Az alatta lévő tábla pedig egy építészmérnök, Gerlóczy Gedeon nevét örökíti meg, aki felismerte a festő zsenijét, és egyúttal meg is mentette műveit az utókornak. De vajon miért volt szükség arra, hogy bárki is megmentse a festményeket, és mi történt volna ezekkel, ha Gerlóczy nem lép közbe?

A füstjelektől a szemaforokig II.

Történelem
Az előző cikkben említett tengeri zászlójelzésekkel formailag erős rokonságot mutatnak a szárazföldön használt karos jelzők, ismertebb nevükön a szemaforok. Szemaforokat ma leggyakrabban a vasúti sínek mentén látunk, ám mivel a szó ennél általánosabb jelentésű, kezdetben a városok közti hírközlés szerepében, ma pedig olykor még a számítógép-programozásban is találkozhatunk ezzel a névvel. Ez utóbbi az osztott erőforrásokhoz való hozzáférések szabályozóját jelöli.

A füstjelektől a szemaforokig I.

Történelem
Örök igény, hogy az ember nagyobb távolságokból is jelezni tudjon másoknak, akár azért, hogy segítséget kérjen, akár hogy olyan tényekről értesítse, amelyek ismeretében a másik dönteni tud. Az elektromosság, majd a távíró és a telefon általános használata óta persze jóval könnyebb áthidalni a távolságokat, ezt megelőzően azonban az embereknek olykor meglehetősen furfangos, bonyolult jelzés- és kódrendszereket kellett kitalálniuk ahhoz, hogy biztonságosan üzenhessenek egymásnak. Ezeket olykor nehezebb lehetett megtanulni és leolvasni, mint később a sokféle betűből álló, de annál egyszerűbb szerkezetbe illesztett írást.

Rollerek, roller-cipők, roller-bőröndök

Történelem
A mozgásunkat megkönnyítő, hétköznapi tárgyaink között sokáig csak a görkorcsolya és a roller volt az, amelynél görgőket alkalmaztak. Idővel azonban megjelentek a görgős utazótáskák is, most pedig a legújabb lelemény a rolleres vagy görgős cipő és a teljes rollerrel kombinált bőrönd. Ám mindehhez előbb fel kellett találni a görgőscsapágyat, amely biztosítja, hogy a kerekek jelentősebb súrlódás nélkül, vagyis gyorsan és egyenletesen forogjanak, továbbá hogy az élettartamuk is hosszabb legyen.
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum