A budapesti kisföldalatti születése

Történelem
Budapest egyik különlegessége a többnyire kisföldalattiként emlegetett vonal, amely hivatalosan a jóval komolyabb „M1” nevet viseli. Legfontosabb jellemzője, hogy szerelvényeinek és állomásainak stílusa ma is a millenniumi időszak világát idézi, amiért a fővárosiak és a turisták egyaránt szeretik. Ráadásul a londoni metró után a kontinensen ez volt az első földalatti. Igaz, a két vonal átadása között harminchárom év is eltelt – a londonit 1863 januárjában, a budapestit 1896 májusában adták át a forgalomnak –, de akkoriban ez az idő a közlekedés fejlődésében nem számított túl hosszúnak.

A Feneketlen-tó és parkja

Történelem
Buda egyik legkedveltebb pihenőhelye a Feneketlen-tó, a XI. kerület lágymányosi részén. A mai Lágymányos a múltban hosszú időn át mocsaras terület volt. Valószínűleg a nevét is azért kapta, mert lágy volt a talaja. És bár a mocsarat a Duna szabályozása során a 19-dik században lecsapolták, ha közvetve is, de a Feneketlen-tó létét annak köszönhetjük, hogy egykor a folyó itt meglehetősen nagy területen terítette szét az agyagot.

Az elefánt, mint szimbólum

Történelem
Ha egy épületen állatot ábrázoló elemet látunk, biztosak lehetünk benne, hogy az állat szimbolizál valamit. A hinduizmus szerint például az elefántok a négy világtájat őrzik és az egész univerzumot a hátukon tartják, így alapvetően a stabilitás, a rendkívüli erő szimbólumai. Az indiai és tibeti építészetben ezért gyakran elefántszobrok az épületek pillérei.

Van-e pótormánya őneki?”

Történelem
Az ötvenes évek egyik legnépszerűbb slágere az Apu hod med be… kezdetű kuplé volt, amelyben az elefánt ormánya az egyik főszereplő. A dalt a népszerű színész, Bilicsi Tivadar énekelte arról, hogy mi mindent kérdezett tőle az Állatkertben a kislánya, Évi (aki egyébként létező személy).

Az inkubátorok születése

Történelem
Sajnos időnként megesik, hogy egy csecsemő a kelleténél korábban jön a világra. A koraszülésnek számos oka lehet, amelyeknek csak egy kis részét lehet kiküszöbölni. Arra azonban ma már van hatékony eszközünk, hogy a koraszülöttek a védelmező burok, vagyis az anyaméh elvesztése ellenére is életben maradjanak. Ez az eszköz az inkubátor.

Méhecskepótló drónok és szappanbuborékok

Történelem
Az utóbbi évtizedekben jó néhány növény – köztük a paradicsom, bab, burgonya, hagyma, sárgarépa, de több gyümölcs és gyógynövényféle – termőképessége veszélybe került, ugyanis az ezek virágát beporzó méhek és más rovarok maguk is veszélybe kerültek. Az ő soraikat elsősorban a mezőgazdaságban használt vegyszerek ritkítják meg, de emellett a táplálékforrásaik csökkenése, illetve olykor a klímaváltozás és a paraziták terjedése is hozzájárul a pusztulásukhoz. Az ENSZ szakértőinek jelentéseiből kiderül, hogy mára sok rovarfaj a kihalás szélére sodródott.

A szúnyogok

Történelem
Vannak élőlények, amelyeket a legelszántabb állatvédők sem akarnak megvédeni. Ezek közé tartoznak a szúnyogok is. Igaz, néhány fajuk senkinek sem árt, mert kizárólag a növények nektárját szívogatja és nem támad meg senkit. Más fajaik nőstényei azonban nyaranként kérlelhetetlenül megtámadják az embereket, és fájdalmas nyomot hagyva maguk után, ott csípik, ahol érik. Néhányuk pedig ezzel akaratlanul is súlyos betegségeket terjeszt.

Krimik a növényvilágban: furfangos csapdaállítók

Történelem
Azt gondolnánk, hogy az ember a legleleményesebb azok között, akik csapdát állítanak más élőlények számára. Erre azonban rácáfol, hogy az állatok és a növények között egyaránt találunk csapdaállítókat. Sőt, talán mind közül a növények a legleleményesebbek

Az örök fa: a vörösfenyő

Történelem
Sokféle fából készítenek használati tárgyakat, de a vörösfenyő kiemelkedik közülük, mert az anyaga igen tartós, ezért is szokták „örök fa” néven is emlegetni. Ezt már a legrégebbi korokban is tudták, mert 2500 évnél régebbi vörösfenyő gerendákat és egyéb tárgyakat is találtak már a régészek. Rómában az amfiteátrumok és a hidak építésénél is vörösfenyőt használtak. Az építészek később is gyakran nyúltak ehhez a fához, így például a budapesti Országház alapjait is ebből készítették. Sőt! Két város is vörösfenyőből készült, víz alatti cölöpökön nyugszik.

A folyami hajóktól a tengerjárókig

Történelem
Talán nem sokan tudják, hogy magyar himnusz nagy nyilvánosság előtt egy gőzhajó avatásán szólalt meg először. Ez 1844. augusztus 10-dikén történt, amikor Óbudán vízre bocsátották a Széchenyi nevű hajót. Az esemény pedig azért is kiemelkedő volt, mert egy olyan sikeres szakaszt zárt le, mely során az önálló magyar hajógyártás betört a világ élvonalába.

Az öngyilkosság, mint fegyver: a kamikázék

Történelem
A kamikáze szóról ma elsősorban a terroristák jutnak eszünkbe. Az elmúlt években többek között a New York-i ikertornyokat ért támadás kapcsán kerültek az érdeklődés középpontjába a kamikázék. Azok a géprablók, akik 2001. szeptember 11-dikén nekivezették a repülőket az ikertornyoknak, az életüknél is fontosabbnak tartották a merénylet sikerét. Az első kamikázékat – még az előző évszázad negyvenes éveiben – hasonlóan pusztító célokkal vetették be, de azzal a különbséggel, hogy ők nem egy terrorista szervezet, hanem a japán nemzeti légierő tagjai voltak, vagyis hivatásos katonák, akik a hitük szerint az országukat védték.

Katapultok háborúban és békében

2019-ben a repüléssel foglalkozók körében riadalmat keltett, hogy a francia légierő egyik vadászgépén mintha magától indult volna be a katapultáló szerkezet, és 760 méteres magasságban kilőtte a pilóta melletti ülést és azzal együtt a rajta ülő vendéget a gépből. Az ezt követő vizsgálat során kiderült, hogy nem a szerkezet vált megbízhatatlanná, hanem emberi hiba idézte elő az aktiválását.

Amikor a kövek bennünk keletkeznek

Történelem
A kövek kémiai szempontból a természet élettelen anyagai. Nagyobb egységekben kőzeteket alkotnak, amelyek egyúttal bolygónk szilárd részét adják. A kőzetek a világegyetemben mindenütt létrejöhetnek. Legjellemzőbb vonásuk, hogy kemények, eltörhetők, de nem nyújthatók és tűzben nem égnek el. Legkisebb képviselőikkel, a kavicsokkal általában folyók vagy tengerek partján szoktunk találkozni. Időnként azonban az is előfordul, hogy a saját szervezetünkben keletkeznek kövek. De vajon hogy kerülnek oda, és mi az oka a megjelenésüknek?

A sellők is sokfélék lehetnek

Történelem
A világ egyik leghíresebb szobra A kis hableány, amely a koppenhágai kikötőben látható. Edvard Eriksen szobrász alkotásán egy félig nő, félig hal testű alak – vagyis egy sellő – ül egy hatalmas, gömbölyded kövön, és elmélázva nézi a vizet. A sellők a Közel-Keleten, Európában, Ázsiában és Afrikában élő népek mítoszaiban egyaránt megjelentek, ám a testük nem mindenütt végződik halfarokban, és az is eltér a történetükben, hogy melyikük miért kapta éppen ezt a kettős alakot.

Játékos hadműveletek, amelyek vérre mennek

Történelem
A harci cselekmények végkimenete elsősorban azon múlik, hogy ki milyen stratégiával mozgatja a rendelkezésére álló katonai erőket. Ez azonban olykor kevés ahhoz, hogy egy hadsereg győzni tudjon: a fizikai összecsapások mellett gyakran egyfajta információs háborút is meg kell vívni. Ennek részei az elterelő hadműveletek is, amelyeknek az a céljuk, hogy hamis információkkal tévesszék meg az ellenfelüket, például a támadásuk várható színhelyéről vagy időpontjáról. Ezek az elterelések első pillantásra esetleg szórakoztató cseleknek, vicces átveréseknek látszanak, valójában azonban kiemelkedő a jelentőségük. Az épp 75 éve, 1945-ben befejeződött II. világháború két sorsfordító partraszállását is olyan elterelő hadműveletek előzték meg, amelyek rengeteg áldozattól kímélték meg a harcolókat.

A fejmasszázstól a hajmosásig – a samponok története

Történelem
A tisztálkodáshoz használt eszközeink között jó ideje kiemelt helyük van a samponoknak. Azt gondolnánk, a nevüket talán valamilyen tulajdonságukról kapták, de ez nem így van: a sampon szó eredetileg nem az anyagot magát, hanem azt a tevékenységet jelölte, amelyhez felhasználták. Ez pedig a fejmasszázs volt, amely az ókori Indiában szorosan hozzátartozott a test ápolásához. És mivel a masszázs során a gyúráshoz hasonló mozdulatokat alkalmaztak, a hindi nyelvben ezt is a szanszkrit „chapayati”-ból származó, „nyomni, gyúrni” jelentésű „chāmpo” kifejezés jelölte. A szót tehát az indiaiaktól kaptuk.

Május elseje születése

Történelem
Május elsejét először 1890-ben ünnepelték a munkások ünnepeként. A nap azután a munkások nemzetközi ünnepévé, majd általánosságban is a munka ünnepévé vált. Hosszú története során több szellemi-politikai törekvéssel is összekapcsolódott, és többek között a szolidaritás, mások építő szándékú tevékenységének elismerése, illetve a különféle munkák egyenrangúsága állt a középpontjában.

Miért éppen a tobzoska?

Történelem
A koronavírus-járvány 2019 decemberében kezdett el terjedni a világon. Amikor megnézték, hogy az első 41 beteg hol járt az előző időszakban, kiderült, hogy 27-en ugyanazon a piacon is vásároltak: a Kínában lévő Vuhan város Huanan nevű piacán. A további vizsgálatok pedig azt bizonyították, hogy a betegség az ott árult tobzoskák húsából vagy a pikkelyeiből került be az emberek szervezetébe. Ennek a különleges formájú emlős ragadozónak ugyanis Kínában minden részét megeszik. Ez eddig nem okozott járványt, most azonban egy véletlen során az állatok megfertőződtek, vélhetően denevérektől. A bennük továbbszaporodó kórokozó pedig az emberek szervezetébe is bekerült, amikor azok megették őket.

A korona sokféle jelentése

Történelem
Ha valaki statisztikát készítene arról, hogy milyen gyakorisággal használjuk a hétköznapi beszédben „korona” szót, azt látná, hogy a 2020-as év erős választóvonalat jelent. Hiszen ekkor a koronavírus-járvány miatt mindennapossá vált a kifejezés, amely addig nem túl gyakran jelent meg a beszédünkben. (A vírus egyébként azért kapta a nevét, mert a formája a Nap koronáján látható jelenségekre emlékeztet.) De ha már így adódott, érdemes végigvenni, hogy vajon hányféle jelentését szoktuk használni ennek a szónak.
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum