Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Patina és platina

Tudomány
Gyakran halljuk, hogy valami azért értékes, mert patinás. Hol egy épületre, hogy egy ékszerre vagy szoborra mondjuk, de van, hogy egy családot vagy egy gondolatot is patinásnak minősítünk. Ilyenkor nagyjából tudjuk, hogy ez azt jelenti: régóta létezik a dolog, és a sok idő nyomot hagyott a külsején is, vagyis a patinája jelzi az értékességét. Ám arra ritkán gondolunk ilyenkor, hogy vajon konkrétan mi is az a patina, amelynek nevét sokan ráadásul össze is szokták keverni a platina nevű fém nevével.

Mióta létezik császármetszés?

Tudomány
Az utóbbi időkben több országban is megnövekedett az olyan újszülöttek száma, akik nem a természetes úton, hanem császármetszéssel jöttek a világra. A császármetszést sokan még ma is úgy emlegetik, mintha valamiféle kiváltság lenne, talán még az előkelőség rangját is megadná az érintetteknek, hiszen megkíméli őket az erőfeszítéstől és a fájdalomtól. Ez utóbbit az ókorban különösen alantas dolgoknak tekintették, ezért a mitológiában valóban az istenek és félistenek kiváltsága volt a természetes út kikerülésével megszületni. A gyógyítás istenét, Aszklepioszt például a legendák szerint egyenesen Apollón metszette ki az anyja hasából. Később az ókor legjelentősebb orvosa, Hippokratész (i.e. 460-377) azzal szeretett volna még nagyobb tekintélyt kivívni magának, hogy apai ágon Aszklepioszig tudja visszavezetni a származását. Szerencsére azt már nem akarta bebizonyítani, hogy ő maga is császármetszéssel jött volna a világra, hiszen ezzel minden hitelességét elveszítette volna.

Örökéletű figurák a mítoszok korából

Tudomány
– Sziszifuszi munkát igényelne a végrehajtása! – halljuk nemegyszer, amikor egy különösen nehéz, inkább reménytelen munka elvégzéséről van szó. – Sőt, még akár tantaluszi kínokat is kiállhatunk közben – tesszük esetleg még hozzá, ha fokozni akarjuk a szenvedéseink érzékeltetését. De miért éppen Sziszifuszt és Tantaluszt– pontosabban: Sziszüphoszt és Tantaloszt – emlegetjük ilyenkor? Miért beszélünk esetleg még pyrrhuszi győzelemről is – egy Pyrrhosz nevű személyre utalva –, ha úgy gondoljuk, hogy túl sok áldozattal járna valami? Egyáltalán: hogy kerülnek az említett személyek a mondatainkba, szólásainkba? Hiszen ők nincsenek benne a mindennapi életünkben, sőt, jószerével a többségükről már alig tudjuk, hogy ki volt. Ám mivel a nevük örökre összefonódott egy-egy jellemző helyzettel vagy jellemvonással, érdemes utánanézni, hogy mi is volt ennek az alapja.

Mi van a függöny mögött?

Tudomány
Akik énekkarosok vagy amatőr színtársulatban játszanak, egyszer-kétszer már valódi színházi színpadon is állhattak. Ez azonban még nemigen nyújthatott a számukra rálátást arra, hogy vajon hogyan is működik egy színházi játéktér, amelyen estéről estére sokféle eszközt igénylő darabok előadását kell biztosítani. Hány ember hányféle munkája kell ahhoz, hogy minden a lehető legjobban menjen? Kik azok, akik a színdarab szövegén és a színpadra állításán dolgozó emberek – tehát a fordítók, dramaturgok és rendezők – mellett minden este ott vannak a háttérben?

A szilikon és a szilícium

Tudomány
Az élet igen sok területén találkozhatunk a szilikonnal, amely az egyik legérdekesebb, legizgalmasabb anyag. Jellemzője, hogy miközben különösen rugalmas, rendkívül nagy állóképességgel rendelkezik és szinte sérthetetlen. Nem csoda, hogy egyre több területen használják fel a legkülönfélébb formáiban.

A mechanikus írógépek

Tudomány
Ma már, a számítógépek robbanásszerű elterjedése után alig látunk hagyományos írógépeket. Igaz, az asztali számítógépek klaviatúrái máig őrzik a nagy elődök billentyűzetének formáját és betűelrendezését, de a kattogó, a sorok végén csilingelő írógépek világa már végképp a múlté.

Egy magyar Szilveszter: Sylvester János

Tudomány
Az év utolsó napját jelölő szilveszter eredetileg személynév, amely a humanizmus és a kora reneszánsz idején az egyik legnagyobb tisztelettel övezett név volt. Jelentése: erőben lakó ember, vagyis olyan személy, aki szerény, Istennek tetsző életet él és figyelmét a természet szeretetére, önmaga jellemének nemesítésére fordítja. (A név alapjául szolgáló „silva” szó a latinban az erdő neve.) A beiktatásakor több pápa is ezt a nevet vette fel, az év végi ünnep pedig I. (Szent) Szilveszter pápáról kapta a nevét, aki 335-ben éppen december 31-én halt meg. Érdekes, hogy pl. Magyarországon a név ennek ellenére sem családnévként, sem utónévként nem került be a legnépszerűbbek közé. A neves, kiemelkedő személyiségeink közül is csak egyet tudunk említeni: a Biblia Újszövetségének első fordítóját, Sylvester Jánost.

Karácsonyi finomságok

Tudomány
A karácsonyhoz sokféle étel kapcsolódik, és mivel ez egyben a születés, és a téli napfordulóhoz kapcsolódón a fény újjászületésének ünnepe is, főként olyasmi, ami a bőségre és a csírázásra-újraéledésre utal. Ezért élt hosszú ideig az ókereszténységből fennmaradt szokás, amely szerint az ünnepi asztalon az abrosz alá gabonaszálakat kell tenni, az asztalra pedig egy tálkában, egy gyertya köré pedig csíráztatott búzát. A süteményeket a sok-sok magból álló – tehát bőséget jelképező – mákkal ill. a szintén sok, apró darabból álló dióval kell megtölteni. Ugyanígy az ünnephez tartozik az alma is, amelyből annyit kell kitenni az asztalra, ahányan a családban vannak. És persze nem maradhatnak el a csillogást fölerősítő étkek is, mint amilyen például a díszes papírba csomagolt szaloncukor, vagy a fehérségével villogó habcsók, amelyek már viszont a fenyőfára kerülnek.

A nagy tulipánőrület

Tudomány
Bár a tulipán mindig ismert és kedvelt virág volt, 1633–1637 között egy időre kifejezetten sztárrá is vált. Ekkor ugyanis Németalföldön szabályos tulipánőrület tört ki: akinek csak volt egy zsebkendőnyi kertje is, az mind tulipánt termesztett és nemesített rajta, hogy azután erre is építse a vállalkozását. Ehhez azonban előzőleg több véletlennel is kísért úton kellett eljutnia Európába.

Kakastejes és madárlátta

Időnként szokatlan szavak kerülnek elénk a népnyelvből, amelyekről nem tudni, hogy vajon komolyan vehetjük-e, vagy csak viccel, aki mondja. Némelyik egészen olyan, mintha valódi dolgokat fedne, miközben mégis gyanúsan cseng. Ilyenek azok a jelzők is, amelyeket gyakran tesznek ki leggyakoribb táplálékunk, a cipó vagy a kenyér szava elé. Ezek közt van a „kakastejes” vagy a „madárlátta” szó is, amelyekkel évszázadok óta találkozhatunk, hol a népmesékben, hol a nyomtatott irodalomban.

A tükör

Tudomány
„Tükröm, tükröm, mondd meg nékem: ki a legszebb a vidéken?” – kérdezi a gonosz mostoha rendre a Hófehérke c. mesében, és a tükör valóban mindig válaszol is neki, akár egy hű barát. Egy másik történetben, Lewis Carroll Alice Tükörországban című meseregényében viszont a valódi és a fordított világ határvonalát jelöli ki a tükör. De egyéb történetekből is kiderül, hogy a tükör különösen sokféle szerepet tölthet be az emberek életében. Holott alapvetően egy meglehetősen egyszerű tárgy, amelyet azonban kétségtelenül sokféle céllal és módszerrel lehet elkészíteni.

A parókákról

Tudomány
Ma már nehéz elképzelni, hogy ugyanolyan természetességgel tegyen föl egy férfi a fejére egy fürtös-csigás parókát, mint ahogyan például Bach vagy XIV. Lajos. Ha ilyesmit látunk, akkor nagy valószínűséggel épp egy színházban ülünk. Ettől még persze a hétköznapi életben is találkozhatunk parókákkal, amelyekkel azonban a leggyakrabban a hajunkkal kapcsolatos problémánkat korrigáljuk, így ezek sokkal természetesebb színűek és formájúak, mint amilyenek a régiek voltak.

A borostyánkő-szoba zaklatott története

Tudomány
A pompára és kincsekre vágyó emberek a legkülönfélébb tárgyakat képesek ellopni-elrabolni, ha erre lehetőségük nyílik. Így számos, olyan esetet tudunk felsorolni, amelyek során képeket, szobrokat, drágaköveket, ékszereket, különleges könyveket, kódexeket, esetleg királyi koronákat tettek magukévá, hol hivatásos, hol alkalmi tolvajok. Az azonban nem túl gyakori, hogy egy egész szobát lopjon el és vigyen magával egy hadsereg. Nem is igen lehet más példát felhozni erre, mint a legendás borostyánkő-szobát, amelynek az ellopása végül sajnálatos módon a megsemmisülését is jelentette.

Miért éppen a kagyló?

Tudomány
A benzinkutaknál gyakran találkozunk a jellegzetes, fésűskopoltyúsnak nevezett kagyló képével. Ezt az élőlényt az egyik nagy olajtársaság, a Shell használja a nevében és az emblémájaként is. De vajon miért éppen a kagylót választották, amelynek a természetben vajmi kevés köze van az olajhoz? Ennek megfejtéséhez a 19-dik század közepéig kell visszamennünk.

Nem most jöttem a falvédőről!

Tudomány
Sokan ismerik a szólást: „Én sem most jöttem le a falvédőről!”. Ezt olyankor mondja valaki, amikor egy találó képpel szeretné kifejezni, hogy neki is vannak tapasztalatai, ő sem kezdő vagy naiv abban a témában, amelyről éppen szó van. Nem csupán egy hímzett alak a falon, hanem hús-vér ember, akit nem lehet átverni. Rokona a „nem most jöttem a hat huszassal” szólás, amely hangsúlyosabban utal arra, hogy a naivitás, a járatlanság régen inkább a vidéki élettel kapcsolódott össze. De mit kerestek a hímzett alakok a falon, és egyáltalán: mi volt a szerepük a falvédőknek, amíg voltak?

Mióta léteznek börtönök?

Tudomány
Azokat, akiket valamilyen ügyben bűnösnek ítél a társadalom, a modern korban az ügyük megtárgyalása után a bíróságok többnyire börtönre ítélik. Ez azt jelenti, hogy egy erre kijelölt, zárt helyen hosszabb-rövidebb időt kell eltölteniük, a normális életviszonyokhoz képest beszűkített körülmények között, fogságban. A cél kettős: egyrészt azt szeretnék elérni ezzel, hogy a bűnös meglakoljon és az elzártságban átélt szenvedései miatt a továbbiakban kerülje el a bűnözést, másrészt hogy a társadalmat megóvják az emberekre nézve alkalmanként veszélyes polgáraitól. A modern igazságszolgáltatásban azonban az is cél, hogy aki bűnt követett el, azt lehetőleg ne pusztán az elriasztással térítsék el a hasonlóan rossz cselekvésektől, hanem meggyőzéssel, a belátás elérésével. Ezért ma már egyrészt a fogság csökkentésével jutalmazzák, ha valaki egyértelműen jelét adta a megváltozásának, másrészt a börtönök helyett inkább másfajta korlátozásokkal (pl. házi őrizettel vagy kötelező pszichológiai terápiákkal) hajtják végre a büntetéseket. A kezdetekben azonban a büntetések a legkevésbé sem voltak ennyire kifinomultak.

Az idei orvosi Nobel-díjas

Tudomány
Izgalmas hírt jelent, hogy az idei (2016) orvosi-élettani Nobel-díjat Oszumi Josinori japán tudós kapja, a sejtkutatás területén elért eredményeiért. A díjakat, amelyek ma 8 millió svéd koronát érnek, hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján megrendezett ünnepségen adják át. Az első, orvosi Nobel-díjat 1901-ben kapta a német Emil von Behring, a torokgyík elleni oltás kifejlesztéséért. Oszumi Josinori 71 éves, a hatodik japán születésű orvosi Nobel-díjas és a huszonharmadik japán Nobel-díjas. Kutatási területe az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, egyszerűen szólva önevésnek nevezett folyamat vizsgálata. Oszumi 1993-ban publikálta azokat az eredményeit, amelyek fordulópontot jelentettek az autofágia kutatásban.

A „második honalapító” és az idegenek

Tudomány
Az államalapító István után a 13-dik század elején, 1235 és 1270 között uralkodó IV. Béla királyt szokás a második honalapítóként emlegetni. IV. Béla több intézkedésével is rászolgált erre a névre. Trónra lépésekor azzal, hogy nemcsak felhagyott apja, II. András pazarló, a birtokokat szétosztogató politikájával, amellyel az ország pénzügyeit és gazdaságát is mélypontra juttatta, de igyekezett korrigálni is ezt a rombolást. A későbbiek során pedig azzal, hogy okos és előrelátó politikával fogadott ill. telepített be olyanokat, akik mind katonai, mind kulturális szempontból is hasznára voltak az országnak. Ez a tevékenysége azonban nem volt mindig feszültségmentes, hiszen az idegenek betelepítése olykor ütközött egyes rétegek, elsősorban a főnemesek érdekeivel. Így betelepítési politikája az uralkodása elején jó időre súlyos konfliktusok forrásává is vált.

Kik voltak a beginák?

Tudomány
A mai, szegényeket, beteget és menekülteket segítő, civil mozgalmak gyakran tekintik őseiknek a középkor elejétől megszerveződő, női begina mozgalmat, amely a belgiumi Brabant tartományban kezdett működni. Valószínűleg a liège-i püspökség területén alakult meg, de a közeli Nivelles is szívesen mondja a magáénak a kezdeményezést, hiszen a jótékony cselekedetekkel legalább annyira szeretnek büszkélkedni a városok, mint a harcias, háborús hőstettekkel.
Régebbi írásaink




Kapcsolat | Impresszum