Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A holográfia és a hologramok

Technika
Ma már fel sem tűnik, hogy CD-ken, bankkártyákon vagy az új papírpénzeken apró hologramokat látunk, amelyeket a legbiztonságosabb azonosító jelekként tettek rá ezekre a tárgyakra. A hologramok ugyanis (szinte) hamisíthatatlanok, mert róluk csak az eredeti hologram segítségével lehetne tökéletes másolatot készíteni, az eredeti azonban külső személyek számára nem megszerezhető. A hologram pedig azért is használható ilyen jól, a hétköznapi életben, mert a benne tárolt információ sűrűsége nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolt információ-sűrűséget, s amellett az információ előhívása is sokkal gyorsabb.

Mióta eszünk sajtot?

Technika
Bár a sajt nem a legveszélytelenebb étkünk (influenza, torokgyulladás vagy allergia esetén például súlyos, ödémás rohamokat is kiválthat, ezért ilyenkor jobb elkerülni), az egyik legnépszerűbb, leggyakrabban asztalra kerülő finomság, szerte a világban. A francia étkezési rendnek például elkerülhetetlen része: az előételt követő főétel után szinte kötelezően ott kell lennie, a szintén elmaradhatatlan desszert előtt. De vajon ki és mikor jött rá, hogy a tejből nemcsak aludttejet, kumiszt vagy kefirt, hanem sajtot is lehet készíteni?

A szélenergia hasznosításáról

Ma már egyre több országban látunk szélkerekeket, sőt, olykor egész szélkerék-mezőket. Ezek elsősorban arra valók, hogy természetes energiaforrásból állítsanak elő villamos áramot, alternatív energiatermelő berendezésekként. A villamosságot termelő szélkerék a modern kor leleménye, ami azonban a legkevésbé sem jelenti azt, hogy az emberiség csupán most fedezte volna fel a szél felhasználásának lehetőségeit, hiszen vitorlások illetve szélmalmok már az ókorban voltak.

Karinthy, és amit ma is idézünk tőle

Technika
Hetvennyolc éve, 1938. augusztus 29-én halt meg a múlt század egyik legsokoldalúbb alakja: Karinthy Frigyes író, költő és műfordító, egyszersmind a magyar irodalmi humor legkiemelkedőbb formálója. Nyelvi ötleteinek, szójátékainak, szellemes és ironikus megoldásainak sokasága vált a köznyelv és közgondolkodás részévé. Egyik, leghíresebb mondata, a „humorban nem ismerek tréfát” szintén szállóigévé vált.

Mik azok a magbankok?

Technika
Már a 19-dik század végén felismerték, hogy az emberi életet nem csupán rövid távon fenyegethetik akár a természeti, akár a politikai katasztrófák (pl. a pusztító háborúk), hanem esetleg kijavíthatatlan károk okozásával is. Ezért kezdtek el arra törekedni, hogy valamilyen módon megőrizzék legalább azokat a magokat, amelyek elvetésével a katasztrófák után is biztosítani lehet az élet fennmaradását, tehát a minimális ennivalót. Ennek céljából kétféle típusú őrzőhelyet is kialakítottak: olyat, amelyben csak a magokat tárolják, és olyat, amelyben egyúttal a kifejlett növényeket is. Ez utóbbiakban olyan kísérleteket is folytatnak, amelyekkel nagyobb tűrőképességű, tehát a különféle károsító körülményeket könnyebben túlélő növényeket is elő lehet állítani. Lényegében mindkét tárolóhely génbank, csak éppen az utóbbi a gének megőrzését komplex formában végzi.

A tenisz történetéből

Technika
A labdajátékok egyik, legtöbbek által kedvelt és legszebb sportága a tenisz, amely egyben olimpiai ág is. Az első teniszversenyt (amelyet akkor tenisztornának hívtak) valószínűleg az angol M. William Appleton rendezte meg, nahanti birtokán, 1876 augusztusában. Ezt a tornát John Dwight nyerte. A következő évben, 1877. július 9. és 16. között rendezték meg az első wimbledoni tenisztornát, amelyen 22 férfi teniszező indult, és amelynek az angol W. Spencer Gore volt a győztese. A tenisz mindezek ellenére nem angol, hanem francia eredetű játék, de az kétségtelen, hogy az angolok fejlesztették fel önálló sportággá.

A hullazsinat

Technika
A népvándorlás idején, a 800-as években meglehetősen kusza volt a világi és egyházi hatalmak viszonya. Európa térségét ekkor elsősorban a frank királyok vetélkedése határozta meg, a német-római császári korona megszerzéséért. És mivel a keresztény egyház megerősödésével a császári koronákat csak a pápák tehették fel az uralkodók fejére, a pápaság és császárság ügyei ettől kezdve hosszú ideig szorosan összekapcsolódtak. Ennek egyik következményeként zajlott le a pápaság történetének egyik legabszurdabb eseménye, a hullazsinat. 897 januárjában az akkori pápa, VII. István kiásatta a sírból az egyik elődjét, a kilenc hónapja halott Formózusz holttestét, és vádlottként idézte be egy szabályos bírósági tárgyalásra. Ahol pedig megállapították, hogy mivel érdemben semmiféle érvet nem tud felhozni a mentségére, jogos a büntetése. Ennek jegyében minden intézkedését érvénytelenítették, az áldást osztó ujjait levágták, őt magát pedig a Tiberis-be dobták.

Mióta használunk hőmérőt?

Technika
Hőmérőt a hétköznapi életben kétféle célra használunk: a környezetünk ill. a saját testünk hőmérsékletének mérésére. Az ezekhez használt hőmérőkben hosszú ideig a hőre arányos térfogatváltozással reagáló, folyékony higanyt használták, ám ennek mérgező volta miatt 2009 óta az EU-ban és az USA-ban is másféle anyagokra váltottak. És bár a higany csaknem két évszázadon át meghatározó szereplő volt a hőmérők történetében, a jelenléte végül mégis csupán egy közjátékot jelent, hiszen sem a kezdetekkor, sem a továbbiakban nem jelenik meg, legalább is ott, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhet az emberi szervezettel.

A teflon

Technika
Százhat éve, 1910. június 26-án született Roy J. Plunkett amerikai vegyész, aki minden idők legismertebb és leggazdagabban felhasznált polimer vegyületével, a teflonnal ajándékozott meg minket. Igaz, Magyarországra csak a hetvenes évek táján jutott el, de Nyugaton már 1958-tól mindennapos tárgy volt az olyan edény, amelynek teflonbevonata van, és ezért nem ragad bele az étel. És mivel csak kevés zsiradékot kell használni a sütni-főzni szánt anyagokhoz, ezáltal a pazarlást és a hízást egyaránt elkerülhetjük. Természetesen ennek a gyártása sem tökéletes: mint később kiderült, az előállítása során az emberi szervezetre nézve veszélyes anyagot is felhasználtak, az eljárást azonban 2005-től korrigálták.

Marie Curie, a nő

Technika
A Kémia Nemzetközi Éve alkalmából már volt szó a lengyel származású francia tudósról, Maria Skłodowska-Curie-ről, akit a franciák röviden Marie vagy madame Curie-ként emlegettek. Halála évfordulóján (július 4.) azonban érdemes azt is felidéznünk, hogy vajon mit jelentett nőként, s egyúttal etnikai kisebbségiként végigmennie a maga útján, az akkori Európában.

A Vuk rajzolója: Dargay Attila

Technika
2016. június 20-án lett volna 89 éves az egyik legjelentősebb rajzfilmes művész, Dargay Attila. Az ő nevéhez fűződik egyebek közt a Vuk, a Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-ho horgász és az inkább felnőtteknek szóló Gusztáv című film is.

Malmok születnek

Technika
A malom képe hosszú időn át meghatározó része volt a vidéki tájnak, ma már azonban a fogalma inkább akkor kerül elő az életünkben, ha malomjátékot játszunk vagy népdalokat énekelünk. A nyelv és a szimbolikus gondolkodás persze sok helyen őrzi a fogalmat. A Kr.e. I. évezredben elterjedt, körmozgású malom a sors és az örök visszatérés, ismétlődés szimbóluma, de ugyanígy a bőséget is jelképezheti, a sok búzaszem vagy a liszt látványa alapján. A buddhistáknál használt kis szerkezet, az imamalom hitük szerint az imádkozó és az univerzum közti kapcsolatot teremti meg, tekerésének folyamatos és öngerjesztő jellege révén. De az európai népmesékben is hasonló szerepű a malom: a magyar mesékből is ismert, mindentjáró malmocskából vég nélkül lehet bőséget elővarázsolni.

A Bermuda-rejtély megfejtése

Technika
A Bermuda-háromszög, vagy más néven az Ördög-háromszöge az Atlanti-óceán egy rejtélyekkel övezett területe. Az ott valóban lezajlott, vagy csak oda fantáziált események évtizedeken át foglalkoztatták az embereket. Az újságok hol hajók, hol repülőgépek eltűnéséről adtak hírt, de hogy pontosan miért kerültek ott veszélybe ezek a szállító eszközök, arra senki nem tudott választ adni. Most viszont, hosszú kutatási munkálatok végén arra jutottak a szakemberek, hogy ha ott valóban elsüllyedtek hajók, akkor az a mélyből feltörő metángáz miatt történhetett.

Jön az Ünnepi Könyvhét!

Technika
1929 óta minden év nyár elején (az idén június 9 és 13 között) egy héten át a könyveket ünnepeljük. Ennek Budapest, azon belül is a Vörösmarty tér a központja, tehát itt hangzanak el a megnyitó beszédek és ide érkeznek a kiemelt vendégek is. Ugyanakkor természetesen több város is bekapcsolódik a mindig jó hangulatú és színes rendezvénybe. Magyarország a múlt század elején csupán Finnországhoz képest maradt le, egy picit: az első könyves ünnepet ugyanis ott tartották meg, 1908-ban. A további helyeken – Spanyolországban ill. Olaszországban – nagyjából Magyarországgal egy időben kezdtek bele a hasonló rendezvények megszervezésébe. Itthon a Könyvhetet 1928-ban egy próbahét előzte meg. Ezt azzal a céllal rendezték meg, hogy felmérjék: vajon lesz-e a gazdasági válság idején elég érdeklődő, akár egy nagyobb rendezvényhez is. Az év novemberében Magyar Hét néven hirdettek akciót, amelynek során a könyvkereskedések 10 százalékos árengedményt kínáltak. A rendezvény sikert aratott, így 1929-ben már bátran belefoghattak az első Magyar Könyv Hetének megszervezésébe. Az esemény pedig az egyik legjobb hagyományunk megalapozójának bizonyult.

A só

Technika
Az élőlények minden sejtjében jelen van a só: a sejtközi folyadékok sóoldatok. Ezért a cukor mellett a só szintén nélkülözhetetlen anyaga az emberi szervezetnek is. Hiánya ugyanolyan bajokat okozhat, mint a túlzott fogyasztása: ha nem eszünk elég sót, felborul a sejtjeink anyagcseréje, ami szédülést, izomgyengeséget és görcsöket okozhat, sőt, szélsőséges helyzetben halálhoz is vezethet. Ha viszont rendszeresen túlsózzuk az ételt, az veszélyesen fölviheti a vérnyomásunkat. Az emberi szervezetnek átlagosan napi 5-10 g sóra van szüksége, amit nem célszerű túllépni.

A cukor

Technika
Mostanában sok szó esik a cukorról, amely egyszerre nélkülözhetetlen, mindennapi táplálékunk, az édességek és italok, kávék kihagyhatatlan része, másfelől fogat rongáló és elhízást is okozó anyag. A középkorban még csak egy-két tengerparti ország arisztokratáinak körében ismerték, azóta viszont a világ minden részén gyártják és fogyasztják.

A lézersugár

Technika
Ma az élet sok területén találkozhatunk a mesterségesen létrehozott fény egy sajátos formájával, a lézerrel. Nevét hol a CD-lejátszóknál és a nyomtatóknál, hol a gyógyításban vagy épp a fegyvergyártásban láthatjuk viszont. És bár az elvvel, amelynek alapján megszülethetett, már régóta tisztában voltak a fizikusok, az első lézer csak a huszadik második felében, 1960 májusában született meg, egy amerikai fizikus, Theodore Harold Maiman jóvoltából.

A szélkakastól az anemométerekig

Technika
Azokra a számító, elvtelen emberekre, akik mindig arrafelé fordulnak, ahonnan a kedvező szél fúj, azt szoktuk mondani: szélkakasok. Ebben a képben persze a „szél” nem a természeti jelenségre utal, hanem az ahhoz hasonlító politikai vagy gazdasági folyamatokra. A metafora viszont azért jöhetett létre, mert Európa településein hosszú évszázadokon át feltűnően sok volt a szélkakasok képe, a háztetőkön vagy a templomtornyokon. Különösen azokon a vidékeken volt sok ezekből a forgó szerkezetekből, ahol tenger is volt a közelben, hiszen a hajósoknak tudniuk kellett, hogy amikor útra kelnek, milyen irányból fúj a szél. Ezt pedig a szélkakasok mutatták meg nekik. Ugyanakkor a szélkakasokat pusztán a díszítés kedvéért vagy egyszerű szimbólumként is föltették a házak legmagasabb pontjaira.

A világ legöregebb fái

Technika
A Biblia ószövetségi részének egyik alakja, Matuzsálem neve eredetileg lándzsás embert jelentett, később azonban a különlegesen hosszú életkort is ezzel kezdték el megjelölni, matuzsálemi életkorként. Mózes első könyve szerint ugyanis Ádám nyolcadik utóda (Énókh fia, Lámekh apja és Noé nagyapja) 969 évet élt. Ezt az életkort ember még meg se közelíthette, a fák közt azonban vannak olyanok, amelyek bőven meg is sokszorozták. Ezek tehát a fa matuzsálemek, amelyek között elsősorban a hegyi mamutfenyőket (Sequoiadendron giganteum) kell megneveznünk. Ezek akár 2-3000 évig is elélnek, egyszersmind hatalmas méretűekké is megnőnek. Közülük a legnagyobb példány az amerikai Sequoia Nemzeti Parkban található. Ugyanakkor a jelenleg ismert, legidősebb fa mégsem mamutfenyő, hanem egy szálkástobozú fenyő (Pinus aristata), amely a kaliforniai White-hegységben növekszik, és amelynek a korát 4700 évre becsülik. A botanikusok a Matuzsálem nevet adták neki. Az európai fenyőfélék közül az Alpokban és a Kárpátokban honos cirbolyafenyő (Pinus cembra) él a legtovább, de ennek a kora ma nem haladja meg az ezer évet.
Régebbi írásaink




A honlapot a JÁTÉK-TANULÁS-TUDÁS Közhasznú Alapítvány üzemelteti.
Adószám: 18199978-1-42, cégjegyzékszám: 16.Pk.60.171./2009/2, sorszám 10.817.
Kapcsolat | Impresszum