Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Kályhák

Technika
Amikor megérkezik a hideg, az emberek egy része a távfűtéstől vagy a házában lévő, közös központi kazántól kap meleget, más része a lakásában felszerelt, gázfűtésű falikazánnal (eredeti nevén cirkogejzer, közkeletű néven cirkogejzír v. cirkó) fűti be a lakását. Ezek közös jellemzője, hogy a központi egységükben megtermelt hőt fűtőtesteken, radiátorokon keresztül adják át a lakás helyiségeinek. Sokan azonban nem ilyen, áttételes rendszerrel, hanem kályhákkal fűtenek, amelyek lehetnek kandallók, cserépkályhák, vaskályhák vagy olajkályhák. A kályhák az őskor óta jelen vannak az emberek életében és egy idő után, mint minden használati tárgyunk, művészi értékekkel is gazdagodtak.

Mióta használunk bankkártyát és miért?

Technika
Mára megszoktuk, hogy szinte a világ bármely táján fizethetünk a boltokban bankkártyával. Ennek két feltétele van: az egyik, hogy a boltban legyen kártyaleolvasó gép, s a másik, hogy nekünk, mint vásárlóknak legyen folyószámlánk valamelyik banknál, rajta a vásárláshoz szükséges pénzmennyiséggel. Ez persze nem mindig volt így: vásárlásainkat évszázadokon át papír-és fémpénzek használatával bonyolítottuk le. Ezek az eszközök azonban meglehetősen sérülékenyek, emellett olykor hiányozhatnak is a vásárlás pillanatában. A megnövekedett fogyasztás és a változó fogyasztói-hitelezői szokások arra késztették a pénzzel foglalkozó intézményeket, hogy olyan módszereken gondolkozzanak, amelyekkel sokféle, pénzzel kapcsolatos helyzetet is meg lehet oldani. Ma a kezünkbe vehető pénz legkorszerűbb kiváltója a bankkártya, amely fizetőeszközként a magánszemélyek számára 1950-től vált elérhetővé. Ám már ezt megelőzően is többféle pénzkímélő forma létezett.

A kaleidoszkóp

Technika
Azt, hogy a tükröződés sok játéklehetőséget tartogat az ember számára, bizonyára már a legrégebbi időkben is felfedezték. De hogy ennek alapján olyan, kézbe vehető játékot is szerkesszenek, amely kifejezetten a tükröződésen, azon belül is a többszörös tükrözésen alapul, ahhoz a 19-dik századig kellett várni. Nem véletlen, hogy ezt a játékot, vagyis a kaleidoszkópot épp egy fizikával foglalkozó ember, David Brewster találta fel.

A légkondicionáló és ami kiválthatja

Technika
Kevés olyan találmány létezik, amely annyira megosztaná az embereket, mint a légkondicionáló. Márpedig tény, hogy bizonyos körülmények között nélkülözhetetlen a jelenléte, hiszen egy túl meleg helyiség nemcsak gépeket tehet tönkre, hanem az emberi szervezetben is komoly károsodásokat okozhat. Ugyanakkor egy túl erősre beállított vagy nem kellőképpen karbantartott légkondicionáló is nagy bajokat okozhat. Ha valaki a harminckét fokos melegben kiizzadva felszáll egy túlhűtött buszra és nem védi meg valamivel a hátát, két perc alatt tüdőgyulladást kaphat. A tisztítatlan légkondik által a tüdőnkbe belepréselt baktériumok pedig még halált is okozhatnak. Nem véletlen, hogy miközben egyre elterjedtebb a légkondik használata, sokan azon dolgoznak, hogy minél biztonságosabb és korszerűbb eszközökkel váltsák ki ezeket a szerkezeteket.

Az atlanti kábel története II.

Technika
Az atlanti kábel lefektetésének történetét előző cikkünkben azzal fejeztük be, hogy mivel 1857-ben ellenkező irányban sodort kábelek érkeztek a hajókhoz, meg kellett várni, míg legyártják az egyforma sodratúakat. Azonban a várakozási idő sem telt el hiába: ezt arra használták fel, hogy felülvizsgálják a kábelfektetés műszaki feltételeit.

Az atlanti kábel története I.

Technika
Sem a gyors hírközvetítés, sem az internet nem létezhetne a transzatlanti kábelek nélkül, amelyek az Atlanti-óceán mélyén kötik össze egymással Európát és Amerikát. Az első atlanti kábelt 19 évnyi munka után, 1858. augusztus 16-án sikerült lefektetnie egy igencsak sokat próbált stábnak, amelynek tagjai rengeteg áldozatot hoztak az ügyért. Ezzel véget ért az a korszak, amelyben postagalambokkal, postakocsikon, majd hajókon továbbították a fontos üzeneteket a két kontinens között, és ezért a hírekre általában több mint egy hétig is kellett várni.

A kevlár – a majdnem tökéletes anyagok szimbóluma

Technika
Akik ismerik a Batman-történeteket, jól tudják, hogy a Bob Kane rajzoló és Bill Finger író által kitalált hősnek valójában nincsenek emberfeletti képességei. Őt igazából azok a különleges anyagokból gyártott védőfelszerelései és fegyverei emelik a szuperhősök közé, amelyeket kétségtelenül ügyesen és mindig jó célok érdekében használ. Ezek az eszközök csupa olyan anyagból készültek, amelyek a valóságban, a mesén kívül is léteznek és különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Ilyen a Batman védőpáncéljához, csizmájához és sisakjához felhasznált kevlár is, amely a huszadik század egyik legnagyobb találmánya.

A pullmankocsi és névadója

Technika
Nem sok olyan nevet tudunk felsorolni, amelyet egyszerre visel egy tárgy és egy város is. A 19-dik századi George Pullman (1831. március 3. – 1897. október 9.) amerikai gyáros és feltaláló azonban ilyen: az ő nevét a pullmankocsi és a Pullman nevű város ill. ma városrész is őrzi.

A mechanikus írógépek

Technika
Ma már, a számítógépek robbanásszerű elterjedése után alig látunk hagyományos írógépeket. Igaz, az asztali számítógépek klaviatúrái máig őrzik a nagy elődök billentyűzetének formáját és betűelrendezését, de a kattogó, a sorok végén csilingelő írógépek világa már végképp a múlté.

A tükör

Technika
„Tükröm, tükröm, mondd meg nékem: ki a legszebb a vidéken?” – kérdezi a gonosz mostoha rendre a Hófehérke c. mesében, és a tükör valóban mindig válaszol is neki, akár egy hű barát. Egy másik történetben, Lewis Carroll Alice Tükörországban című meseregényében viszont a valódi és a fordított világ határvonalát jelöli ki a tükör. De egyéb történetekből is kiderül, hogy a tükör különösen sokféle szerepet tölthet be az emberek életében. Holott alapvetően egy meglehetősen egyszerű tárgy, amelyet azonban kétségtelenül sokféle céllal és módszerrel lehet elkészíteni.

Mitől termosz a termosz?

Technika
Ma már szinte minden háztartásban van egy termosz, amely arra jó, hogy hosszú időre megtartsa a bele töltött folyadék vagy étel hőmérsékletét. Ha kirándulni megyünk és az erdőben is szeretnénk hideg ásványvizet inni, vagy betegen fekszünk és fölkelés nélkül szeretnénk forró teához jutni, akkor ezt egy termosszal könnyen megoldhatjuk. A termoszt azonban csak alig több mint száz éve használhatjuk: addig az emberiségnek meg kellett elégednie a fémből készült és a hőt kevesebb hatékonysággal őrző kulacsokkal.

A holográfia és a hologramok

Technika
Ma már fel sem tűnik, hogy CD-ken, bankkártyákon vagy az új papírpénzeken apró hologramokat látunk, amelyeket a legbiztonságosabb azonosító jelekként tettek rá ezekre a tárgyakra. A hologramok ugyanis (szinte) hamisíthatatlanok, mert róluk csak az eredeti hologram segítségével lehetne tökéletes másolatot készíteni, az eredeti azonban külső személyek számára nem megszerezhető. A hologram pedig azért is használható ilyen jól, a hétköznapi életben, mert a benne tárolt információ sűrűsége nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógép-memóriákban tárolt információ-sűrűséget, s amellett az információ előhívása is sokkal gyorsabb.

Mióta használunk hőmérőt?

Technika
Hőmérőt a hétköznapi életben kétféle célra használunk: a környezetünk ill. a saját testünk hőmérsékletének mérésére. Az ezekhez használt hőmérőkben hosszú ideig a hőre arányos térfogatváltozással reagáló, folyékony higanyt használták, ám ennek mérgező volta miatt 2009 óta az EU-ban és az USA-ban is másféle anyagokra váltottak. És bár a higany csaknem két évszázadon át meghatározó szereplő volt a hőmérők történetében, a jelenléte végül mégis csupán egy közjátékot jelent, hiszen sem a kezdetekkor, sem a továbbiakban nem jelenik meg, legalább is ott, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhet az emberi szervezettel.

A teflon

Technika
Százhat éve, 1910. június 26-án született Roy J. Plunkett amerikai vegyész, aki minden idők legismertebb és leggazdagabban felhasznált polimer vegyületével, a teflonnal ajándékozott meg minket. Igaz, Magyarországra csak a hetvenes évek táján jutott el, de Nyugaton már 1958-tól mindennapos tárgy volt az olyan edény, amelynek teflonbevonata van, és ezért nem ragad bele az étel. És mivel csak kevés zsiradékot kell használni a sütni-főzni szánt anyagokhoz, ezáltal a pazarlást és a hízást egyaránt elkerülhetjük. Természetesen ennek a gyártása sem tökéletes: mint később kiderült, az előállítása során az emberi szervezetre nézve veszélyes anyagot is felhasználtak, az eljárást azonban 2005-től korrigálták.

Malmok születnek

Technika
A malom képe hosszú időn át meghatározó része volt a vidéki tájnak, ma már azonban a fogalma inkább akkor kerül elő az életünkben, ha malomjátékot játszunk vagy népdalokat énekelünk. A nyelv és a szimbolikus gondolkodás persze sok helyen őrzi a fogalmat. A Kr.e. I. évezredben elterjedt, körmozgású malom a sors és az örök visszatérés, ismétlődés szimbóluma, de ugyanígy a bőséget is jelképezheti, a sok búzaszem vagy a liszt látványa alapján. A buddhistáknál használt kis szerkezet, az imamalom hitük szerint az imádkozó és az univerzum közti kapcsolatot teremti meg, tekerésének folyamatos és öngerjesztő jellege révén. De az európai népmesékben is hasonló szerepű a malom: a magyar mesékből is ismert, mindentjáró malmocskából vég nélkül lehet bőséget elővarázsolni.

Házak és földrengések

Technika
A legpusztítóbb, legtöbb kárt okozó természeti jelenség a földrengés, amelyet ráadásul a tudomány még ma sem képes előre jelezni. Így az egyetlen, hatékony védekezési módszer az, ha a házakat és hidakat olyan technológiákkal építik, hogy azok kivédjék a földrengések hatásait és a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék a károkat. Azokon a területeken, ahol gyakoriak a földrengések, az emberek már régóta kísérleteznek a biztonságos módszerek kidolgozásával, ezért mára már meglehetősen sok tapasztalatot halmozott fel az emberiség ezen a területen.

A kulcs: a halmazállapot-váltás

Technika
A szárazföldi éghajlaton élő emberek egyik legnagyobb problémája, hogy nyáron túl sok energiát kell ráfordítani a házak, lakások hűtésére, klimatizálására. Ráadásul a klímaberendezések több szempontból is rongálják a környezetet, tehát már csak ezért is jobb lenne kiváltani valamivel a működésüket. Erre találtak most jó megoldást egy olyan vakolattal, amely a legegyszerűbb fizikai törvényeken alapul, mégis nagy leleményességet kívánt mindazoktól, akik most szeretnék bevezetni az alkalmazását.

Szenzációs megoldás – egy gyerek ötletéből

Technika
Ázsia legnagyobb technológiai konferenciáján, a Szöuli Digitális Fórumon tavaly egy fiatal fiú, Boyan Slat felszólalása volt a legjelentősebb. Fontos bejelentést tett: az általa alapított cég jóvoltából 2016-ban üzembe fogják helyezni a világ első olyan szerkezetét, amely passzívan tisztítaná meg az óceánokat a rengeteg műanyag szeméttől. Ezek összeszedését ugyanis eddig emberi aktivitással igyekeztek megoldani, ami azonban egyre hatástalanabbnak bizonyult. Most egy, ebből a szempontból passzívabbnak nevezhető módszert vetnek be, és biztosak a sikerében. A konferencia résztvevőinek eszükbe sem jutott, hogy a felszólaló életkorát tényezőnek tekintsék, és esetleg gyerekes ötletnek minősítsék a dolgot. Úgy látszik, akik környezetvédelemmel foglalkoznak, mindenkinél jobban tudják, hogy a megoldás a fontos, és nem az, hogy hány éves a kiötlője.

Hálók

Technika
Néhány évtizede még a mindennapi élet gyakori részei voltak a hálók, mint használati tárgyak. Aki nem fonott kosárral ment vásárolni, az ún. neccet, hálóból varrt bevásárlószatyrot vitt magával (ezt szépnek ugyan nem mondhattuk, de tartós és rugalmas volt, amellett üresen kis helyen elfért, akár a zsebben). Sokan a frizurájuk épségét is hajhálóval igyekeztek megőrizni. Egy ideig a nők körében a neccharisnya, vagyis a nagy lyukakkal szőtt, többnyire fekete harisnya volt a divat. Mára a divatban csak a háló jellegű csipkekabátkákban látjuk viszont, mindennapos eszközként pedig szinte csak a halászok használnak hálót. A többség inkább elvont fogalomként találkozik vele, a matematikában, a csoportlélektanban („kapcsolati hálók”) vagy a világháló használatakor. De honnan is vette az ember az ötletet?

Drónok

Technika
Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájának színterén, Veronában ma bármelyik kellemes estén megtörténhet, hogy egy sétálgató szerelmespár fejére egyszer csak vörös rózsák hullanak az égből. Természetesen nem maguktól, hanem egy rejtett helyről rádióhullámokkal irányított, repülő szerkezetről. Az olasz városban ugyanis külön központot tartanak fenn azért, hogy az onnan irányított drónokkal szerezzenek örömet a szerelmeseknek.

Ceruza, radír

Technika
Bár a számítógép terjedésével egyre ritkábban használunk tollat-ceruzát, de ha rajzolni szeretnénk, mégiscsak ez utóbbiakat vesszük elő. Ha pedig árnyaltabb vonalakkal szeretnénk valamit megörökíteni a papíron, akkor a ceruzáért nyúlunk. Ez a több évszázada rendelkezésünkre álló eszköz biztosítja a számunkra a legmegbízhatóbban, hogy hol erősebb, hol halványabb vonallal tegyük pontosabbá, kifejezőbbé, amit ábrázolunk. Sőt, még a kísérletezgetést is lehetővé teszi, hiszen ha valami nem sikerült olyan jól, akkor egy erősebb vonallal felülrajzolhatjuk, de ki is radírozhatjuk.

A fonográfról

Technika
Ha végignézünk a mai hangrögzítőnkön, azt látjuk, hogy egyre gyorsabban válnak múzeumi tárgyakká azok az eszközök, amelyeket pedig nemrég még nagyon sokan használtak. Az mp3-mas és az ahhoz hasonló lejátszók terjedésével szinte már a CD-lejátszók is kezdenek el-eltünedezni. Hát még a fonográfok! Pedig ezek a maguk idején valósággal forradalmasították az európai kultúrát, éspedig egyszerre több területen is.

Mióta hordunk esernyőt?

Technika
Az esernyő elődje a jelek szerint a napernyő volt, amelyet a melegebb éghajlatú vidékeken készítettek, az ott élő fák és egyéb növények szélesebb leveleiből. Az ókori Egyiptomban, Babilóniában és Kínában ezek csupán annyiban különböztek az egyéb napvédőktől, hogy a leveleket tartó nyeleket nem a földbe szúrták, hanem rabszolgák kezébe adták. Arra nem volt nehéz rájönni, hogy ezek az ernyők nemcsak a nap, hanem az eső ellen is védelmet adhatnak, de arra már igen, hogy vajon milyen szerkezettel is lehet biztonságos, kényelmes, emellett mások segítségét nem igénylő eszközzé is tenni. Ehhez kifinomultabb anyaghasználat kellett, amit az emberiség később sikeresen el is sajátított, így ma már az esernyők könnyedén összecsukható – igaz, könnyedén össze is törhető és el is veszíthető – tárgyainkká lettek.

Villanyrendőrök: száz éve szabályoznak és figyelmeztetnek

Technika
Száz éve, 1914. augusztus 5-én gyulladtak ki elsőként azok a jelzőfények az amerikai Clevelandben, amelyek az addigra jelentőssé váló autóforgalmat voltak hivatottak szabályozni és ezzel biztonságosabbá tenni. Az első lámpákon még csak piros és zöld fény világított, viszont volt mellettük egy csengő, hogy aki még nem szokta meg a lámpák jelenlétét, az is odafigyeljen. A ma is ismert, három színt használó lámpa hat év múlva került ki az utakra.

Magyar gőzmozdonyok

Technika
Kilencven éve, 1924 nyarán kezdte meg a szolgálatot a magyar gőzmozdonyok leghíresebb típusa, a 424-es, amely több generáció utazási élményeinek főszereplőjévé, sőt, irodalmi művek és dalok „főhősévé” is vált. Első példánya (424.001), amely ma a Közlekedési Múzeum díszhelyén áll, kalandos életúton ment keresztül. Megszületésekor Budapesten, a MÁV Ferencvárosi Fűtőházának tagjaként dolgozott, a legnehezebb tehervonatok továbbítójaként. 1931-től azonban már elsősorban a balatoni nyaralókat szolgálta ki, a Nagykanizsai Fűtőháznál. A második világháború során Jugoszláviába került és a Zágrábi Fűtőház tagjaként pöfögött az ottani síneken, 1978-ig, amikor „nyugdíjazták”. Magyarországra azonban csak 1997-ben került vissza, a Horvát Vasúttal való megegyezésnek köszönhetően.

Húsz éves a Csalagút

Technika
Éppen húsz évvel ezelőtt, 1994. május 6-dikán nyílt meg a Csalagút, vagyis a Franciaországot és Nagy-Britanniát összekötő "Channel Tunnel". A La Manche csatorna alatt futó alagút csaknem hat éven át épült, és kilenc milliárd fontba került. De megérte az árát, hiszen így végre közvetlen összeköttetés jött létre az Egyesült Királyság és Franciaország között. Ennek szimbolikus jelentőségére utalva valaki később szellemesen a „Híd a La Manche alatt” nevet adta a létesítménynek. Az ünnepélyes megnyitón részt vett az angol királynő, II. Erzsébet és az akkori francia köztársasági elnök, Francois Mitterrand is.

A diaképek és diafilmek elődei

Technika
Bármennyire is sokat lépett előre a technika, bizonyos helyzetekben ma is hasznosabbak lehetnek a diaképek vagy a diafilmek. Sok helyen éppen ezért tovább is fejlesztették a képvetítésnek ezt a formáját, és a diavetítő, a magnetofon, a szinkronizátor és a vetítőernyő kombinációjából diamagnókat és teledia készülékeket alakítottak ki. Ezek a komplex berendezések azonban meglehetősen drágák. Ezért hiába, hogy Magyarország a kezdetektől élen járt a diaképes oktatásban és szórakoztatásban, mára inkább már csak történeti érdekesség a diakép, a messzire nyúló múltjával együtt.

Beton, vasbeton, üvegbeton

Technika
Nemrég egy magyar építésznek különös pert kellett végigvinnie: néhány, német cég eljárást indított az ún. fényáteresztő beton európai szabadalma ellen. Szerintük ugyanis őket illették volna a találmányi jogok. A pert azonban végül a magyar újító, Losonczi Áron nyerte meg. Így most szabad az út előtte ahhoz, hogy tetszése szerint hasznosítsa a találmányát, amely talán új építészeti stílusok előtt is megnyithatja az utat, miközben az egyik legősibb építészeti anyagot, a betont használja fel.

175 éves a dagerrotípia

Technika
1817-ben indult és hetente kétszer jelent meg a Hasznos Mulatságok című, ismeretterjesztő és irodalmi folyóirat, amely kezdetben a Hazai és Külföldi Tudósítások, majd (1840-től) a Nemzeti Újság melléklete volt. A lap léte, színes és sokoldalú tartalma egyúttal azt is jelezte, hogy a magyar sajtó ekkor lépést tartott a nagyvilágéval. Így volt lehetséges, hogy amikor 1839. január 6-án a francia La Gazette de France hírt adott Louis-Jacques-Mandé Daguerre vegyész különleges képrögzítési találmányáról, a hazai olvasóközönség erről nagyon rövid idő alatt, már február 2-án értesülhetett. Március 7-én pedig Vörösmarty lapja, az Athenaeum is ismerteti a "nagy találmányt". A "mindenek fölött legérdekesebb fölfödözés"-ként értékelt találmány híre nyomán pedig Magyarországon is megindulhatott a fényképezés.

Hogyan születtek a táblás játékok?

Technika
Játszani jó, és éppen ezért a játékoknak szinte beláthatatlan fajtája és variációja alakult ki az idők során. Kisgyerek korunkban szerepjátékokat játszunk, amelynek során a legkülönfélébb tárgyak – felöltöztetett kukoricacsuhék, fakanalak, babák, plüssállatok – kelhetnek életre, testesíthetnek meg minket és a körülöttünk lévő személyeket, és kerülnek drámai vagy versengő helyzetekbe. Amikor pedig már a szabályokat is meg tudjuk jegyezni (és persze a vereséget is képesek vagyunk elviselni), jöhetnek a társasjátékok, akár táblákkal, akár kártyalapokkal. Mindezt pedig az emberiség nem tegnap óta gyakorolja – amióta létezik társadalom, azóta léteznek rögzített játékok is, amelyek alapját meghatározott rajzolatok adják.

Vidámparkok

Technika
Október elsején bezárt a főváros egyik jellegzetes szórakozóhelye, a Budapesti Vidám Park. Története a 19. századig nyúlik vissza – ez tehát jóval fiatalabb volt, mint a hasonló, európai intézmények. Ugyanakkor ezer szállal kötődött a városi kultúrához: slágerek, kabaréjelenetek, novellák születtek róla, viccek fűződtek hozzá. Igaz, sok jellegzetessége feledésbe is merült. Így például annak, hogy a ma Pusztaszeren kiállított Feszty-körkép a Vidám Park egyik elődjének területén, az Angolparkban kezdte a pályafutását, már nincs jelentősége, csupán történeti érdekességnek számít.

Mi a baj a kólával?

Technika
Egy 2012-es rendelet szerint az iskolai büfékben nem lehet magas cukor- és só tartalmú termékeket (pl. csokikat, csipszeket és bizonyos üdítőitalokat) valamint energiaitalokat árusítani, hiszen ezek ártalmasak lehetnek az egészségre. Ennek alapján mostantól a Coca-Cola magyarországi hálózata sem szállít italokat az iskolákba. Első helyen a névadó kóláról kell majd lemondaniuk a gyerekeknek, amellyel azonban nem pusztán a cukortartalma miatt kell óvatosan bánni. De akkor miért is? Mi a gond a kólával és a hasonló italokkal? Valóban teljes egészükben veszélyesek? Vagy ezekre is érvényes a szólás, amelyet főként az alkoholra szoktak alkalmazni: kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben méreg?

Protézisek

Technika
Ha azt mondjuk: „protézis”, a legtöbb embernek a kivehető fogsor jut az eszébe. Nagyot nem tévednek, de ezzel jelentősen leszűkítik a fogalom jelentését. A protézis ugyanis egy egész csoportra utal: olyan eszközökre, amelyek mindenféle hiányzó testrészt pótolnak. Tehát a művégtagok vagy a beépített szervek (ízületek, érpótlások) is protézisek. Ugyanakkor nemcsak hiányzó, hanem meglévő testrészek működését is megkönnyíthetik külső, segítő eszközök (ilyenek pl. a fáslik vagy a támasztó- és rögzítő szerkezetek), amelyeknek viszont ortézis a nevük. A protézis a görög prosz = elé, mellé, hozzá és a thémi = tesz szavakból összetett proszthesziszből ered. Az ortézisben az előtag az ort = egyenes szó rövidítése.

A vákuum

Technika
Nem könnyű elképzelni, hogy ha felülünk egy repülőre, amely a gyorsulása révén felemelkedik és fenn is marad, akkor itt ugyanaz a jelenség játszik szerepet, mint a forró lekvárral töltött befőttesüvegnél, amelynek fedele kinyithatatlanul odatapad, ha kihűlt az anyag. Ez a jelenség a vákuum keletkezése.

Két név a Korinthoszi-csatornánál: Türr István és Gerster Béla

Technika
Magyarországon több városban – így pl. Baján, Pécsett, Pápán vagy Budapesten – találkozhatunk Türr István nevű utcával, de iskolával, múzeummal, híddal és még vontatóhajóval is. A névadó kalandos élete során a fél világot bejárta, hosszú éveken át katonáskodott, hatalmas ismeretségi körrel rendelkezett és kiválóan tudott pénzt szerezni a köz számára fontos dolgokhoz is. A Panama-csatorna, majd a görögök legfontosabb hajóútja, a Korinthoszi-csatorna ügyét is menedzselte. Ám egyik sem jöhetett volna létre a kiemelkedő vízépítő mérnök, Gerster Béla tudása nélkül. Az ő emlékét azonban csupán Kassán, a szülővárosában illetve a Korinthoszi-csatornánál őrzik, a mai Magyarországon még utcát sem kapott.

Mozgólépcsők

Technika
Miután a 19-dik század végére az emberek megszokták a liftet (ld. A modern lift születése c. cikkünket is), egyre nőtt annak az igénye, hogy más módokon, illetve tömegesen és folyamatosan is kényelmesebbé tegyék az eltérő szintek közötti közlekedést. Az emberek mozgó járdákról és lépcsőkről álmodoztak, amelyek nagyobb erőfeszítések nélkül föl- vagy leviszik őket, a csomagjaikkal együtt. Nem csoda, hogy az elektromos liftek után hamar megszületett a mozgólépcső is, amely ma már természetesen használt eszköz a metrókban, a repülőtereken vagy a nagyobb áruházakban.

A hűtés, a jég és a jeges kocsik

Technika
Nyáron az egyik legnagyobb gond a hűtés. Alapvetően három dolgot kell lehűteni: a romlékony élelmiszereket, olykor magát az embert vagy egyes testrészeit és a levegőt. A hűtés különféle módszereinek és technikáinak történetét tehát ezek a tényezők határozták meg – és akkor még mindig ott volt annak a kérdése, hogy miként jussanak el a hűtésre alkalmas anyagok a háztartásokba.

A természetes üvegtől az ólomüvegig

Technika
A nyári fények jóvoltából talán a szokásosnál is jobban vonzzák az emberek tekintetét a középületek vagy templomok ólomüveg ablakai. A középkortól megjelenő ólom- vagy kristályüveg Európában több területen is meghatározó volt a tárgyi kultúrában: nemcsak a templomok és egyéb középületek színes ablakaiként képviselték a valóság művészi megközelítését, hanem az olyan, ezeknél hétköznapiasabb tárgyak között is, mint amilyenek pl. a tükrök, lámpák és egyéb dísztárgyak. Mindehhez azonban az üveg csak egy igen hosszú történeti szakasz után jutott el.

A hazai folyószabályozás kezdetei

Technika
A Duna idei áradása alaposan próbára tette a hazai gátrendszert és az áradásokban érintett embereket. Legnagyobb folyóinknak, a Dunának és a Tiszának két, jelentős áradása van évente: a tavaszi, úgynevezett jeges-, és a nyár eleji zöldár. Az elsőt a hó olvadása, a másodikat inkább az esők okozzák, de az idei, elhúzódó tél szinte beérte az esőket, és ettől is keletkezett a szokatlanul nagy árvíz. A mai árvízvédelmi rendszereknek ezt a gondok ellenére ki kell bírniuk, hiszen a védelem elemi feltétele, a folyók szabályozása már lezajlott, a 19. század második felében.

Csúcsokat állító nők a repülésben

Technika
Hatvan évvel ezelőtt, 1953. május 18-án egy kanadai farmon több tucatnyi szárnyas esett össze holtan, a feltevések szerint egy hatalmas zajtól. Miután erről az újságok is hírt adtak, néhány nap múlva egy nő jelent meg a farm gazdájánál, hogy kifizesse a kárt. Hogy miként zajlott le a beszélgetés, arról ma már nem tudunk semmit, de feltételezhetjük, hogy a gazda eléggé elcsodálkozhatott, amikor kiderült, hogy a nő egy szuperszonikus vadászgép, az F-86 Sabrejet pilótája, aki éppen az ő feje fölött lépte át a hangsebességet. És mivel tudta, hogy ez olyan hangrobbanással jár, amelyet bizonyos élőlények szervezete nem képes tolerálni, ezért kötelességének érezte a gazda kárpótlását. A nőt Jackie Cochrannek hívták, és ezek szerint két rekordot is beállított: nőként ő lépte át elsőként a hangsebességet, és neki sikerült több tucatnyi tyúkot-libát egy csapással félkész konyhai termékké átalakítania.

A lánc

Technika
Ha körülnézünk a lakásunkban, biztosan több helyen is találunk benne láncot. Lehet ilyesmi az ékszerdobozban, de függhet rajta csillár, a kulcstartónk karikája, ott lehet az ajtón, biztonsági láncként, van a bicikli pedálja és a kereke között, és ha van kert is, szaladgálhat a végén egy kutya. De vajon mióta léteznek láncok és hányféle formájuk van?

Az órák születése

Technika
Március végén – amikor reggel hamarabb köszönt be a nappali világosság – világszerte egy órával előbbre állítják az órákat: eljött a nyári időszámítás ideje. Ezzel mesterségesen korábbra tesszük azt az esti időpontot, amelyben az emberek többsége aludni tér, így este kevesebb áramot használunk. A megjelölt napon mindenki végigjárja a lakását, és az órái típusától függően, kisebb-nagyobb bosszankodások kíséretében, de többnyire sikeresen átállítja az összes, a környezetében és esetleg a testén található időmérő eszközt. Talán még el is gondolkodik azon, hogy vajon mióta van módja az emberiségnek arra, hogy egyáltalán mérje valamivel az időt. És hogy pontosan mérje, mert hiszen az is fontos szempont.

Mióta hordunk harisnyát és zoknit?

Technika
Ha valaki véletlenül reneszánsz vagy kicsit későbbi ruhaviseletekről nézeget képeket, azt gondolhatja, hogy már akkor is kellett lenniük mosógépeknek. Hiszen egyébként hogy volna lehetséges, hogy sokakon felemás harisnya van?! Természetesen akkor még híre-hamva sem volt semmiféle háztartási gépnek, és a legkevésbé sem azért hordtak felemás harisnyákat, mert azok összevissza kerültek bele a forgódobba, és így piszkos maradt a párjuk. Csupán arról volt szó, hogy amikor elterjedt a harisnya viselete, rögtön annyira divatossá is vált, hogy a legkülönlegesebb színek és összeállítások sem voltak idegenek a gyártóiktól és viselőiktől.

A legó születése és diadala

Technika
Ha egyszer csak mégis megérkezne a Földre néhány, értelmes földönkívüli, és véletlenül eljutna valamelyik Legoland nevű élményparkba, bizonyára csóválná kissé a fejét (már amennyiben rendelkezik ilyesmivel). Azt gondolná: nem egészen normális dolog egy technikát másra alkalmazni, mint amire való. A legózás a valóság utánzása, játék, amelynek a lebontás és az újraépítés a szerves része. Ám ha ezt a játékot kimerevítjük, és úgy teszünk, mintha a legóelemekből fölépített város – amely csak egy a lehetséges variációk közül – egy valóságos és rögzíthető város lenne, az már az utánzás utánzása. Mi értelme van ennek? Valljuk be, sok igazság lenne a földönkívüli szavaiban. Ugyanakkor nem vitás, hogy a világ egyre több pontján épülő Legolandok (jelenleg Dániában, Németországban, Kaliforniában és Floridában van ilyen) sok ember számára élményt, jó szórakozást jelentenek.

A földalattik születése

Technika
Százötven évvel ezelőtt, 1863. január kilencedikén nyílt meg az első földalatti – a Metropolitan Railway –, Londonban. Akkor felépült szakaszán a Bishops’s road (ma Paddington) és a Farringdon Street (ma Farringdon) között futottak a szerelvények. Azóta a londoni metró hatalmas nagyságú területet hálóz be, a világon pedig több mint kétszáz városban működik metróhálózat. Magyarország a világon másodikként, az európai kontinensen azonban elsőként lépett be a közlekedés megújítóinak sorába. És bár londoni szemmel nézve a budapesti földalattira pontosan harminchárom évet kellett várni, itthoni szemmel mégis forradalmi újításnak számított, amikor 1896. május 2-án az emberek úgy utazhattak el a belvárosból, akár az Artézi (ma Széchenyi) fürdőig, hogy majdnem végig a föld alatt mentek.

Az eltüntetésre ítélt papír

Technika
Lehet festett mintás, nyomott mintás, kamillás vagy sárgadinnye illatú, vastagabb-vékonyabb, hajtogathatják, tekergethetik, de az biztos, hogy ha egyszer megfogják, mindjárt ki is dobják – mi az? Kis gondolkodás után ma már sokan rávágják, hogy „WC-papír”, de ez annak ellenére nem volt mindig ennyire könnyű kérdés, hogy a felsorolás néhány elemét, külön-külön már az ókortól be lehetett volna venni a tulajdonságok sorába. Így pl. az illatosítás már megvolt, miközben a tekercselés még föl sem merült.

Az sms

Technika
Short Message Service, vagyis rövid üzenet-szolgáltatás – ennek az angol nyelvű kifejezésnek a rövidítéséből lett az sms, amely ma már ugyanúgy a mindennapi életünk része, mint – és itt igazából nem is tudunk pontos hasonlatot mondani. Hiszen az sms levél, de a feladásához nem kell sem borítékot-bélyeget elővennünk, sem a postaládáig elgyalogolnunk, és a válaszra sem kell napokat várnunk. Ugyanakkor telefonálás is, de nem hanggal, hanem írott szövegekkel. Úgyhogy ha mégis ragaszkodunk ahhoz, hogy az sms valamihez nagyon hasonlóan az életünk része, akkor ez a valami egyszerűen a „másikhoz szólás”. Naponta akár többször is szólunk a másikhoz, sms-ben, és ez fantasztikusan megkönnyíti az életünket. Rengeteg fölösleges utat meg tudunk spórolni vele, de vigyáznunk is kell arra, hogy a felhasználásának megvannak a maga határai.

Helikopterek, nagyban és kicsiben

Technika
A helikopter ötletén pontosan száz évvel azután kezdtek el gondolkodni a mérnökök és aviatikusok, hogy sikeresen felszállt az első – igaz, még motor nélküli, tehát vitorlázó – repülőgép, 1804-ben. A következő század elején, 1903-ban már megszületett Orville Wright motorhajtású, kormányozható gépe, majd nemsokára Bleriot következett, aki szintén egy motorossal átrepülte a La Manche csatornát. Ezzel a merev szárnyakkal repülő gépek alapproblémáján túljutottak, ugyanakkor megismerhették a hátrányait is. Ezek felszállásához sok hely (kifutópálya) és sok energia kell – ideje volt egy ennél mozgékonyabb megoldáson is gondolkodni. Ez volt a helikopter, amelynek lényege, hogy mellőzi az oldalsó szárnyakat, és jóval mozgékonyabb, mint a repülőgép, még hátrafelé is lehet vele szállni. Elnevezése a görög helix (csavar) és pteron (szárny) szavakból keletkezett, és nagyjából 1907-ben kezdte meg a pályafutását.

A prakkertől a porszívóig

Technika
Az emberi szervezet egyik legnagyobb ellensége a por és a piszok, amely nemcsak fokozhatja a már meglévő betegségeket, de maga is megbetegíthet minket. Ám mivel egy szellemes meghatározás szerint „a piszok csupán rossz anyag, rossz helyen”, mi sem egyszerűbb annál, mint hogy el kell távolítani, át kell helyezni egy „megfelelő” helyre. Csakhogy ez cseppet sem olyan egyszerű, mint ahogyan hangzik. Így azután az emberiségnek meglehetősen sok időt kellett eltöltenie azzal, hogy kitalálja, miként lehet a port és piszkot a lehető legnagyobb hatékonysággal visszakergetni a maga megfelelő helyére: a szemétégetőkbe.

A modern lift születése

Technika
Ma már természetes, hogy ha meg akarjuk kímélni magunkat lépcsőjárástól, hívjuk a liftet, és felszállíttatjuk vele magunkat, olyan magasra, amilyenre épp fel akarunk jutni. Ha pedig bemegyünk egy kórházba, ott azt látjuk, hogy némelyik liftben egy egész, gurítható ágy is elfér, hogy a betegeket ne kelljen az erejükön felüli mozgásra kényszeríteni. Idáig azonban hosszú út vezetett el, hiszen egyáltalán nem volt könnyű feladat megoldani a különböző dolgok biztonságos és pontos fölemelését, a nagyobb magasságokba. A korszerű lift megszületéséig tehát sok időnek kellett eltelnie.

Ollók, tűk, varrógépek

Technika
Az, hogy az embernek védenie kell a testét, és nem járhat mesztelenül, sajátos feladatok megoldását igényelte. Először is meg kellett találnia a teste befedésére alkalmas anyagokat, majd ezeket hozzá kellett igazítani a teste formáihoz, és úgy kellett rögzítenie, hogy közben a mozgásában se korlátozza. Persze azt se felejtsük el, hogy a „jól áll?“ kérdésének abban a pillanatban meg kellett jelennie, amikor az emberek kiléptek a barlangjukból, és meglátták, hogy mit hord a többi barlanglakó. Nem csoda, hogy a ruhavarrás eszközeinek fejlődése önálló történetté vált

A pisai dóm és a tornya

Technika
Vannak épületek, amelyek attól váltak érdekesekké, hogy valamilyen szabálytalansággal rendelkeznek. Ilyen az olaszországi pisai dóm (ejtsd: pízai) harangtornya is, amely alatt már építésének kezdetén süllyedni kezdett a talaj egy része, és így a torony hamar megdőlt. Ráadásul hiába harangtorony, mert ugyan kezdetben hét harang is volt benne, ma már azonban egy sincs.

Léggömbök és lufik

Technika
Mi volt előbb: a nagyobb léggömb, vagy a kisebb luftballon, becenevén lufi? Természetesen a léggömb volt előbb, hiszen ahhoz, hogy a játékként használható, mini-léggömböket legyártsák, már ismerni kellett a gumit, annak iparszerű felhasználása pedig sokáig váratott magára. A léggömböt viszont papírból és vászonból is el lehetett készíteni, ezért az emberek ezzel kezdtek kísérletezni, amikor felfedezték, hogy a meleg levegő sok mindent fölemelhet.

Az úgynevezett „isteni részecske”: a Higgs-bozon

Technika
"Soha nem gondoltam, hogy ez még az én életemben megtörténik" – osztotta meg örömét a 82 éves Peter Higgs fizikus, amikor az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) genfi ülésén bejelentették, hogy nem tévedett: létezik, bemérhető az általa ötven évvel ezelőtt feltételezett részecske. És bár ez nem volt teljesen váratlan esemény, hiszen a közelmúltban egyre több jele is volt a sikernek, 2012. július 4. mégis mérföldkő az univerzum kutatásában. Megtalálták azt az utolsó, hiányzó részecskét, amely igazolja a világegyetem működéséről alkotott modell helytálló voltát: bonyolult és nagy energiájú ütköztetések során be tudták mérni a Higgs-bozont.

Az üveg

Technika
Bárhová nézünk, a minket körülvevő anyagok között biztosan látunk üveget. Ez azonban nem volt mindig így, hiszen az üveggyártáshoz és -megformáláshoz nagyon sokféle tudás szükséges. Sokáig a házak ablakaira is áttetsző bőrt, állatok hólyagjából készített anyagot feszítettek ki, amelyek azonban a rossz fényáteresztő képességük mellett ráadásul hőszigetelőknek is gyengék voltak. Igaz, a déli országokban sok helyen még most sem használják ki az üveg hőszigetelő képességét, és csak szimpla ablakot tesznek föl, de a hűvösebb helyeken tudják: két, egymás mellé helyezett üvegtábla (persze jó, szoros zárással) a köztük lévő levegő „párnája” révén jelentősen megakadályozza a hideg beáramlását. Vagyis nemcsak a fényt, hanem a hőszigetelést is biztosítja a helyiségekben.

A vasalás

Technika
Múlt századi regényekben gyakori volt a kép: áll a cselédlány az ajtóban vagy a gangon, és ingában vagy körkörös mozdulatokkal lóbál egy füstölő vasalót. Gyakran énekel is hozzá, hogy tartsa a ritmust. Akkoriban ugyanis az volt a megszokott technika, hogy szenet tettek a lyukakkal áttört fémvasalókba, majd meggyújtották, s a lóbálásra azért volt szükség, hogy belobbantsák a tüzet ill. biztosítsák az egyenletes izzást. Ez azonban a legkevésbé sem volt tökéletes megoldás a ruhaanyagok kisimításához és ránctalanításához. Igaz, ekkorra már évtizedek óta kísérleteztek az elektromos vasaló kifejlesztésével, de ennek biztonságos és könnyen használható formájára a harmincas évekig kellett várni.

Hullámvasút

Technika
Démon, Vámpír, Ciklon – csupa olyan név, amelyet az emberek azért adtak a hullámvasutaknak, hogy ezzel is érzékeltessék: itt valami olyasmit lehet átélni, aminek egyszerre van köze a természet félelmetes erőihez és az emberhez. A hullámvasúton nem történik más, minthogy az ember tudatosan kiteszi magát az egyébként befolyásolhatatlan gravitációnak és a centrifugális erők hatásainak, amelyeket azonban itt mégis biztonságos keretek közé szorítottak. Az élmény szinte semmihez sem hasonlítható. Aki már eldöntötte, hogy felül egy hullámvasútra, az már menet közben nem szállhat ki belőle, így nincs más választása, mint tökéletesen átadni magát a zuhanások és emelkedések, átfordulások általa befolyásolhatatlan helyzeteinek. Vagyis annak, hogy egy időre tökéletesen kiessen abból a megszokott térből és időből, amelyben egyébként, a talajon járva él, és mégis élvezze, hogy ez történt vele.

Mióta hordunk szemüveget?

Technika
Szemüvegre általában két esetben van szükségünk: ha nem látunk elég élesen (rövidlátás, távollátás vagy szemtengelyferdülés miatt), vagy ha olyan erős a fény, hogy kellő védelem nélkül zavarná a látásunkat. Az előző esetben látásélesítő (dioptriás) szemüveget hordunk, az utóbbiban pedig napszemüveget. (Idősebb korban gyakori szembetegség még a hályog is, de azt nem lehet a szemüveg „mankójával” ellensúlyozni.) A kétféle szemüveg története nagyjából párhuzamosan zajlott, és közös vonásuk, hogy a keletkezésük pillanatáról csak keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy az egyiptomiak, a kínaiak és a görögök-rómaiak földjén egyaránt találtak csiszolt, áttetsző és nagyításra alkalmas hegyikristályokat, de hogy olvasáshoz is használták-e ezeket, az bizonytalan.

Macskaszemek

Technika
1934 tavaszának egy párás éjszakáján a brit Percy Shaw akkora ködbe keveredett az országúton, hogy szinte életveszélyben haladt az autójával. Legnagyobb szerencséjére azonban az út menti bokrok között volt egy macska, amely szinte megbénult az erős reflektorfénytől, és nem tudott elszaladni az autó elől. Ültében a szeme kitartóan tükrözte az autó reflektorának fényét. Ettől Shaw – akinek reflektora addig csupa homályos körvonalú tárgyat világított be – végre meg tudta állapítani, hogy mi hol van az úton, és főként hogy merre van a széle, így időben megállt. Mint kiderült, épp egy szakadék mellett.

A Brooklyn híd

Technika
Száznegyvenkét éve, 1870. január 3-án kezdték meg a New York-i Brooklyn híd építését, amelyet azután tizenhárom évvel később, 1883. május 24-én adtak át a forgalomnak. 1903-ig ez volt a világ leghosszabb acélkábeles függőhídja. Létrehozása – ahogyan a hidaké általában – több emberi áldozattal is járt.

A röntgensugár fölfedezése

Technika
Az ezernyolcszázas évek második felében több fizikus is foglalkozott a kor egyik nagy kérdéskörével: a fény természetével valamint az elektromos tér, a mágnesesség és a fény összefüggéseivel. Az ezzel kapcsolatos kutatások során többen is tapasztalták, hogy amikor a katódsugarakat vizsgálják, és áram alá helyezik a kísérletekhez használt kisülési csöveket, a közelben lévő fényképezőlemezek annak ellenére elszíneződnek, hogy gondosan fekete papírba csomagolták őket. A legtöbb kutató azt gondolta, hogy ennek inkább valami más oka lehet, de semmiképp sem az éppen zajló kísérletezés. Egyikük pedig azt mondta, hogy ha ez így van, akkor egyszerűen máshová kell helyezni a lemezeket! Akik így gondolkodtak, azok éppen elszalasztották életük egyik, legnagyobb lehetőségét, és még véletlenül sem váltak felfedezővé. Azzá vált viszont közülük Wilhelm Conrad Röntgen, aki nemhogy kiküszöbölni akarta volna, hanem éppen ellenkezőleg: azonnal vizsgálni kezdte a szokatlan, mások számára mellékesnek látszó jelenségeket. És ettől kezdve nemcsak a kisülési csövekkel foglalkozott, hanem azzal is, hogy mi történik a csövek körül.

„Menj a víz alá!” V. rész

Technika
Sorozatunk utolsó részében arról lesz szó, hogy a víz alatt haladó hajók hogyan tartották a kapcsolatot a környezettel, hogyan tájékozódtak és milyen eszközökkel próbálták egyszerre elrejteni önmagukat és bemérni a feléjük közeledő tárgyak vagy hajók helyzetét.

„Menj a víz alá!” IV. rész

Technika
Sorozatunk előző részét azzal zártuk, hogy az első, gőzgéppel hajtott tengeralattjáró emlékét a híres, francia író, Jules Verne őrizte meg, a Nemo kapitány című regényében. Ebben Nautilusnak keresztelte át Monturiol konstrukcióját, amelynek a valóságban Ictineo volt a neve. A Nautilus név egyébként egy görög szóból ered, amelyet később a latinban is átvettek, és amely két fogalmat is jelöl: a hajóst, és egy polipfajtát. Mint majd látni fogjuk, Verne irodalmias neve végül rákerült egy valóságban létező tengeralattjáróra is: az első, atommeghajtású hajót szintén így hívták. Addig azonban még sok, különféle nevű tenger alá merülő hajó született, sokféle hajtóművel.

„Menj a víz alá!” III. rész

Technika
Sorozatunk előző részében már volt szó a búvárharangról, amely egyszerre tekinthető a búvárruha és a tengeralattjáró ősének. Most azt nézzük meg, hogyan lépett tovább a technika ettől az egyszerű ötlettől az egyre bonyolultabb tengeralattjárók felé.

„Menj a víz alá!” II. rész

Technika
Sorozatunk előző részében elmondtuk, miért akar az ember lemenni a víz alá, hogy ott milyen veszélyek fenyegetik, és mit kell megoldania, ha huzamosabb ideig lenn akar tartózkodni. Most a víz alatti mozgás legfontosabb kellékéről, a búvárfelszerelésről lesz szó.

„Menj a víz alá!” I. rész

Technika
A „Menj a víz alá!” felszólítással azoknak szoktunk „kedveskedni”, akik éppen túl sok zagyvaságot hordtak össze a jelenlétünkben, és akik számára az a javaslatunk, hogy a szóban forgó (bár nem feltétlenül súlyos) ostobaságokat most már inkább a halaknak adják elő. Az ember azonban, a szószátyárkodásától függetlenül, évszázadok óta valóban szeretne biztonságosan lemenni a víz alá.

A Margit híd története

Technika
A háború alatt Budapest egyik legfontosabb hídja, a Margit híd egy részét a németek felrobbantották, és csak néhány, itt-ott megmaradt része jelezte a létét. A Nagykörutat és a Mártírok útját (ma Margit körút) ezután jó ideig a szovjet csapatok által épített pontonhíd kötötte össze, amelynek az itt élők azonnal becenevet adtak: Manci hídnak keresztelték el. A négy méter széles Manci 1948. augusztus elsejéig szolgálta a főváros közlekedését, amikorra azonban befejezték a nagy híd újraépítését. A Margit híd jelenleg is felújítás alatt áll, amin nincs mit csodálkozni: 2011-ben éppen 139 éves.

Egy nagy cég születésnapja

Technika
Ha valakinek azt mondanánk: a világ egyik legjelentősebb cége a Nemzetközi Üzleti Gépek nevű vállalat, akkor vagy elnézően megsimogatná a fejünket és borogatást javasolna, vagy nagyon határozottan felszólítana minket, hogy hagyjuk abba a cukkolását. Pedig nem cukkoltuk, mert valóban így hívják a világ egyik legfontosabb cégét, amelyet csak angolul kell megnevezni, és mindjárt érthető lesz a helyzet: International Business Machines, rövidítve IBM. Ugye?!

A vízöblítéses vécétől a bankjegysorszámozóig

Technika
Vízöblítéses WC, sörpalackozó, bankjegyszámozó-gép, hidraulikus prés, feltörhetetlen zárak, esztergagépek – vajon hogyan kerülhetnek ezek egy sorba? Nagy-Britanniában bizonyára minden gyerek tudja erre a választ: hát úgy, hogy ugyanaz a híres feltaláló, Joseph Bramah ötletessége, kitartó munkája áll a fenti tárgyak mögött. Bramah 1748. április 13-án született, egy kis angliai farmon – az idei április 13. tehát a születésének nem kevesebb, mint a kétszázhatvanharmadik évfordulója! Az általa feltalált, vagy csak továbbfejlesztett tárgyak tehát két és fél évszázaddal élték túl őt, a legnagyobb sikerrel.

Utoljára járt a Discovery az űrállomáson

Technika
Többszöri halasztás után, 2011. február 24-én végre ismét útnak indult a Discovery. A „felfedez” (discover) szó alapján elnevezett űrrepülőgépnek ez a 39-dik, és egyben utolsó útja. A floridai Cape Canaveralból indított gép tíz tonna rakományt és hatfős személyzetet vitt magával a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A Discoverynek azonban, úgy látszik, sosincs szerencséje az időpontokkal: nemcsak a fellövése, de a visszatérésének dátuma is megváltozott. Az útját eredetileg tizenegy naposra tervezték, de ez alatt nem tudtak mindent elvégezni, amire szükség volt, ezért csak tizenhárom nap elteltével, március 9-én tért vissza a Földre.

A Mir űrállomás fellövésének évfordulója

Technika
A világon mindenütt megemlékeztek arról, hogy éppen 25 éve – 1986. február 19-én – startolt el a Földről a Mir nevű űrállomás alapmodulja. Az évforduló megünneplése nem volt véletlen, hiszen a Mir igazi sikertörténetnek számított az űrkutatásban. Vajon miért? És hány féle magyar vonatkozása volt az űrállomás történetének? Tudod, hogy milyen műszereket használtak az űrben? Hány modulból állt az űrállomás? Mindezt megtudod cikkünkből.

Mikor kezdődött hivatalosan a rádiózás Magyarországon?

Technika
December 1-je a Magyar Rádiózás Napja – ekkor avatták fel ugyanis 1925-ben az első rádióstúdiót. Mai hasonlattal élve ettől az időponttól kezdve még több emberhez jut el virtuális úton az információ. Az új eszköz lázba hozta még a kor költőit, íróit is, akik több versben „énekelték meg” a rádiót.

Hány automobil pöfögött 1900. november 30-án Magyarország útjain?

Technika
Körülbelül 60 darab gékocsi üzemelhetett akkor Magyarországon. A dátum azért érdekes, mert 110 éve november 30-án alakult meg a Magyar Automobil Club Budapesten 45 tag képviseletében. Legfőbb céljuk az autózás népszerűsítése volt. Ennek érdekében versenyeket, kiállításokat szerveztek. Az eltelt 110 év sikeres volt, talán maguk az alapítók sem gondolták volna, hogy 2010-ben három millió autó száguld az utakon. Ismerjük meg röviden a hazai autózás hőskorát!

Az Állatkert házai

Technika
Nevezzetek meg egy sokféle stílusból álló épületegyüttest a Városligetben! Bizonyára mindannyiunknak a Vajdahunyad vára jut eszébe, hiszen ezt eredetileg is azért tervezték az 1896-os milleniumi ünnepségekre, hogy „Történelmi Épületcsoport” néven bemutassa hazánk 1000 éves történelmének jellegzetes építészeti stílusait. Akkoriban azonban már jó néhány érdekes épület állt az 1866-ban megnyitott Állatkertben, amelyeket később továbbiakkal bővítettek.

Mióta viselünk szemüveget és napszemüveget?

Technika
Tudod, hogy ki találta fel a szemüveget? És azt, hogy mióta élünk a látásunk javításához szükséges "szerkezettel"? Gondoltad volna, hogy már a római legionáriusok is viseltek napszemüveget – vagy legalábbis annak egy kezdetleges formáját –, hogy védjük szemüket az ártó napsugaraktól? Cikkünkben további érdekességeket olvashatsz a szemüveg történetéről.

60 éves az Úttörővasút

Technika
A magyar közlekedés történetében fontos állomás volt, amikor kitalálták, megtervezték és megépítették az űttörővasutat. A kezdeti koncepció alapja az volt, hogy a sűrűn lakott, rossz levegőjű városból könnyen, egy hangulatos közlekedési eszközzel el lehessen jutni a zöldbe, ahonnan azután kirándulást is lehet tenni. A fogaskerekű vasút nem sokkal a kiegyezés után épült, majd 1948-ra az úttörővasút is elkészült.

Fekete-e a fekete doboz

Technika
Tudod-e, hogy a repülőgépeken kívül hol használják még a fekete dobozt? Tudod-e, milyen információk tárolására alkalmas ez az 50-es évek óta használt szerkezet? Ha érdekel, ki készítette el a fekete doboz prototípusát, és milyen események vezettek oda, hogy felismerjék szükségességét, olvasd el cikkünket!

A morzejelek

Technika
1838. január 6-án mutatta be először Samuel Morse az elektromos távírókészülékét. Az azóta világszerte megismert morze-kódrendszert számos területen használják ma is. A hajózásban és a távírásban is elterjedt, annak ellenére, hogy mára inkább a vezeték nélküli kommunikáció vette át helyét. Ha érdekel, ki volt Samuel Morse, és milyen elvek szerint állította össze jelrendszerét, olvasd el cikkünket!

Európa legszebb bélyege

Technika
Mégis mozog a Föld! – Galileo Galilei olasz csillagász mondata ihlette meg Nagy Péter grafikust, aki az európai bélyegek szépségversenyére is benevezett bélyegtervével. Nem hiába, mert az internetes szavazás az ő bélyegét tartotta a legszebbnek idén. Ha érdekel a bélyeg története, és hogy ki tervezte Magyarország első bélyegét, olvasd el cikkünket!

Miért vonják ki a hagyományos villanykörtéket a forgalomból?

Technika
Az emberiség történetét számos találmány vitte előbbre, ám mindennapi kényelmünknek ára van: a gyárak, az autók, az elektromos berendezések elszennyezik környezetünket. Biztosan hallottál már a környezetvédelemről, ami azt jelenti, hogy óvnunk kell Földünket a káros hatásoktól. Kíváncsi vagy, hogy a villanykörtének mi köze van mindehhez? Ha szeretnéd megtudni, hogy miért jobbak az újfajta izzók, olvasd el cikkünket!

Mióta rendeznek tűzijátékot?

Technika
Réges-régen kínai tudósok az életelixírt szerették volna kikísérletezni, de helyette felfedezték a lőport. Tudtad, hogy ez az alaptöltete a tűzijátéknak? Kíváncsi vagy a világító-pukkanó fényjáték feltalálásnak történtére és arra, hogy mióta rendeznek Magyarországon augusztus 20-án tűzijátékot? Tudod, hogy mit jelent a pirotechnika szó? Olvasd el cikkünket, és mindenre választ kapsz!

Újjászületett Budapest legrövidebb hídja

Technika
Tudtad, hogy a 113 éves Szabadság híd volt az első magyar tervezésű és építésű hidunk? Tudod, hogy megépülésekor kiről nevezték el? Kíváncsi vagy a történetére az építésétől kezdve a 2009-ben befejeződött teljes felújításáig? Olvasd el cikkünket!

Mit neveztek tüzes malomnak?

Technika
Az első magyarországi gőzmalom létrehozása Széchenyi István nevéhez fűződik. 1839 májusában létrehozta a Pesti Gőzmalom Társaságot, a József Hengermalom két évvel később már működött, s az itt őrölt finomlisztnek Európa csodájára járt. Cikkünkből azt is megtudhatod, hogy miért nevezték tüzesnek a gőzmalmokat.

A 160 éves biztosítótű története

Technika
1849. április 10-én szabadalmaztatta az amerikai Walter Hunt új találmányát, a biztosítótűt. Elődjét, a melltűt már évezredek óta használták a ruhák rögzítéséhez. Az apró, ám nélkülözhetetlen eszköz és feltalálójának izgalmas történetét az alábbiakban olvashatjátok.

120 éves a párizsi Eiffel-torony

Technika
Tudtad, hogy a párizsi Eiffel-torony tervezője, Gustave Eiffel tervezte a Budapesti Nyugati pályaudvart? Tudtad, hogy az 1877-ben átadott pályaudvar vasszerkezete akkor valóságos technikai bravúrnak számított? Ha az is érdkel, mekkora munka az Eiffel-torony újrafestése, mennyi ideig fog tartani, és mennyi festék és ecset kell hozzá, olvasd el cikkünket.

125 éve indult útjára az Orient expressz

Technika
Az Agatha Christie Gyilkosság az Orient-expresszen című krimijéből ismert legendás luxus-vonat 125 évvel ezelőtt, 1883 június 3-án indult útnak, hogy a továbbiakban rendszeresen megtegye a 3186 kilométeres utat Párizs és Konstantinápoly (ma Isztambul) között. Sokak régóta dédelgetett vágya volt egy Európát kelet-nyugati irányban átszelő vasútvonal kiépítése.

Budapesten készül a legek hídja

Technika
A 100. Mi MICSODA kötetbe nem került még bele a Megyeri híd, hiszen nem készült még el. De tudjuk, hogy idén az ország leghosszabb hídját fogják átadni, mely Budapest északi részén ível át a Duna fölött: hossza 3,2 kilométer, melyből 1860 méter a Duna fölött átívelő szakasz. 100 méter magas pilonok tartják a híd legyezőszerűen kifeszített kábeleit. Ez a függőkábeles megoldás gazdaságos és igen látványos. Miért lesz a legek hídja? Olvasd el cikkünket.

Almából készült üzemanyag, csokiból nyert áram

Technika
A 21. század újabb csodája az alma és a csokoládé. Ezek a finom csemegék nemcsak a háztartásunk fontos kellékei, hanem manapság az egyre népszerűbb bio-életmód elengedhetetlen kellékei is. Azt, hogy hogyan lesz almából üzemanyag, illetve csokoládéból áram, megtudhatod, ha elolvasod az alábbi írást!

Magyarország faóriásai

Technika
Ugye, tudod, hogy egy fa életkorát évgyűrűi alapján lehet meghatározni, ehhez azonban ki kell vágni. Ám ha a fa nagyon öreg, az ember sokáig meg akarja őrizni, így azonban csak körülbelül becsülheti meg, hány éves. Ha érdekel, hány éves Magyarország legöregebb fája, olvasd el az alábbi cikket.

A világűr mártírjai

Technika
Néha még a legkorszerűbb technika is csődöt mond. Néha még a százszor ellenőrzött berendezések is elromlanak. Szerencsére mindig voltak és remélhetőleg lesznek is olyan bátor férfiak és nők, akiket még az életveszély sem rémít meg. Ilyen önfeláldozó hősök voltak a Challenger űrhajósai. Most rájuk emlékezünk. A NASA űrrepülőgépe, a Challenger először 1983. április 4-én állt szolgálatba, és kilenc sikeres bevetést hajtott végre. Húsz évvel ezelőtt azonban végzetes útjára indult a világűrbe.

A légpárnás születése

Technika
Létezik egy csodagép, amelyik szinte bárhová elviszi az embert. Sem a szárazföld, sem a víz, sem a mocsár nem jelent számára akadályt – legyőzi a sivatagot, a hómezőket és a jeget is! Hogy mi is ez tulajdonképpen? Repülő vagy inkább hajó? Meglepő kérdések, igaz? A következő cikkben mindent megtudhatsz erről a nagyon különleges találmányról!

A filmtörténet kezdetei

Technika
Szinte elképzelhetetlen, de volt egyszer, nagyon régen egy korszak, amikor nem lehetett moziba járni! Szegény őseink csak szomorkodtak szombat délutánonként, és várták, hogy valaki végre feltalálja a mozgófilmet. Szerencsére egy idő múlva színre léptek a Lumiere fivérek, és találmányukkal egy csapásra megváltoztatták a világot. Peregni kezdett a film!

A szökevény másodperc

Technika
2006. január elsején különös dolog történt az órákkal szerte a nagyvilágban. Mindenütt be kellett iktatni egy plusz másodpercet. A szökőmásodperc azért született, mert a Föld kissé lassabban forog, mint ahogy az atomórák szerint forognia kellene. Az alábbi cikkben megtudhatjátok, hogyan keletkezett ez a szökevény másodperc.

A ruganymézgától a versenyautókig

Technika
Hosszú út vezetett a kerék feltalálásától a gumiabroncs elkészültéig. Ma már elképzelni sem tudjuk, milyen lehetett az élet a gumi nélkül. A gumiabroncs útja távolról sem volt zökkenőmentes, és eltartott egy darabig, amíg a kezdetleges próbálkozásokból kifejlesztették a mai biztonságos kerekeket.




Kapcsolat | Impresszum