Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Mióta létezik boncolás?

Tudomány
Aki orvosnak készül, annak az egyetemen kötelező boncoláson is részt vennie, hogy a saját tapasztalatai révén is belelásson az emberi testbe, és így könnyebben megtanulja annak felépítését, vagyis az anatómiáját. (A szó a görög ana = fel és temnó = vág szavakból ered.) Az emberi test boncolásának azonban nemcsak oktatási célja lehet. Az anatómiai boncolás mellett még létezik a kórboncolás (ennek a betegségben elhunyt személy halálokának felderítése a célja) és az igazságügyi vagy törvényszéki boncolás is (ennek során a rendkívüli, váratlan halált halt személy halálának okát igyekeznek földeríteni). A Magyarországon érvényes jogszabályok szerint minden, kórházban elhunyt személyt fel kell boncolni, kivéve, ha az osztályvezető patológus valamilyen okból írásos engedélyt ad ennek az elhagyására. A boncolás azonban hosszú ideig nem volt bevett tevékenység és a törvények is csak a 19-dik század közepétől kezdték el körültekintően és az ésszerű céloknak megfelelően szabályozni. Addig az orvosok olykor csak kalandos utakon, nagy nehézségek árán juthattak hozzá olyan holttestekhez, amelyen tanulmányozhatták a testet és azt, hogy vajon abban milyen betegség milyen jellemző elváltozásokat okozott.

Egyszerre matematikus és ellentengernagy

Tudomány
1986 augusztusában kiemelkedő ünnepség színhelye volt az USA haditengerészetének több mint 188 éves hajója, a USS Constitution fregatt. Egy kiemelkedően nagy tudású matematikus nőt búcsúztattak, aki egyúttal ellentengernagy is volt. Az ekkor 79 éves Grace Murray Hopper nagy becsben állt az Egyesült Államokban, hiszen egész életében a köz javát szolgálta és okkal kapta meg a hadi tevékenységekkel járó rangfokozatokat is. Végleges nyugdíjba vonulásakor egyébként ő volt a haditengerészet legidősebb aktív szolgálatban levő tisztje.

A spirál

Tudomány
Ha leejtünk egy tollpihét és a szemünkkel követjük az esését, azt látjuk, hogy spirál alakú utat jár be. Ha pedig egy csigalépcsőn megyünk fel, akkor az utunk egy spirális vonal mentén vezet. Talán nem is gondolnánk, hogy a spirális milyen sok helyen van jelen, és nemcsak a Földön, hanem az egész világegyetemben.

Patina és platina

Tudomány
Gyakran halljuk, hogy valami azért értékes, mert patinás. Hol egy épületre, hogy egy ékszerre vagy szoborra mondjuk, de van, hogy egy családot vagy egy gondolatot is patinásnak minősítünk. Ilyenkor nagyjából tudjuk, hogy ez azt jelenti: régóta létezik a dolog, és a sok idő nyomot hagyott a külsején is, vagyis a patinája jelzi az értékességét. Ám arra ritkán gondolunk ilyenkor, hogy vajon konkrétan mi is az a patina, amelynek nevét sokan ráadásul össze is szokták keverni a platina nevű fém nevével.

Mióta létezik császármetszés?

Tudomány
Az utóbbi időkben több országban is megnövekedett az olyan újszülöttek száma, akik nem a természetes úton, hanem császármetszéssel jöttek a világra. A császármetszést sokan még ma is úgy emlegetik, mintha valamiféle kiváltság lenne, talán még az előkelőség rangját is megadná az érintetteknek, hiszen megkíméli őket az erőfeszítéstől és a fájdalomtól. Ez utóbbit az ókorban különösen alantas dolgoknak tekintették, ezért a mitológiában valóban az istenek és félistenek kiváltsága volt a természetes út kikerülésével megszületni. A gyógyítás istenét, Aszklepioszt például a legendák szerint egyenesen Apollón metszette ki az anyja hasából. Később az ókor legjelentősebb orvosa, Hippokratész (i.e. 460-377) azzal szeretett volna még nagyobb tekintélyt kivívni magának, hogy apai ágon Aszklepioszig tudja visszavezetni a származását. Szerencsére azt már nem akarta bebizonyítani, hogy ő maga is császármetszéssel jött volna a világra, hiszen ezzel minden hitelességét elveszítette volna.

A szilikon és a szilícium

Tudomány
Az élet igen sok területén találkozhatunk a szilikonnal, amely az egyik legérdekesebb, legizgalmasabb anyag. Jellemzője, hogy miközben különösen rugalmas, rendkívül nagy állóképességgel rendelkezik és szinte sérthetetlen. Nem csoda, hogy egyre több területen használják fel a legkülönfélébb formáiban.

Az idei orvosi Nobel-díjas

Tudomány
Izgalmas hírt jelent, hogy az idei (2016) orvosi-élettani Nobel-díjat Oszumi Josinori japán tudós kapja, a sejtkutatás területén elért eredményeiért. A díjakat, amelyek ma 8 millió svéd koronát érnek, hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján megrendezett ünnepségen adják át. Az első, orvosi Nobel-díjat 1901-ben kapta a német Emil von Behring, a torokgyík elleni oltás kifejlesztéséért. Oszumi Josinori 71 éves, a hatodik japán születésű orvosi Nobel-díjas és a huszonharmadik japán Nobel-díjas. Kutatási területe az autofágia, vagyis a sejtekben zajló, egyszerűen szólva önevésnek nevezett folyamat vizsgálata. Oszumi 1993-ban publikálta azokat az eredményeit, amelyek fordulópontot jelentettek az autofágia kutatásban.

Mik azok a magbankok?

Tudomány
Már a 19-dik század végén felismerték, hogy az emberi életet nem csupán rövid távon fenyegethetik akár a természeti, akár a politikai katasztrófák (pl. a pusztító háborúk), hanem esetleg kijavíthatatlan károk okozásával is. Ezért kezdtek el arra törekedni, hogy valamilyen módon megőrizzék legalább azokat a magokat, amelyek elvetésével a katasztrófák után is biztosítani lehet az élet fennmaradását, tehát a minimális ennivalót. Ennek céljából kétféle típusú őrzőhelyet is kialakítottak: olyat, amelyben csak a magokat tárolják, és olyat, amelyben egyúttal a kifejlett növényeket is. Ez utóbbiakban olyan kísérleteket is folytatnak, amelyekkel nagyobb tűrőképességű, tehát a különféle károsító körülményeket könnyebben túlélő növényeket is elő lehet állítani. Lényegében mindkét tárolóhely génbank, csak éppen az utóbbi a gének megőrzését komplex formában végzi.

Marie Curie, a nő

Tudomány
A Kémia Nemzetközi Éve alkalmából már volt szó a lengyel származású francia tudósról, Maria Skłodowska-Curie-ről, akit a franciák röviden Marie vagy madame Curie-ként emlegettek. Halála évfordulóján (július 4.) azonban érdemes azt is felidéznünk, hogy vajon mit jelentett nőként, s egyúttal etnikai kisebbségiként végigmennie a maga útján, az akkori Európában.

A Bermuda-rejtély megfejtése

Tudomány
A Bermuda-háromszög, vagy más néven az Ördög-háromszöge az Atlanti-óceán egy rejtélyekkel övezett területe. Az ott valóban lezajlott, vagy csak oda fantáziált események évtizedeken át foglalkoztatták az embereket. Az újságok hol hajók, hol repülőgépek eltűnéséről adtak hírt, de hogy pontosan miért kerültek ott veszélybe ezek a szállító eszközök, arra senki nem tudott választ adni. Most viszont, hosszú kutatási munkálatok végén arra jutottak a szakemberek, hogy ha ott valóban elsüllyedtek hajók, akkor az a mélyből feltörő metángáz miatt történhetett.

A só

Tudomány
Az élőlények minden sejtjében jelen van a só: a sejtközi folyadékok sóoldatok. Ezért a cukor mellett a só szintén nélkülözhetetlen anyaga az emberi szervezetnek is. Hiánya ugyanolyan bajokat okozhat, mint a túlzott fogyasztása: ha nem eszünk elég sót, felborul a sejtjeink anyagcseréje, ami szédülést, izomgyengeséget és görcsöket okozhat, sőt, szélsőséges helyzetben halálhoz is vezethet. Ha viszont rendszeresen túlsózzuk az ételt, az veszélyesen fölviheti a vérnyomásunkat. Az emberi szervezetnek átlagosan napi 5-10 g sóra van szüksége, amit nem célszerű túllépni.

A cukor

Tudomány
Mostanában sok szó esik a cukorról, amely egyszerre nélkülözhetetlen, mindennapi táplálékunk, az édességek és italok, kávék kihagyhatatlan része, másfelől fogat rongáló és elhízást is okozó anyag. A középkorban még csak egy-két tengerparti ország arisztokratáinak körében ismerték, azóta viszont a világ minden részén gyártják és fogyasztják.

A lézersugár

Tudomány
Ma az élet sok területén találkozhatunk a mesterségesen létrehozott fény egy sajátos formájával, a lézerrel. Nevét hol a CD-lejátszóknál és a nyomtatóknál, hol a gyógyításban vagy épp a fegyvergyártásban láthatjuk viszont. És bár az elvvel, amelynek alapján megszülethetett, már régóta tisztában voltak a fizikusok, az első lézer csak a huszadik második felében, 1960 májusában született meg, egy amerikai fizikus, Theodore Harold Maiman jóvoltából.

A szélkakastól az anemométerekig

Tudomány
Azokra a számító, elvtelen emberekre, akik mindig arrafelé fordulnak, ahonnan a kedvező szél fúj, azt szoktuk mondani: szélkakasok. Ebben a képben persze a „szél” nem a természeti jelenségre utal, hanem az ahhoz hasonlító politikai vagy gazdasági folyamatokra. A metafora viszont azért jöhetett létre, mert Európa településein hosszú évszázadokon át feltűnően sok volt a szélkakasok képe, a háztetőkön vagy a templomtornyokon. Különösen azokon a vidékeken volt sok ezekből a forgó szerkezetekből, ahol tenger is volt a közelben, hiszen a hajósoknak tudniuk kellett, hogy amikor útra kelnek, milyen irányból fúj a szél. Ezt pedig a szélkakasok mutatták meg nekik. Ugyanakkor a szélkakasokat pusztán a díszítés kedvéért vagy egyszerű szimbólumként is föltették a házak legmagasabb pontjaira.

A π megünneplése

Tudomány
Március 14. – amit így is leírhatunk: 3,14 – épp e leírási formája okán lett a nemzetközi π-nap, vagyis a matematika egyik leghíresebb számának, a π (pi) számnak, a 3,14…-nek az ünnepe. Érdekes egybeesés, hogy ez a nap egyúttal az egyik legnagyobb fizikus, Einstein születésnapja is. A π-napot 1988 óta ünnepelik. Az ötletadója egy San Franciscó-i fizikus professzor, Larry Shaw volt, akit azután el is neveztek a π hercegének. Amióta megvalósították az ötletét, munkahelyén, az Exploratorium nevű természettudományi múzeumban ilyenkor körbejárnak az ott dolgozók az épület csarnokában, és az ünnepi alkalomra készített gyümölcsös pitéket esznek. A pite angol neve, a pie is visszavezethető a pi számra, amelynek görög formája ilyenkor a legkülönfélébb módokon kerül fel a sütik tetejére. Az ünnepnapon természetesen vetélkedő is zajlik: ilyenkor állnak elő mindazok, akik egész évben lázasan dolgoztak a szám minél pontosabb kiszámolásán, és előadják, hogy ki hány tizedesjegyig jutott. Jelen pillanatban a japán Haragucsi Akira a csúcstartó, aki 2006-ban 100 000 tizedesjegyet sorolt fel, és ez neki éppen 16 órájába tellett…

Egy hosszú űrutazás tanulságai

Tudomány
2016. március 1-jén adtak hírt a lapok arról, hogy sikeresen landolt az a két űrhajós, aki a szokásosnál jóval hosszabb időt töltött a világűrben. A NASA asztronautája, Scott Joseph Kelly és az orosz kozmonauta, Mihail Kornyijenko azért tartózkodott egy éven át a Nemzetközi Űrállomáson, hogy a szakemberek részletesen tanulmányozhassák: milyen élettani hatásai vannak hosszú távon a súlytalanságnak. Hiszen előbb-utóbb el kell indulniuk olyan expedícióknak, például a Marsra, amelyek szokatlan terhelésnek teszik ki az emberi szervezetet. De ezeket felelőtlenség lenne anélkül útnak indítani, hogy tisztában lennénk a következményekkel, és hogy a tudósok dolgoznának a hatások csökkentésének lehetséges módszerein.

A fűzfakéregtől a kalmopyrinig

Tudomány
Bár a legegyszerűbbnek látszó betegségünknek, a náthának és a torokgyulladásnak még nem találták meg a tökéletes ellenszerét, egy gyógyszerünk azért van, amellyel legalább meggyorsíthatjuk a gyógyulásunkat, és ez a kalmopyrin. Ennek ötletét pedig, ahogyan sok, további gyógyszerét is, az ember a természettől „lopta”. A gyógyszernek ugyanis az a szalicilsav a hatóanyaga, amely a fehér fűzfa kérgében termelődik.

Foucault ingakísérlete

Tudomány
Száznegyvennyolc éve, 1868. február 11-dikén halt meg Jean Bernard Léon Foucault (ejtsd: fukó), francia fizikus. Ő elsősorban attól az ingakísérlettől vált híressé, amellyel kézzelfoghatóan tudta bizonyítani, hogy a Föld forog a tengelye körül.

Csillagszórók, tűzijátékok

Tudomány
Karácsonykor az est fénypontja, amikor a közös énekléshez meggyújtjuk a fenyőfán az összes gyertyát, és mellettük jó néhány csillagszórót is. Amelyek illata és fénye jó néhány pillanatra varázslatossá, mesebelivé teszi a hangulatot. A gyertyák régóta segítik az embereket abban, hogy a tűznek is szerepe legyen az ünnepeken, a csillagszóróhoz azonban több kellett, mint viasz és kanóc, ezért ezek csak később léptek be a képbe, éspedig japán feltalálók jóvoltából. Ismeretéhez ugyanis már nemcsak a kémiában, de az égések irányításában is járatosnak kellett lenni. És persze arról is le kellett mondani, hogy nagyszabású, tömeges látványosság részesei legyünk.

Az infarktus és az egyéb szívbetegségek

Tudomány
Infarktus bármely szervünkben – például az agyunkban is – létrejöhet, a leggyakrabban azonban a szívünkkel kapcsolatban emlegetjük. Nem véletlenül, hiszen valóban a szívünk az, amelyet ez a betegség az első helyen érint. Ugyanakkor a szívünknek a legkevésbé sem csak az infarktus lehet a betegsége.

Csillagnyelés

Tudomány
Nemrég, a Science c. tudományos lap közlése nyomán a magyar újságok is közzé tették a különleges eseményt: egy nemzetközi kutatócsoport tagjai először lehettek a szemtanúi annak, hogy egy fekete lyuk beszippant egy haldokló csillagot, és ezután – visszaigazolva az addigi, elméleti számításokat – nagy lobbanással anyagot bocsát ki magából.

A kavicsok, mint történelmi tanúk

Tudomány
Nemrég tették közzé a különleges hírt: a Curiosity szonda által küldött képek tényeit elemezve okkal mondhatjuk, hogy egykor biztosan volt folyó a Marson. Vagyis egykor ott is jelen volt az alapvető elem, amely az élet létezését is lehetővé teszi. A NASA ezt már régóta feltételezte, de biztosan csak most merték kijelenteni, éspedig magyar tudósok munkája nyomán. Ők ugyanis a kavicsok kopását vizsgáló, matematikai számítások alapján tudták ezt a tényt igazolni, amelyről a Nature Communications című szaklapban adtak hírt. Az első cikket erről Szabó Tímea kutató írta, a másodikat egykori tanára, Domokos Gábor, a Gömböc egyik feltalálója. Ők egyébként további kutatókkal: az amerikai John P. Grotzingerrel (a Curiosity tudományos missziójának korábbi vezetőjével) és Douglas J. Jerolmackkal, a University of Pennsylvania geofizikusával dolgoznak együtt, a marsi eredmények értékelésén. De vajon miért éppen a kavicsok váltak főszereplőkké?

Fontos rákgyógyszer születhet

Tudomány
A napokban fontos hírt tett közzé az egyik neves tudományos folyóirat, a Cancer Cell. Egy dán kutató, Ali Salanti, kanadai kollégájával együttműködve fölfedezett egy olyan mechanizmust, és azon belül egy fehérjét, amely nagy valószínűséggel kulcsszerepet játszhat majd a leghatékonyabb rákellenes gyógyszer kifejlesztésében. A felfedezés érdekessége, hogy Salanti eredetileg nem a rákkal, hanem egy maláriát terjesztő parazitával foglalkozott, amely a méhen belül fejlődő placentát szokta megtámadni, a terhes nőkben. Eredetileg ennek a parazitának a hatástalanítására kereste a gyógyszert. Szerencsére azonban a munkája közben olyan, fontos hasonlóságokat vett észre, amelyek egy rákgyógyszer kifejlesztéséhez is elvezették.

Szent-Györgyi és a C-vitamin

Tudomány
Százhuszonkét éve, 1893. szeptember 16-dikán született Szent-Györgyi Albert, az egyetlen, magyar tudós, aki még magyarországi lakosként kapta meg a Nobel-díjat, 1937-ben. (A többi, magyar Nobel-díjas a lehetetlen körülmények és a származási alapú megkülönböztetések miatt elhagyta a szülőföldjét.) Szent-Györgyi a kutatásait külföldön kezdte, Szegeden folytatta, majd a háború után, 1947-től ismét külföldön, az Egyesült Államokban végezte. Nevét a C-vitamin felfedezése tette híressé.

Föld típusú bolygók a világűrben

Tudomány
A közelmúltban egyre több hír érkezik az űrkutatás területéről a Földhöz hasonló bolygók felfedezéséről. Olyannyira, hogy a járatlanabbak még azt hihetik: valami titokzatos erő révén egyre több földszerű bolygó kerül elénk. Természetesen szó sincs erről. Csupán annyi történt, hogy sikeresen beindult a NASA ú.n. Kepler-missziója, amelynek az a rendeltetése, hogy a mi planétánkhoz hasonló bolygókat kutasson fel az univerzumban.

Két csillagász – egy nyelvtudomány

Tudomány
Mint már arról A tetoválásról című cikkben is volt szó, 1769-ben jelentős csillagászati eseményt jelentett a Vénusz áthaladása a Nap előtt. Az ennek megfigyelésére indított expedíciók pedig nemcsak a csillagászat, hanem az egyéb tudományok számára is gazdag eredményeket hoztak. A természettudományok mellett ebben a korban kezdtek egyre fontosabbá válni a társadalomtudományok, például a néprajz és a nyelvészet. Ezért, miközben maguk a csillagászok is sokoldalúbbak, nyitottabbak voltak, az általuk vezetett expedíciókhoz gyakran társadalomtudósok is csatlakoztak. A magyar expedíció nem ilyen volt, ám ebben két, olyan csillagász indult útnak, aki maga is foglalkozott például nyelvészeti kérdésekkel. Ezért ez a csillagászati megfigyelésre szervezett kutatóút a nyelvtudomány terén is meghatározó fontosságúvá vált.

Egy különleges nehézfém: a higany

Tudomány
2009 óta az EU-ban tilos higanyos hőmérőket forgalmazni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden háztartásból vagy kórházból azonnal eltűntek volna a régi lázmérők, de a továbbiakban már nem gyártanak ilyet. A higanyos lázmérők azon alapultak, hogy a higany folyékony és arányos térfogatváltozással reagál a hőmérsékleti különbségekre. Így egy vékony, zárt csőbe helyezve, egy rögzített skálán könnyen mérhető, hogy hány C-fokos hőre utal a megnövekedett térfogata, más szóval a tágulása.

Egy űrszonda halálára

Tudomány
2015 áprilisában a NASA bejelentette, hogy mivel a 11 éve működő Messenger űrszonda elhasználta a hajtóanyagát, ezért úgy irányítják, hogy április 30-án becsapódjon Merkúr felszínébe. Ez azóta meg is történt. Az űrszonda több mint 3,91 kilométeres másodpercenkénti sebességgel zuhant be a bolygóba, a Földről nézve annak az átellenes oldalán, így el is tűnt a szemünk elől. Legközelebb csak 2024-ben lesz esélyünk látni, amikor majd odaér az európai–japán együttműködésben készült BepiColombo űrszonda, és képeket küld a becsapódás területéről. Ha láthatóvá válnak a szonda maradványai, ez abban is segítheti a szakértőket, hogy jobban megismerhessék a Messenger által a Merkúron észlelt, szokatlanul gyors eróziós folyamatokat.

Az életmentő inzulin injekció

Tudomány
Kilencvenkét éve, 1923. április 15-én került forgalomba a cukorbetegek számára életmentő inzulin. Addig a cukorbetegség sok szövődménnyel és korai halállal járó betegségként szedte az áldozatait, igen nagy számban. Az első inzulin-injekciót 1921. július 27-dikén adta be Frederick Banting kutató egy fiatal betegnek, az utolsó pillanatban. A beteg akkora már csonttá-bőrré fogyva feküdt az ágyban, de az ettől kezdve rendszeresen megkapott inzulintól visszatérhetett az életbe.

Egy magyar kisfiú múmiája

Tudomány
Új, különösen izgalmas kiállítás nyílt meg a Magyar Természettudományi Múzeumban, Múmiavilág címmel. A kiállítás egyik, minden bizonnyal legmegrázóbb darabja egy magyar kisfiú bebalzsamozott teste, amelyet több mint száz éve őriz a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár, és amelyet a kiállítás alkalmával most átszállítottak a másik múzeumba.

A Down-szindróma világnapján

Tudomány
2006-tól március 21. a Down-szindróma világnapja (angolul World Down Syndrome Day, WDSD). Ilyenkor a világon mindenütt vidám, színes rendezvényeket tartanak, elsősorban azért, hogy megerősítsék: az embereket nem választhatják el egymástól a sorsszerű adottságaik. Még az olyan betegségeik sem, amelyek az élet egy-egy területén korlátozzák őket. Ilyen sorszerű adottság a Down-szindróma is, amelynek következményeit azonban egyre inkább enyhíteni tudja mind a tudomány, mind a társadalom. Mára rengeteg, olyan Down-szindrómás felnőtt dolgozik és végez teljes értékű munkát, akinek sorstársai a múlt század közepén még esetleg zárt intézetekben szenvedték volna végig az életüket, és hamarabb meg is haltak. Külföldön egyre többen végeznek kreatív munkát és vállalnak vezető szerepet is, így például van közöttük ruhatervező, különféle szakterületeken dolgozó tanár, cégvezető, riporter és polgármester is.

Miért hallgatott el a Philae?

Tudomány
Mint az az Egy bűzlő üstökös nyomában című cikkünkben is olvasható, a Rosetta űrszonda Philae nevű leszállóegységének landolását november 12-dikére tervezték a Csurjumov-Geraszimenko – röviden a 67P – üstökösön. Az Európai Űrügynökség (ESA) aznap be is számolhatott az űrkutatás egyik, legnagyobb sikeréről: a Philae a tervezett időben leszállt a Földtől mintegy 500 millió kilométerre lévő 67P felszínére. Ezután azonban kiderült, hogy a továbbiakban nem minden úgy zajlik, ahogyan eltervezték, ugyanis a leszállóegységnek egy időre elfogyott az üzemanyaga.

Egy bűzlő üstökös nyomában

Tudomány
Szokatlan hírt tett közzé október végén az egyik, svájci egyetem űrkutatási intézete. Azt írták, hogy az egyik, európai űrszonda egy nagyon büdös üstökössel fog találkozni. A szóban forgó objektum, vagyis a Csurjumov-Geraszimenko üstökös légkörében istálló- és záptojásszagra, valamint alkoholra emlékeztető bűz keveredik. De honnan tudhatjuk mindezt és mi a jelentősége egy üstökös jellemzőinek?

A méter és a méterrúd

Tudomány
Magyarország 1889. szeptember 24-én kapta meg azt a 14-es sorszámú méteretalon másolatot (etalon = hiteles, állandó minta, mintapéldány), amely ettől kezdve minden távolságmérés alapjának számított. A hosszúságok pontos méréséhez illetve a mérőegységek – köztük a méter – meghatározásához és egyeztetéséhez igen hosszú út vezetett.

Az Eboláról

Tudomány
Az idei nyár egyik legriasztóbb híre az volt, hogy ismét felütötte fejét az Ebola járvány. Sőt, ezúttal azzal a veszéllyel is fenyegetett, hogy túllépi az afrikai kontinens határait. Az első, nagy járvány Zaire-ban zajlott le, 1976-ban, de azóta, a nemzetközi együttműködések jóvoltából minden, nagyobb biokémiai kutató intézményben kitartóan dolgoznak a kórokozó természetének és hatásmechanizmusának földerítésén. Emellett természetesen azon is, hogy létrejöhessenek a betegség ellenszerei.

A leghíresebb magyar orvos: Semmelweis Ignác

Tudomány
1865. augusztus 13-dikán halt meg az a rengeteget támadott, de annál elszántabb orvos, Semmelweis Ignác, akit az anyák megmentőjeként tartunk számon. Életének legfőbb tanulsága az, hogy ha valaki hallgat az ösztöneire, jó megfigyelő és az összefüggéseket is könnyen meglátja, akkor nem is kell feltétlenül mindent tudnia az általa vizsgált folyamatról – elég, ha kitartóan ragaszkodik a fölismeréseihez. Semmelweis orvosi pályájának elején még nem ismerték a mikroszkopikus kórokozókat, ezért ő még nem bizonyíthatta, hogy elméleti alapja is van annak, amit állít. Mégsem adta fel, hogy a tapasztalatai alapján cselekedjen, és kortársai tiltakozásai ellenére bevezesse azt a fertőtlenítő eljárást, amely nélkül ma már nem létezhetnek orvosi vizsgálatok.

Egy soknevű betegség: a tuberkulózis

Tudomány
Március 24. egy fertőző betegség: a tbc, más néven tuberkulózis, gümőkór vagy tüdőbaj világnapja. Erre a betegségre azért kell még ma is kiemelten figyelni, mert terjedésében a szegénységgel járó, rossz körülmények is nagy szerepet játszanak. Márpedig az elszegényedés újra és újra megjelenik, a legkülönfélébb társadalmakban. Olyannyira, hogy a munkanélküliség és a hajléktalanság növekedésével párhuzamosan, az utóbbi évtizedekben Magyarországon is megnőtt a tbc-s betegek száma.

A Kepler-űrtávcső megszakadt története

Tudomány
2014. február végén a NASA bejelentette, hogy a 2009 márciusában fellőtt Kepler űrtávcső csaknem megduplázta az ismert, megerősített exobolygók számát. Az exobolygók az extraszoláris, vagyis az idegen csillagok körül keringő égitestek. Létüket az érzékelésükre alkalmas műszerek hiányában évszázadokon át csak feltételezni lehetett, de a csillagászok kitartóan hittek a felfedezésükben. És nem is tévedtek: az űrtávcsövek egyre inkább lehetővé tették az észlelésüket, olyannyira, hogy az 1990-es évek elejére már össze tudtak állítani egy katalógust, az Extraszoláris bolygók enciklopédiája (L'Encyclopédie des Planets Extrasolaires) címmel. Ennek 2012. február 14-i bejegyzése szerint már 760 exobolygót ismerünk 609 bolygórendszerben, illetve 100 több-bolygós rendszerben.

A sokarcú ózon

Tudomány
Gyakran elhangzik a figyelmeztetés, hogy aki kvarclámpa elé ül vagy szoláriumba megy, óvatos legyen, mert az ezeknél keletkező ózontól akár mérgezést is kaphat. A veszély az ózon egy bizonyos töménysége fölött valóságos, ám éppen ezért a szoláriumcsövek speciális üvegburkolattal készülnek, hogy kiszűrjék a káros hatást. Emellett a fénymásoló-gépek és halogén izzók is termelnek ózont, de ezeknél ennek semmiféle veszélye nincsen. Máskor viszont kifejezetten gyógyításra használják ezt az anyagot, amely ezek szerint több arccal is rendelkezik.

A szivárvány és jelentései

Tudomány
2013. december 9-én, a téli időszakhoz képest szokatlan módon látványos szivárvány ragyogott fel Budapest fölött. Mivel a Nap ilyenkor alacsonyabban jár, a sugarai ráadásul jóval nagyobb ívet tudtak húzni a földi vízcsepp-függönyön, mint nyáron.

Ételnevű ruhadarabjaink

Tudomány
A különféle ruhadarabokat vagy annak részeit gyakran bizonyos formai hasonlóságok, asszociációk alapján is elnevezhetik. Így olykor furcsa, akár ételekhez kapcsolódó elnevezések is születhetnek.

A népetimológia

Tudomány
Most, hogy érnek a tökfélék, némelyik piacon ezt a kiírást látjuk: „Halogén-tök”. Aki kicsit is járatos a nyugati világ ünnepi szokásai közt, az tudja, hogy a névadásba a „halloween” szó játszott bele, azt „váltották le” egy itt jobban ismert névre. A zöldségárusok közül sokan életükben nem láttak leírva angol szavakat, azt viszont már többször láthatták, hogy az angolok és amerikaiak (de gyakran már magyarok is) Mindenszentek előestéjén töklámpással szoktak felvonulni. Amit ilyenkor erre mondanak, az értelmetlen és megjegyezhetetlen, a halogén szó viszont ott van egyrészt a kémia könyvekben, másrészt minden nagyobb hipermarketben, ahol izzókat is árulnak. A halogén izzó világít, a kivájt tök is azt teszi – mi más lehet akkor a tök, mint „halogén”?

Baktérium vagy bacilus?

Tudomány
Az esetek többségében: baktérium. Gyakran összekeverjük a kettőt, ami nem csoda, hiszen mindkét szó a botra-pálcikára utal. Amíg nem térképezték fel pontosan a baktériumok hatalmas tömegét, addig az első, mikroszkóp alatt meglátott mikroorganizmusok látványa alapján nevezték el a teljes készletet. Ezek pedig pálcikaszerűek voltak, így a „pálca” jelentésű, görög „bakterion” szó kicsinyített alakját választották az elnevezéséhez. Később kiderült, hogy a baktériumok között számos, egyéb forma is létezik, és hogy a kifejezetten pálcika alakúak jól elkülöníthetőek. Ezek kapták a „bacilus” nevet (köztük pl. a kólibacilus), a szintén „pálca” jelentésű, latin „baculum” szóból. A „baktérium” szó pedig ettől kezdve a sokkal gazdagabb formájú összességet jelöli. A lényeg tehát: nem minden baktérium bacilus, de minden bacilus baktérium.

Meddig élhet az ember?

Tudomány
„Isten éltessen, az emberi kor legvégső határáig” – köszöntik gyakran az idősebb embereket a születésnapjukon. Ám hogy hány évig is élhetnének az emberek, ha nem tizedelnék meg őket a korról korra más összetételű betegségek vagy a rossz gazdasági-társadalmi körülmények, arról ma még biztosat nem mondhatunk. Ugyanakkor tény, hogy néhány évszázad óta érezhetően folyamatosan emelkedik az emberek élettartama, és az utóbbi időkben kifejezetten megnőtt a százévesnél idősebbek száma. A várható élettartam például Németországban 1900-ban 46,5 év volt, és ez 1990-re 77,5 évre emelkedett. Az általános vélekedés az, hogy az embernek nagyjából százhúsz évet mért ki a természet, erre vagyunk „kalibrálva”.

A visszhang

Tudomány
Nyáron, amikor többet vagyunk szabadban és többet is utazunk, gyakrabban találkozunk a visszhang jelenségével. Ha a vonatunk bement egy alagútba, nagyobb erővel halljuk a kerekek zakatolását. A barlangokban a saját hangunkat erősítik fel az üreges terek, és Tihanyban odaállhatunk a híres ekhókőhöz, amelytől a levegő „visszaszállítja” a fülünkhöz a hegynek bekiabált szavainkat. Máskor szidhatjuk is a jelenséget, ha egy szabadtéri koncerten nem gondoskodtak a rendezők a kellő akusztikai viszonyokról. De mi is az, amivel találkozunk?

Utazás a Föld legmélyebb pontjára

Tudomány
Jön a nyár, és aki teheti, elutazik valamelyik tengerpartra. Ha csak egy szokványos strandra megy ki és elég ügyes a lemerülésben, ott is csodákat láthat a tenger mélyén. Minderről azonban az is eszébe juthat, hogy hiszen a Föld legmélyebb pontja csak egy tengerben lehet. Ez így is van: ez a pont a Csendes-óceánban lévő Challenger Deep, amely a Mariana-árok része. (Challenger-szakadékként is szokták emlegetni.) És bármilyen hihetetlen, néhányszor már ott is járt ember.

Lombikbébik

Tudomány
Igaz, a témában nincsenek hajszálpontos adatok, de nagyon valószínű, hogy az idei nyáron elérte az ötmilliót a mesterséges megtermékenyítéssel született gyerekek száma. A mesterséges megtermékenyítés leggyakoribb eljárását közkeletű névvel lombikbébiprogramként szokták emlegetni. Erre pedig azért van szükség, mert a természet nem mindig működik szabályosan: előfordul – és nem is túl ritkán –, hogy egy gyerekre vágyó párnál valami okból mégsem jön létre a terhesség. Például a férfi spermája nem képes áttörni a női pete falát, vagy a pete nem indul el a méh felé, esetleg az embrió nem tud megtapadni a méhben. Ilyenkor kérik az orvosok segítségét, akik pedig egyebek közt egy lombik közbeiktatásával tudják hozzásegíteni a párt a kisbabához.

Nemsokára egy üstökös érkezik

Tudomány
Magyarországon legutóbb 1997-ben láthattunk szabad szemmel is egy üstököst: a Hale-Bopp-ot. Erre azonban jelenleg nem érdemes várni, mert a számítások szerint a következő megjelenése nálunk sajnos csak 3400 év múlva várható. Ám hogy addig se maradjunk fényes és csóvával is rendelkező, égi jelenség nélkül, 2013 novemberében egy most felfedezett üstökösben gyönyörködhetünk. Ennek „műsora” azonban másféle dramaturgiájú lesz, mint az elődéé volt, fényességének csúcsán ugyanis csak a nappali égen – pontosabban közvetlenül napkelte ill. napnyugta előtt – lesz látható. Ebben a szakaszban éjszaka a Naphoz való közelsége miatt a feje el fog veszni a szemünk elől.

Neil Armstrong: 1930-2012

Tudomány
Mint 1969. július 20-án kiderült: több szempontból is szerencsés döntés volt, hogy a NASA erre hivatott szakértői Neil Armstrong mérnököt és berepülőpilótát választották az Apolló-11 parancsnokának. Ő a szakmai felkészültsége mellett arra is alkalmas volt, hogy a helyzethez méltó módon szólaljon meg, az emberiség történetének egyik legnagyobb pillanatában. „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek” – hallottuk tőle a mára szállóigévé vált mondatot, amikor elsőként lépett a Holdra. Szellemes szavaival lehetővé tette, hogy a közvetítést néző, több száz millió ember teljes mélységében átélhesse az esemény jelentőségét. Armstrong 2012. augusztus 25-én, nem sokkal a 82. születésnapja után, váratlanul meghalt.

Leszállt a Marson a Curiosity

Tudomány
2012. augusztus 6-án, magyar idő szerint reggel 7 órától a NASA kutatóközpontjában teljes készültség volt. A Mars Science Laboratory (MSL) szonda most érkezett el a sorsdöntő pillanatig: olyan közel járt már a Marshoz, hogy hamarosan le kell tennie annak felszínére a Curiosity, vagyis Kíváncsiság névre keresztelt marsautót, a belsejéből. De nemcsak a kutatók, hanem szinte az egész világ feszülten figyelte, hogy sikerül-e a küldetést végrehajtani.

Dinók, világszerte és nálunk

Tudomány
Ha valaki a múlt század elején, Londonban azt mondta: „Jaj, ne légy már olyan, mint egy dinoszaurusz!”, abban semmi sértő, fizikai utalás nem volt. A mondat egyszerűen azt jelentette, hogy az illetőt egy kicsit modernebb gondolkodásra akarják biztatni. Amíg ugyanis nem indultak be az alaposabb, minden részletre kiterjedő kutatások, addig a dinoszauruszokról úgy tudták, hogy hideg vérűek és rendkívül lassú, lomha lények voltak, ezért válhattak egy időre a maradi, megújulásra képtelen gondolkodás szimbólumaivá. Ám a huszadik század közepétől ez a kép végleg eltűnt az ősi állatokról, és ma már mindenhez kötik őket, csak épp a maradisághoz nem.

A fejünkre esik?!

Tudomány
2009 januárjában ijesztő esemény zajlott le az űrben: összeütközött egy orosz és egy amerikai műhold, s a karambolból nagy mennyiségű roncs keletkezett. A törmelékek pedig – bármennyire is nagy térben mozognak – veszélyeztetik a többi műholdat és a Hubble űrteleszkópot, de még a Nemzetközi Űrállomást is bajba sodorhatják. Ez az esemény mindenesetre figyelmeztető jel volt ahhoz, hogy az űrkutatáson dolgozók vegyék komolyan az űrszemét jelenlétét. Így valóban meg is indult a terület föltárása, valamint a szükséges „takarítási-lomtalanítási” módszerek kidolgozása. Ettől kezdve több, fontos intézmény is az addiginál sokkal nagyobb figyelmet szentelt annak, hogy biztosítsa a Föld és a hasznos, aktív űrbéli szerkezetek biztonságát, az űrszemét okozta veszélyekkel szemben.

A Hold teljes arca

Tudomány
A Holdat az emberiség a létezése óta, mindennap látja. És amíg meg nem született a csillagászat tudománya, természetesen istennek képzelték ezt az égitestet is. Az egyiptomiaknál Honszu, a majáknál Ixchele volt a neve, az észak-amerikai navahó indiánok pedig Yoołgai asdz±±n-nak hívták. A görög mitológiában Szelené, később, a rómaiban Luna volt a holdistennő. Szelené a szépséget, a fényt és általában a női létet jelképezte. Alakja szinte az egész ókori irodalmon végigvonult. Nevének a „szelasz”, vagyis "fény" jelentésű szó az alapja, ezért ma is sok elnevezésben viszontlátjuk. Így például a Sarki fény görög nevében – Boreion Selas –, a holdfelszín feltérképezése tudományának nevében – szelenológia –, de egy kémiai elem, a szelén és az abból készült gyógyszer nevében is. Mindezzel együtt a Holdat teljes egészében évezredeken át nem láthatta az emberiség. Túlsó oldaláról először 1959. október 7-én készítettek képeket, a szovjet Luna-3 jóvoltából.

Kresz Gézától a gördeszkáig

Tudomány
Ma már természetes, hogy ha baleset történik vagy valaki rosszul lesz, hívjuk a mentőket, akik azonnal a segítségünkre sietnek. De mióta hívhatunk egyáltalán mentőt? Mivel érkezett a helyszínre az első mentőorvos? Melyik nagy katasztrófa túlélőinek segített egy magyar mentős? És mi köze van a gördeszkának a segítségnyújtáshoz? Sok izgalmas kérdésre kapsz választ cikkünkben!

Új magyar találmány: az onko-kés

Tudomány
Nemrég különleges magyar szabadalmat mutattak be a Semmelweis Egyetemen: az intelligens onko-kést. Ez egy olyan eszköz, amellyel a sebészek műtét közben kapnak információt arról, hogy ép vagy rákos szövet van-e éppen a kezük alatt, vagyis hogy mit kell kivágniuk. Ez azt jelenti: a sebészeti eszköz egyesíti magában a szövetek vizsgálatát és a műtéti megoldást. A hazai kutatók találmányáról világszerte szenzációként írnak az orvosi szaklapok. Érdekessége a történetnek, hogy – ahogyan az gyakori a kutatásokban – a véletlennek is volt szerepe a találmány létrehozásában. Ha az egyetem ezentúl is hozzájut a pályázati pénzekhez, akkor két-három év múlva megkezdődhet az onko-kés tömeggyártása.

2011. a Kémia Éve

Tudomány
További jeles eseménnyel gyarapítjuk a 2011. év megemlékezéseit: száz éve, 1911-ben Marie Curie-t tüntették ki a kémiai Nobel-díjjal. Az UNESCO ezért a 2011. évet a Kémia nemzetközi évének nyilvánította. Ebből az alkalomból emlékezünk meg a kétszeres Nobel-díjas tudós nőről, a kémia tudományának fejlődéséről és jelentőségéről, valamint a magyar származású Nobel-díjasokról. Nem utolsó sorban arra bíztatunk mindenkit, hogy kísérletezzetek minél többet, fedezzétek fel a természet titkait!

Miért pont január 1-je az év kezdő napja?

Tudomány
- Vajon az egész világon búcsúztatják az óévet és ünneplik az újesztendőt?
- Igen, mondhatjuk, hogy Amerikától Ausztráliáig szinte mindenhol egyformán töltik az emberek az év utolsó és első napjait.
- Akkor hát közös az időszámítás minden országban?
- Igen, az egész Földön egységes naptár és időszámítás van, kivéve…
- Kivéve?
- Kivéve azokat az országokat, ahol a hivatalos naptár mellett megőrizték a korábbi, hagyományos időszámítást is. Ismerjük meg azt a több ezer éves folyamatot, aminek eredményeként leírhatjuk, hogy ma például 2011. január 7-e van.

Hogyan tájékozódnak a madarak?

Tudomány
A tudósokat hosszú ideje foglalkoztatja az állatok tájékozódási képessége. Régóta kutatják, miért indulnak útjukra a vándormadarak, honnan ismerik az útvonalat, amin szinte ösztönösen elindulnak, honnan tudják, mikor kell visszaindulni, és miből merítik az erejüket a többezer kilométeres távolság megtételéhez. Ha érdekelnek a fenti kérdésekre a válaszok, olvasd el cikkünket.

Asztrológia: pillantás a csillagokba

Tudomány
Az asztrológia az ókorban a csillagászat tudományához,az asztronómiához kapcsolódott, de még a középkorban is egyetemi tanszéke volt. A felvilágosodás racionalizmusa azonban áltudománynak tartotta a csillagjóslást, ami törést jelentett az asztrológia történetében. Napjainkban ismét nagy népszerűségnek örvend. Ha érdekel az asztrológia története és a csillagképek, olvasd el cikkünket!

Kitörhet-e egy vulkán a jégmező alatt?

Tudomány
Több mint egy hete egy izlandi vulkán kitörése tartja lázban a világot. Az Eyjafjallajökull jégmezőn található vulkán márciusban már működött egyszer, ám azóta újabb kitörései is voltak. De vajon tudod-e hogyan alakultak ki a vulkáni hegységek, és mi okozza kitörésüket? Létezik-e bármilyen eszközünk arra, hogy ezt a természeti katasztrófát előre jelezhessük? Ha érdekelnek a válaszok, olvasd el cikkünket!

Megérzik az állatok a természeti katasztrófákat?

Tudomány
Számos legenda szól arról, hogy egyes állatok megérzik a földrengéseket, ám ezt tudományos módszerekkel eddig nem igazolták. Egy véletlennek köszönhetően most sikerült megfigyelni, miként reagálnak a varangyok a földrengésekre. Ha érdekel, hogy milyen állatokról bizonyosodott már be, hogy megérzik a katasztrófákat, és hogy ebben mi van segítségükre, olvasd el cikkünket.

Focipálya a tengerszint alatt

Tudomány
Azt hinnénk, hogy az építésről már nem lehet újat mondani. Volt itt már minden: organikus építészet, energiatudatos építészet, mozgó építmények, alagutak, magas hidak és házak, és még sorolhatnánk. Mindig tudtuk, hogy az emberi képzelőerő határtalan, már csak azt kell kitalálni, hogy a valós világ határait hogyan lehet egyre szélesebbre feszítgetni, hogy álmaink valóra válhassanak.

Homo floresiensis, azaz hobbitok

Tudomány
2003 szeptemberében a tudósok egy új emberfaj létezését fedezték fel az Indonéz szigetvilágban. Az alig egy méter magas, 18 ezer éves csontvázat, csimpánznyi méretű aggyal egy barlangban találták. Hobbitoknak nevezték el őket Tolkien híres regényének szereplői után. Ha érdekel, milyen feltételezések láttak eddig napvilágot az apró emberkékről, olvasd el cikkünket!

Élet az űrben

Tudomány
Ahhoz, hogy valaki űrhajós lehessen hihetetlenül jó állóképességgel kell rendelkeznie. De mindez csak az alap, utána jön a kiképzés. Ha érdekel, hol és milyen körülmények között próbálhatod ki, hogy alkalmas lennél-e űrutazónak, és ha érdekel, mit esznek a világűr hajósai, olvasd el cikkünket!

Luca nap, avagy karácsony előtti népszokások

Tudomány
"Lassan készül, mint Luca széke!" A karácsonyi ünnepkör egyik érdekes napja december 13-a, vagyis Luca nap. De mi is ennek a részben keresztény, részben egyedinek tekinthető magyar szokásnak a története?

Az influenza

Tudomány
Az influenza (grippe) egy vírus által okozott fertőző betegség. A kórokozók emlősöket (pl. ember, sertés, ló) és madarakat (pl. vadkacsa) képesek megfertőzni. A betegség az emberek között cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezés (pl. váladékkal szennyezett kéz) útján terjed.

Hogyan hódította meg az ember a Holdat?

Tudomány
Amiről Jules Verne Utazás a Holdba című regényében az 1800-as évek közepén még csak fantáziált, száz évvel később valóra vált: két amerikai űrhajós 1969. július 21-én a Hold felszínére lépett. Kíváncsi vagy, hogy mit csináltak az űrhajósok a Holdon? Cikkünkből sok részletet megtudhatsz az első holdra szállásról és az azt előkészítő időszakról.

Miért veszélyes a napfény?

Tudomány
Ilyenkor nyáron az időjárás-jelentésekben egyre többször hallhatsz az UV sugárzásról, és arról, hogy magas a mértéke. Miért fontos ez? Egyáltalán mi az az UV sugárzás, és miért kell óvatosnak lenni, amikor szikrázó napsütés van? Cikkünkből megismerheted a napsugarak titkait.

Galileo Galilei

Tudomány
Négyszáz esztendővel ezelőtt egy itáliai tudós, Galileo Galilei volt az első, aki saját készítésű távcsövét az égboltra irányította. Megfigyelései alapjaiban rengették meg az egyház által hirdetett földközéppontú világképet. Itt olvashatod tovább, és megfejtheted a hírlevél kérdéseit.

Ma már a kínai gyerekek is olvashatják a Mi MICSODA könyveket!

Tudomány
El tudjátok képzelni a Mi MICSODA könyveket kínai írással, melynek jelei az úgynevezett logogramok? Kattints, ha többet szeretnél tudni a kínai Mi MICSODA könyvekről!

Plusz egy másodperc

Tudomány
Bár 2009. nem lesz szökőév, mégis hosszabb lesz, mint egy átlagos esztendő. Január 1-jén ugyanis szökőmásodpercet kell beiktatni, így az év első órája nem 3600, hanem 3601 másodpercből fog állni. Hogy miért kell szilveszter éjfélkor betoldani ezt a másodpercet, kiderül cikkünkből.

Itt a japán Rubik-kocka?

Tudomány
Japánban már kapható a Takedzsi Hidetosi által tervezett új Rubik-kocka, a Rubik's Mirror Blocks. Miben különbözik az eredetitől? A kockák egyszínűek és különböző méretűek. Így, ha elforgatjuk, a kocka forma megtörik, és egészen bonyolult alakzatokat állíthatunk elő. A játék lényege már nem az, hogy az azonos színű kockák egy oldalra kerüljenek, hanem magának a kocka formának a kirakása.

Esett a hó a Marson

Tudomány
A tudósok lefelé szálló hópelyheket észleltek a Marson, de a négy kilométer magasan lévő felhőkből hulló csapadék a szárazság miatt nem érte el a felszínt. Lehet, hogy eldőlhet a régi vita: előfordulhat a földihez hasonló havazás a vörös bolygón. A Mars légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban található rajta oxigén és víz. A kis felszíni nyomás következtében a szén-dioxid -125 °C-on kicsapódik szénsav-hó formájában. További részletek itt!

A múmiák vendégszereplése

Tudomány
Te is hallottál erről a szenzációról? December végéig láthatóak azok a százéves mexikói múmiák, akik nemrégiben a Santa Lucia fesztiválon vendégszerepeltek. Téged is érdekel, hogy éltek a régi korok emberei? Hogyan tartósították a testeket, miként őrizték meg a múlt pillanatait a jelen számára? Ha még többet meg szeretnél tudni a múmiákról, az emberi testről, a múmiakutatásról vagy a mumifikálásról, olvasd végig cikkünket! Jó szórakozást!

Az űrben is elszállítják a szemetet?

Tudomány
Tudtad, hogy már az űrben is szennyezzük a környezetet? Amióta az ember eljutott a világűrbe, ott is nyomokat hagy maga után, akárcsak a Földön. Az űrállomások szemete ugyanis nem enyészik el, hanem ott lebeg az űrben, amíg vissza nem szállítják a Földre. Hogy mikor jönnek az égi szemetesek? Olvasd el cikkünket, és megtudhatod, mi minden zajlik felettünk.

Sikeres koponyaműtét 4000 évvel ezelőtt

Tudomány
Nemrégiben előkerültek egy trák férfi maradványai, akin kb. négyezer évvel ezelőtt agysebészeti műtétet hajtottak végre. Úgy tűnik, ez a rendkívül veszélyes beavatkozás sikeres volt. Ha szeretnéd megtudni, kik voltak a trákok, akiknek a neve szinte egyet jelent az arannyal, továbbá hogy hol őriznek Magyarországon ősi koponyaműtéten átesett embermaradványokat, olvasd el alábbi cikkünket!

Többé nem nagybolygó a Plútó

Tudomány
A tudósok sorra fedezik fel Naprendszerünk újabb és újabb elemeit, a tankönyvíróknak pedig lassan új csillagászati fejezeteket kell íniuk, hogy a gyerekek tudása naprakész legyen. Tudtad, hogy a Plútót a múlt hónapban kisbolygóvá fokozták le? Ha érdekel a csillagászat, olvasd el az alábbi cikkünket!

Az első sikeres holdutazás

Tudomány
Kevés csodálatosabb látvány akad, mint az éjszakai égbolton ragyogó Hold képe. Az emberek már nagyon régóta álmodoztak arról, hogy eljussanak erre a ragyogó ezüstkorongra. Negyven évvel ezelőtt, 1966. február 3-án tizenegy balszerencsés kísérlet után sikeresen szállt le a Holdon a szovjet űrszonda, a Luna 9. Ez volt az első alkalom, amikor egy emberkéz alkotta tárgy épségben elérte az égitest felszínét.

Magyarországi múmiák

Tudomány
Nem kell elmennünk a messzi Egyiptomba azért, hogy igazi múmiákat nézhessünk meg. A világon sok olyan nép van, amelyik igyekezett tartósítani az elhunytakat. Azt azonban senki sem gondolta, hogy mi, magyarok is közéjük tartozunk. Igaz, a magyar múmiák véletlenül jöttek létre. Őseink egy templom hűvös kriptájában helyezték nyugalomra halottaikat. A fizikai törvények azonban meglepő dolgokat művelnek a sötétben.

Félelmetes kisbolygó közeledik

Tudomány
A világűr titokzatos, fekete óceánja még rengeteg titkot rejt magában. Hiába építettünk hatalmas teleszkópokat, hiába keringenek érzékeny műszerekkel telerakott műholdak szülőbolygónk körül, a csillagos ég még számos meglepetéssel szolgálhat. Némelyik meglepetés cseppet sem kellemes. Más meglepetések pedig egészen félelmetesek! Ilyen az a hír is, hogy 2029. április 13-án egy kisbolygó valósággal súrolni fogja a Földet.

2006: a Neander-völgyi ősember éve

Tudomány
A Neander-völgyi ősember első maradványait 150 évvel ezelőtt találták meg. A kutatók azóta is sokat foglalkoznak ennek az ősembertípusnak a titkaival. A tudósok úgy vélik, hogy a Neander-völgyi sokban hasonlított a mai emberhez. Még mindig sok a megválaszolatlan kérdés és a titok. Nem csoda, hogy a téma szakértői 2006-ot a Neander-völgyi évének kiáltották ki.




Kapcsolat | Impresszum