Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Leszállt a Marson a Curiosity

2012. augusztus 10., 09:04
 

2012. augusztus 6-án, magyar idő szerint reggel 7 órától a NASA kutatóközpontjában teljes készültség volt. A Mars Science Laboratory (MSL) szonda most érkezett el a sorsdöntő pillanatig: olyan közel járt már a Marshoz, hogy hamarosan le kell tennie annak felszínére a Curiosity, vagyis Kíváncsiság névre keresztelt marsautót, a belsejéből. De nemcsak a kutatók, hanem szinte az egész világ feszülten figyelte, hogy sikerül-e a küldetést végrehajtani.


 

Hogy szállt le a Marsra a Curiosity?
Az irányítóközpont megerősítette, hogy 7:24-kor az MSL mintegy 130 kilométeres felszín feletti magasságban belépett az atmoszférába. Sebessége kb. 5 900 méter/másodperc, és ettől kezdve fokozatosan lassuló zuhanással halad tovább.

- 7:26-tól a hővédő pajzs maximális hőmérsékletűre hevül (ez akár 1600-2100 °C között is lehet), majd a fékezőerő eléri a 10-15 g közé eső csúcsértékét.

- 7:27-kor jelezték a műszerek, hogy a Mars Odyssey veszi a Curiosity adatait, és segíteni tud a navigálásban. Az Odüsszeuszról elnevezett űrszonda még 2001. április 7-én indult, a floridai Cape Canaveral légibázisáról, és 2002. január 30-án állt végleges poláris pályára a bolygó körül. A küldetés első három évében tudományos megfigyeléseket végzett, és azóta kommunikációs közvetítőként működik a későbbi leszálló egységek – így most a Curiosity – és a Föld között. A kapcsolatteremtés arra utalt, hogy minden a tervek szerint halad.

A NASA azonnal közzé tette a rover leengedésének képét, amely egyúttal az első, színes kép a Marsról. A háttérben a Gale-kráter peremvidéke látható, a leszállás során felvert finom porszemcsék miatt még kissé halványan. A továbbiakban azonban sokkal élesebb képeket közvetítenek a kamerák, amelyekről lekerül a por borította biztonsági fedél.

- 7:30-kor kb. 11 kilométeres felszín feletti magasságban kinyílik a fékezőernyő, a szerkezet sebessége ekkor 125 méter/másodperc. Nyolc kilométerrel a felszín felett lekapcsolódik az aljáról a 4,5 méter átmérőjű hővédő pajzs. Megkezdi működését a leszállóhely azonosítását segítő, ereszkedési kamera, valamint a kulcsfontosságú magasság-adatokat gyűjtő radarberendezés is.

- 7:32-kor, kb. 20 méteres felszín feletti magasságban működni kezd az ereszkedő egység, az ún. "égi daru" berendezése, és egy 7,5 méter hosszúságú kábelrendszerrel leengedi a rovert (a kutatóautót) maga alá. Eközben a jármű speciális kialakítású, billenő-forgóvázas futóműve és kerekei végső helyzetükbe állnak.

Augusztus 6-án, 7:32-kor pedig bekövetkezik a történelmi pillanat: a Mars talajára ér a Curiosity!

 Az emberek felálltak, tapsoltak, egymást ölelték és ujjongva ünnepelték a sikert, miközben igyekeztek a világgal is megosztani a történteket. Végtére valóban nagyon fontos esemény volt ez, hiszen kiderült, hogy működik az új landolási módszer, vagyis a későbbiekben is lehet alkalmazni. A Mars kutatásában pedig megkezdődhet egy új fejezet, amelyben a cél most már nemcsak a víz, hanem általában az élet nyomai utáni kutatás is.

  

Az MSL előzményei
Az űrkutatások során a Hold után a Marsra indították a legtöbb szondát, ám ezek legtöbbje különböző hibák miatt nem tudta elvégezni a feladatait. Hol a talajban lévő, nagy mennyiségű vasoxid zavarta meg a magasságmérők mágneses érzékelőit, és ezért a szonda becsapódott a talajba, hol valamilyen egyéb gond miatt egyszerűen elrepült a Mars mellett a szerkezet. Ettől függetlenül ezek a küldetések nem voltak haszontalanok, hiszen egyrészt a hibáknak fontos tanulságaik vannak, másrészt az űrszondák valamilyen adatot mindig tudtak továbbítani. 

A hatvanas években a Szovjetunióban bélyegkép is készült a Marsz-1-ről.

A hatvanas években a szovjet és amerikai űrkutatás egymással versengve dolgozott. Az első űrszonda a szovjet Marsz-1 volt, és 1962. november 1-jén indult útnak. Ezzel azonban a Földtől 106 millió kilométerre megszakad a kapcsolat. 1964. július 15-én az amerikai Mariner 4 űrszonda sikeresebb volt: 9846 kilométerre elrepülve a Mars mellett elkészítette az első, 21 darabból álló fekete-fehér közelkép-sorozatot. A képekből kiderült, hogy a felszín kráterekkel szabdalt, hogy a feltételezésekkel ellentétben nincsenek Mars-csatornák a bolygón, és nem létezik semmilyen rivális civilizáció. A bolygó légköre főleg szén-dioxidból áll, és a felszíni légnyomás a földinek csak a századrésze. 1969. július 31-én és augusztus 5-én a Mariner 6 és Mariner 7  3429 és 3430 kilométerre repül el a Mars felszíne felett, és több száz képet valamint mérési adatot küld a Földre. A két Mars-holdról, a Phoboszról és a Deimoszról készült képek azt jelezték, hogy ezek szabálytalan alakúak.

1971 novemberében és decemberében ismét a szovjetek következtek, s ezúttal ők értek el egy fontos sikert. Mert bár az álaluk felküldött két szonda közül az egyik, a Marsz-2 becsapódott és tönkrement, a Marsz-3 leszállóegysége végre sikeresen landolt. Ez volt tehát az első, sikeresen Marsa szálló, ember által készített szerkezet. Meg is kezdte a közvetítést a felszínről, de még mielőtt a Földre érkeztek volna az adatai, váratlanul elhallgatott. Később kiderült, hogy a sikertelenségének több oka is volt, így pl. a magasságmérő radar hibás kalibrációja ill. a fékezőrakétáik elkésett begyújtása.  A nehézségek ellenére mindkét állam szondái egyre több adatot gyűjtöttek be a Marsról, és egyre inkább az együttműködés felé haladt az űrkutatás.

Az 1990-es években az amerikaiak voltak a szerencsésebbek. Ezekben az években több szondájuk is leszállt vagy Mars körüli pályára állt (köztük a már említett Odyssey is), majd 2004-ben megérkezett a Marshoz az első európai és az első japán Mars-szonda, a Mars Express illetve a Nozomi (Planet-B). A Nozominak nem sikerült pályára állnia, az amerikai Phoenix űrszonda viszont 2008-ban sikeresen leszállt.

A következő időszakban a tervek szerint huszonhat hónaponként terveznek két-három amerikai, európai, japán és remélhetőleg orosz fejlesztésű űrszondát küldeni a Mars részletes felderítésére. A szóban forgó Mars Science Laboratory programja 2011-ben indult, a kínai Jinghuo–1-gyel és az orosz Fobosz-Grunt-tal párhuzamosan.

 
Az űrbe küldendő szerkezeteket készítő laboratóriumban időnként bemutatják a járművek makettjei. Itt a Mars Exploration Rover, a Sojourner és a Mars Science Laboratory kicsinyített másai „napoznak” a lépcsők alján. 

Milyen műszerek vannak az MLS-en?
A szondán természetesen az árbocra szerelt kamera az egyik, legfontosabb műszer, amely mellett nagyítós fényképező berendezés, röntgendiffrakciós kémiai és ásványtani műszer, lézeres kémiai távérzékelő és mikrofényképező is dolgozik. (A diffrakció az anyagtudomány egyik legalapvetőbb vizsgálati módszere, amely a röntgensugárzás elhajlásával – diffrakciójával – kapott intenzitásmaximumok térbeli helyzetéből és relatív erősségéből határozza meg az addig ismeretlen anyagok kristályszerkezetét.) Emellett minta-analizáló berendezés és sugárzásmérő detektor is működik a marsjárón. A legizgalmasabb eredményeket azonban attól a neutron-visszaverődést mérő műszertől várják, amelyet már az együttműködés jegyében az Orosz Űrügynökség fejlesztett ki. Ennek célja, hogy megtalálja a talajban esetleg rejtőző, vízre utaló hidrogénatomokat. A folyamat során a talajt neutronokkal sugározzák be, és mérik a visszavert neutronsugárzás energia-eloszlását. A mérés azon alapul, hogy a hidrogénatomok magja a neutronok mozgási energiájának egy részét elnyeli, míg a másféle, a hidrogénnél nehezebb atommagokról a neutronok változatlan energiával pattannak vissza. Így az alacsony energiájú neutronok arányából következtetni lehet a talajban lévő hidrogénatomok (és ezen keresztül az őket tartalmazó víz) arányára, mintegy fél méteres mélységig. A műszer 0,1%-os víztartalmat is képes kimutatni. Bármit is találnak azonban a műszerek a Marson, így, hogy az adatokat hosszasan és folyamatosan képesek gyűjteni, egyedülálló tudáshoz fogják juttatni az emberiséget.

Lévai Júlia

Még több érdekességet olvashatsz az űrkutatás történetéről a Mi MICSODA sorozat A bolygók és az űrkutatás című kötetében!

 

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum