Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Veszélyeztetett élőlények

2012. szeptember 20., 15:43
 

Ismét megjelent egy összeállítás arról, hogy melyek ma a világ leginkább veszélyeztetett élőlényei. Ezeket a listákat komoly kutatások és feltáró munkák előzik meg. Az összegzések rengeteg ember szervezett munkája nyomán jönnek létre, nem utolsó sorban azzal a céllal, hogy mindenkit figyelmeztessenek a földi élővilág egyensúlyának és sokféleségének fontosságára. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) ezúttal is több mint 8000 szakembert mozgósított arra, hogy tárják fel a Föld száz, legfenyegetettebb állat-, növény- és gombafaját, majd állítsák össze ezek jegyzékét.


 
Ezen a videón a tasmán ördög olykor tényleg pokoli hangját is meghallgathatod, miközben elgyönyörködhetsz a mosakodása „cicás” mozdulataiban is.

Milyen növények és állatok vannak ma veszélyben?
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) ezt megelőzően két évvel ezelőtt, 2010-ben tette közzé a köznyelvben Vörös Listának nevezett, szokásos összeállítását, amely szerint akkor a világ emlőseinek megközelítőleg egyötödét fenyegette a kihalás veszélye. A tanulmány szerzői ugyanakkor optimisták voltak, mert azt tapasztalták, hogy voltak eredményei a  természetvédelmi erőfeszítéseknek: erre az időpontra a különösen veszélyeztetett emlősök öt százalékát sikerült megmenteni.
A lista a ma ismert, 44 838 fajnak a 38 százalékát találta különösen veszélyeztetettnek, vagyis olyannak, amelyet a legkülönfélébb okok miatt a kihalás veszélye fenyeget.
Az emlősök között például 188, bajban lévő fajt talált. Ezek közé tartozik a párduchiúz is, amelyből alig százat tartanak ma számon, de veszélyben van a kúposfejű delfin, a narvál és a fakúszó kenguru is. A kétéltűek csoportjának 32 százaléka került a kihalás szélére.
Az idei lista az arányokat illetően nem sokat változott, de most – legalább is a sajtóban – más állatokat emeltek ki. Így pl. a veszélyeztetett emlősök közül a tasmán ördögre hívták fel a figyelmet. Ez a legnagyobb húsevő erszényes állat, amely ma már kizárólag Tasmania szigetén él, Ausztráliában. Eredetileg az egész ausztrál kontinensen jelen volt, de az 1400-as évek tájára beszűkült az élettere. Sajnos Tasmánia lakói kártékony állatnak tekintették, mert gyakran megtámadta a marháikat, és ezért 1941-ig rendszeresen vadászták. Ekkor az állatot hivatalosan védetté nyilvánították, így a törvény megállította a fogyásukat. Az 1990-es évek vége óta azonban egy örökletesnek bizonyuló, daganatos betegség (rák) jelentősen csökkentette a populációt, így mostanra veszélybe került a faj fennmaradása.
Más okból – a vizes élőhelyek összehúzódása miatt – került veszélybe a Délkelet-Ázsiában élő halászmacska és a kaszpi fóka. Ez utóbbiak létszáma 90 százalékkal csökkent! Ugyanígy kiemelték a világ leglassúbb és legkisebb lajhárát, a háromujjú törpelajhárt, amelynek mérete nagyjából egy emberi újszülöttével egyezik meg. Az állat ma már kizárólag egy kis szigeten él, Panama partjai mentén. Az ázsiai unikornisnak is nevezett antilopféle, a szaola pedig Délkelet-Ázsia legveszélyeztetettebb emlőse. Mára alig tíz-egynéhány egyede maradt fenn.
Összességében a világ emlőseinek 40 százaléka szorul a természetes igényeinél jóval kisebb, vagy számára veszélyesebb élettérre. Ezeknek az állatoknak legtöbbje Közép- és Dél-Amerikában, Nyugat-, Kelet és Közép-Afrikában, Dél-, és Délkelet-Ázsiában, valamint Madagaszkáron él. Ugyanakkor a természetvédők sok mindent tudnak tenni értük: a visszatelepítési programok révén például tovább élhet tovább a vadonban a feketelábú görény és a vadló is. És amióta a hatóságok szigorúbb intézkedéseket hoznak az elefántcsont-kereskedelemről, az afrikai elefántok száma is megnőtt.
De hogy ne csak az emlősökről essék szó: a világ egyik legérdekesebb, élénk színű gombafaja, a Cryptomyces maximus csak Wales egy kis területén fordul elő a világon. A száradásnak indult vagy már korhadó fűzfaágakon él, és azok lebomlását segíti elő.

Az elhaló fűzfaágakat lebontó Cryptomyces maximus gomba nem mindennapi látvány.

Mit jelent a „biodiverzitás” és az „ökológiai egyensúly”?
A biodiverzitás magyarul a biológiai sokféleséget jelenti. (A „bio-” a görög biosz=élet töve, a „diverzitás” viszont a latin diversus=különböző irányú kifejezés származéka.) Az élőlények minden öröklött változatosságára utal, beleértve a fajok és az egyes fajokon belüli, genetikai variációkészleteket. A biodiverzitással az ökológia tudománya foglalkozik. (Ez a szó viszont tisztán görög eredetű: az oikosz=ház, lakóhely, háztartás, és a logosz=vélemény, tanulmány összetétele.) Arról, hogy az egész emberiség közösen védje a biodiverzitást, sajnos elég későn, csak 1992. június 13-án sikerült megegyezni, amikor az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján, Rio de Janeiróban  aláírták a Biológiai Sokféleség Egyezményt.
Magyarországon először 2006. május 22-én rendezték meg a biodiverzitás napját.
A biodiverzitással szorosan összefügg az ökológiai egyensúly fogalma. Ez arra a viszonylag állandó állapotra utal, amelyet a közös térben élő élőlények hoznak létre, az egymásra gyakorolt hatásukkal, és elsősorban a tápláléklánc kialakulásával. Ahol például egy tóban sok az alga, ott ugyanannyira lesz sok az a rákfajta is, amelyik algával táplálkozik, továbbá az a hal is, amely viszont rákokat eszik, így egyik sem fog sem túlszaporodni, sem éhen halni. A rendszer tehát önszabályozással biztosítja az egyensúlyt. Az egyensúly persze felborulhat, amit olykor magának a természetnek a változásai is előidézhetnek, többnyire véletlenszerű hatásokkal, természeti katasztrófákkal. Az utóbbi néhány évszázadban azonban az ember tevékenysége erőteljesebben avatkozott be a természetbe, és olykor komoly veszélybe sodorta az egységes egészként működő, ökológiai rendszert. Ha a példaként említett, algákkal teli tóba például nagy mennyiségben műtrágya kerül, az megváltoztathatja az algafajok szaporodási ritmusát, amitől el fognak szaporodni a velük táplálkozó rákok is, és máris felborult az egyensúly: az egész tó rendszere összeomolhat. A víz már nem fog tudni ennyi élőlényt eltartani, s az elpusztult tetemeket sem tudja lebontani. Ezért is nagyon fontos, hogy minden olyan, emberi tevékenységet, amely fizikai-kémiai beavatkozással jár, mindig szigorúan ellenőrizzenek és összehangoljanak a természetben működő folyamatokkal.

Ezt a gyönyörű röptű, indiai túzok-félét élőhelyeinek beszűkülése és a vadászatok miatt szintén a kihalás veszélye fenyegeti.

Mivel lehet kézben tartani az egyensúly megőrzését?
Az emberiség csak úgy tarthatja az ellenőrzése alatt a természetre irányuló hatásokat, ha külön szervezeteket hoz létre, a védelem érdekében. Az egyik ilyen, nagyon fontos szervezet az említett Természetvédelmi Világszövetség (IUCN, World Conservation Union) is. Az államokat, kormányzati, de emellett sokféle tevékenységű, szakmai és civil szervezeteket is egyesítő testületet 1948-ban alapították. Szokatlan szerkezete több lehetőséget kínál az együttműködésre, mintha csak a politikai céljaikkal elfoglalt kormányok vennének részt benne. Az IUCN semleges fórum, ahol a különböző szektorok szervezetei találkozhatnak, megoszthatják egymással a tapasztalataikat és eltervezhetik a közös munkát. Az IUCN rendszeresen dolgoz ki környezetvédelmi stratégiákat és ellenőrzi ezek végrehajtását, miközben a lehetőségeihez mérten bővíti a helyi lehetőségeket, fejlesztéseket. A különféle egyezmények arra kényszerítik az aláíró országokat, hogy a természet védelmét a jogrendszerükkel is segítsék. Emellett a szövetség azon is dolgozik, hogy világszerte felvilágosítsa, befolyásolja és ösztönözze a társadalmakat, a természet sértetlenségének és sokféleségének megőrzésében. Ez ügyben egy közép-európai kommunikáció-fejlesztő programot is elindítottak. Az IUCN és a SPAN Consultants cég holland kormányzati támogatással 1998-ban egy olyan programot indított öt közép-európai ország, köztük Magyarország részvételével, amely a kommunikációs lehetőségeket bővítette. Mindezek részeként a Vörös könyvek és listák segítenek a döntéshozóknak, a területkezelőknek és a nemzeti parkok, védett területek kezelőinek abban, hogy meg tudják tervezni a kihaló félben lévő élőlények védelmét is.

Lévai Júlia

A témához ajánljuk a Mi MICSODA sorozat A természet felfedezése és védelme című kötetét!

A legfenyegetettebb élőlények listáját itt találod >>

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum