Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A pimaszság szimbólumai: a legyek

2012. október 12., 08:23
 

„Pimasz, mint a piaci légy!” – szokták mondani azokra, akik nem ismernek korlátokat, és olyan helyekre is befurakodnak, ahol senki sem látja szívesen őket. A legyek közül valószínűleg az amerikai fúrólégy a legszemtelenebb. Ez a kis szárnyas lény a diókba telepszik bele, és teljesen ehetetlenné teszi a fák termését. Ráadásul nagyon nehéz védekezni ellene, mert a diófák eltérő helyeken, közösen nem megóvható módon nőnek.


 

A legyek legkisebb változata az ecetmuslica, vagy muslinca (mindkét szóalak jó).
A genetikai és az evolúcióbiológiai kutatások főszereplője, mivel génállománya nagyon nagy részben megegyezik az emberével. Lárvái erjedő, bomló növényi anyagokban (pl. erjedő gyümölcsökben) fejlődnek, ahol mikroszkopikus gombákkal táplálkoznak. Ha nyáron kinn felejtünk egy romlékony gyümölcsöt, hamar teli lesz a konyhánk muslicával.

Mit tud a fúrólégy?
A fúrólégy Magyarországon tavaly bukkant fel, és azóta rohamosan terjed, például Zala megyében meglehetősen nagy területeket „szállt meg”. Mivel a legyek általában is nagyon gyorsan szaporodnak, ezt is rettentő nehéz visszaszorítani. Kiirtani nem lehet, csupán lelassítani lehet a terjedését.
Zala megyében 44 hektárnyi területen van összefüggő dióültetvény, ott egy kissé könnyebb a természetvédelmisek dolga, ám emellett rengeteg diófa nő a házi kertekben, fasorszegélyként az utak mentén és parkokban vagy erdős területeken.
A fúrólégy költőhelynek használja a diót. Átszúrja a burkot, és beleteszi a petéit. A nyári időszakokban egy nőstény akár 400 tojást is lerakhat. A dió zöld burkán először még csak apró, fekete pontok látszódnak, de azután kifejlődnek a lárvák, amelyek a zöldburok húsából táplálkoznak. Jelenlétüktől a burok elnyálkásodik, elfolyósodik, majd a tápanyagellátás elakadása miatt megbarnul és megfeketedik. Ez az elhalt réteg azután szorosan rátapad a dió kemény, belső héjára, és mivel rothadó anyag, lassan megpenészedik. A dió ehetetlenné válik.
Miután a legyek már megfertőzték a termést, már csak az segíthet, ha elégetik a fertőzött dióburkokat vagy körberakják a fák alját fóliával, hogy legalább a talajba ne kerüljenek be a lárvák, és így a következő generációk már ne tudjanak kikelni. Ám így is nagyon sok dió válik ehetetlenné, a legyek miatt.

És a többi rokon?
A legyek többi faja annak ellenére sem ennyire kártékony, hogy rengeteg bacilust ragad meg a legyek lábán és szívókáján, amelyeket azután szépen el-elpottyantanak, amerre járnak. Többnyire azonban megakadályozható a kártételük.
A legyek a kétszárnyúak rendjébe tartozó rovarok, amelyek többsége a rövidcsápú kétszárnyúak alrendjének tagja. Legismertebb képviselőjük az ember környezetében élő házi légy (Musca domestica) , amely egyedül a hideg sarkvidékeket kerüli el, egyébként a világon mindenhol honos. Bár mindig sokat tettek a kiirtásáért, ez valószínűleg lehetetlen, de nem is volna célszerű. A táplálékláncban minden élőlénynek megvan a maga helye, ha kivesszük onnan, felborulnak az egyensúlyok. A légynek emellett másfajta „reszortja” van: nem egy esetben a természet kitartó takarítójaként jelenik meg. A legyek mindenevők, s a vérszívók, nektárivók, rovarevők, trágyaevők mellett ott vannak az elhullott, bomló tetemekről táplálkozók is – az ilyenek nélkül sokkal több veszélyes bomlástermék maradna mindenütt, és terjesztene esetleg annál súlyosabb betegségeket, mint amilyeneket a legyek szoktak. 
A legkedvezőbbek számára persze azok a területek, ahol a nagy szegénység miatt rosszak a higiéniai viszonyok. Az ilyen helyeken csak fokozzák az élet amúgy is nehéz fenntartását.

Ez itt nem egy birodalmi lépegető a Csillagok háborújából, hanem egy termeszlégy. Amikor felfedezték, azt gondolták, hogy a poloskák közé tartozik. Ám a későbbi kutatások teljes biztossággal kimutatták, hogy a Thaumatoxena a légy tulajdonságaival rendelkezik.

Milyenek a legyek?
A kifejlett házilégy 6-9 milliméter hosszú, s a tora fekete, a potroha barna. Egy pár repülőszárnya van. A hátulsó pár szárnya billérré, kis rezgővé alakult, ezekkel tud zümmögni és repülés közben manőverezni. Nagy, összetett szeme van, amely lehet barna vagy szürke. Szájszerve tapogatópárnás nyaló-szívó szerv. Az ízeket és szagokat a lábán lévő kemoreceptorokkal érzékeli. Magányos lény, de ha valahol komolyabb táplálékforrásra lelnek, afölött több állat is összegyűlhet. Csücsörítő, nyaló-szívó szájszervével csak folyékony táplálékot képes felszívni, ezért evés előtt megnyálazza a táplálékát. Ez is az egyik oka annak, hogy terjeszti a betegségeket, hiszen a nyál a legkiválóbb tenyészhelye a kórokozóknak.  

Hogyan szaporodnak a legyek?
A légy a világ egyik legszaporább élőlénye. A szaporodás időszaka tavasztól őszig tart, körülbelül öt hónapon át. A nőstény már három napos korában képes petéket rakni, akár kilenc ezret is, 120-150 petét tartalmazó csomókban. Egy pete körülbelül 1 milliméter hosszú. A petecsomókat rothadó anyagokba rakja, amelyeket a lárva könnyen pépesít. A peték 12-24 óra alatt fejlődnek ki, és azonnal rávetik magukat a táplálékra. A kikelés után 3-4 nappal a hernyók bebábozódnak, és kemény, gömbölyded hüvelyt képeznek. Ezekből 10-12 nap után bújnak ki az új legyek, amelyek azonban még nem teljesen kifejlettek. Öt hónap alatt legalább tíz nemzedék jön létre, ami több millió legyet is jelenthetne, ha ezek jó részét nem kapnák el például a békák. Egyszer valaki kiszámolta, hogy ha valamennyi újszülött légy életben maradna, akkor a legyek tömege a földgolyónál is nagyobb tömeget adna!

Mit szimbolizáltak a legyek az évszázadok során?
Mivel a legyek valóban sok járvány terjedésében részt vettek, és erre nem volt nehéz rájönni, ez a szárnyas rovar az ősidők óta a betegségek szimbóluma, igaz, változó módon és erősséggel. A görög kultúrában még a test oszlásának is a légy volt a megtestesítője. Ugyanakkor, mint minden szárnyas lény, a lelket illetve a szabad szárnyalást is jelképezhette. Így például az ókori Egyiptomban a katonák elefántcsontból vagy aranyból készült legyeket viseltek,  ami arra utalt, hogy úgy térnek vissza mindig győztesen a csatákból, ahogyan a legyek repülnek mindig vissza. Néhány helyen úgy tartották, hogy a légytől még az oroszlán is fél, mert démonikus erővel rendelkezik. A görög vígjátékokban azután a pimaszságát, nyalánkságát vagy az alakjához képzelt gőgösségét emelték ki, és az ilyen jellemű szereplőknek gyakran „Légy” volt a nevük. A zsidó-keresztény kultúrába is hamar bekerültek a legyek: a Biblia ószövetségi részében, az egyiptomiakat ért, harmadik-negyedik csapásnak a legyek is részei voltak. Az Újtestamentumban pedig a legyek istene egyenesen az ördögök fejedelme, Belzebub, vagyis a Sátán volt. Később a tisztátalanság, a bűn, a pestis és a halál tényeit is a legyek számlájára írták. A halál misztikus érkezését jelezve gyakran a koponyákra is ráfestették. A romantika korában azonban ismét megenyhültek az emberek a legyek iránt: a költészetben és a festészetben inkább az esendőt, a tűzbe-pókhálóba könnyen beleeső, szánni való lényt látták benne.
A huszadik század hozta meg azután annak lehetőségét, hogy az ember humorral is megközelíthesse a legyet. A magyar Rófusz Ferenc például a leghíresebb animációs filmjében egy légybe „bújik bele”, és az ő szemével nézi a világot, miközben röpdös benne, egészen addig, amíg le nem csap rá egy ház gazdája. A film 1981-ben Oscar-díjat kapott. Valószínűleg ez az egyetlen légy, amely sokra vitte.

Ezen a videón nézheted meg Rófusz Ferenc Légy című kisfilmjét, és élvezheted, hogy milyen más bőrébe bújni.

Lévai Júlia

 

Még több hatlábúról olvashatsz a Mi MICSODA sorozat Rovarok című kötetében!

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum