Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Lombikbébik

2012. november 20., 15:27
 

Igaz, a témában nincsenek hajszálpontos adatok, de nagyon valószínű, hogy az idei nyáron elérte az ötmilliót a mesterséges megtermékenyítéssel született gyerekek száma. A mesterséges megtermékenyítés leggyakoribb eljárását közkeletű névvel lombikbébiprogramként szokták emlegetni. Erre pedig azért van szükség, mert a természet nem mindig működik szabályosan: előfordul – és nem is túl ritkán –, hogy egy gyerekre vágyó párnál valami okból mégsem jön létre a terhesség. Például a férfi spermája nem képes áttörni a női pete falát, vagy a pete nem indul el a méh felé, esetleg az embrió nem tud megtapadni a méhben. Ilyenkor kérik az orvosok segítségét, akik pedig egyebek közt egy lombik közbeiktatásával tudják hozzásegíteni a párt a kisbabához.


 
Ilyen a legegyszerűbb lombik, amelyben sokféle kémiai folyamatot lehet végigvinni.

Mit tud biztosítani a lombik?
A lombik egy laboratóriumi üvegedény, amelyben steril, vagyis baktériumoktól (kórokozóktól) mentes közeget lehet létrehozni. A meddő, természetes módon megtermékenyülni nem képes párok számára az ilyen lombikok egyfajta kihelyezett méhet jelentenek. A lombikbébi kezelés lényege, hogy a lombikban a petefészek tüszőjéből kiemelt petesejtet egyesítik a férfi spermiummal, majd visszahelyezik a méhkürtbe. Ez utóbbit laparoszkópos eljárásnak hívják. (A laparoszkópia görög eredetű szó, és hasüregi megfigyelést jelent. A laparoszkóp egy hosszú, 7-11 mm átmérőjű fémcső, amelyet üvegszáloptikával be tudnak világítani, és amelyben tükrözésekre alkalmas lencsék vannak.)
A lombikbébi kezeléshez persze kevés egy lombik sterilizálása – hosszabb előkészületek szükségesek. Először is a gyerekre vágyó pár mindkét tagját alaposan meg kell vizsgálni, hogy kiderüljön, mi az oka a meddőségnek. Bármi is legyen, a női szervezetben mindenképp azt kell előidézni, hogy a havi egy petesejt helyett ezúttal legalább négy, de lehetőleg még több petesejt érjen meg. Ezt hormontartalmú gyógyszerekkel (ezek tabletták és injekciók egyaránt lehetnek) segítik elő, természetesen folyamatos ellenőrző vizsgálatok kíséretében. Amikor megértek a peték, egy kisebb műtéttel (általában a hüvelyen keresztül) ultrahang-ellenőrzés mellett leszívják a petefészkekből a petesejteket is tartalmazó tüszőfolyadékot, és befecskendezik az előkészített lombikba. Ezután zajlik le ott a petesejtek megtermékenyítése, ami azt jelenti, hogy a petesejtre a leendő apától vett, 200-300 ezer spermiumot cseppentenek. A petesejteknek ilyenkor általában a 60-80 százaléka termékenyül meg, az életkor illetve hormonális szint függvényében. A megtermékenyült petesejtek – tudományos néven: embriók – fejlődését néhány napig a laboratóriumban figyelik, majd 2-5 napos korukban behelyezik a méh üregébe.
Ha a meddőségnek az volt az oka, hogy a petesejtek nem tudtak megtapadni a nő méhében, akkor előzőleg kissé elvékonyítják az embriót borító, ún. üveghártyát, ami elősegíti a beágyazódást. Huszonegy nappal ez embriók visszaültetése után ultrahangvizsgálattal már látható lesz a korai petezsák, amely jelzi, hogy létrejött a terhesség.

Az első lombikbébi, aki ugyan a szokásos időben, vagyis kilenc hónapra született, de akire a szülei kilenc évig vártak.

Ki volt az első lombikbébi?
1978. július 25-én, 23 óra 47 perckor született meg Nagy-Britanniában (Oldhamben) a lombikban fogant Louise Brown. Szülei kilenc éven át jártak orvostól orvosig, amíg végül eljutottak a Robert Geoffrey Edward pszichológus és Patrick Steptoe nőgyógyász vezette laboratóriumhoz, ahol még „kémcső-program” volt a későbbi lombikbébiprogram neve. 1977. november 10-én végrehajtották a mesterséges megtermékenyítést, amely akkor még hatalmas vitákat váltott ki, világszerte. A program ellenzői mindenféle klónok és rémalakok előállítását fantáziálták az eljárás mögé, mintha az egész folyamat az emberen kívül, mesterséges környezetben és folyamatos, rossz szándékú beavatkozások közepette zajlott volna. Az egészséges kislány megszületése azután eloszlatta az aggályokat, és megnyithatta a sort a további babák születése előtt. Azóta a világban a legaktívabban az USA és Japán dolgozik a lombikbébiprogramokon, de Európában végzik a legtöbb beültetést.
 

Hogy állt a magyar orvostudomány?
Ahhoz képest, hogy hazánk a hetvenes években nem tartozott a korszerűségben élen járó országok közé, a magyar orvosok hamar felzárkóztak a nemzetközi színvonalhoz. Az első magyar lombikbébi tíz évvel később született meg, mint brit elődje, ami akkor nagy eredménynek számított. Egy paksi, színesbőrű kislány volt, és a Pécsi Orvostudományi Egyetemen látta meg a napvilágot, 1988-ban. Azóta boldog felnőtté vált, és több mint ezer, pécsi születésű baba számára nyitotta meg az utat. Országszerte pedig évente több száz lombikbébi születik, s még több születhetne, ha a klinikáknak több pénzük lenne a programokra. Sok helyen persze nemcsak a lombikokkal, hanem az egészségügyi felvilágosító programokkal is próbálnak segíteni a meddő párokon, hiszen a meddőség okainak egy része megelőzhető lenne, ha az emberek jobban figyelnének az egészséges életmódjukra és a táplálkozásukra.

Olykor a növényeket is megtréfálja a természet, és azok sem tudnak a szokásos módon szaporodni. Ilyenkor őket is lombikbébiprogramnak vetik alá. Ilyenek a Szegedi Biológiai Központban növekvő „kallusz- és dohánybébik”: (a) kallusztenyészet; (b) hajtások, kalluszokon; (c) kalluszból származó dohánynövények.

 

Lévai Júlia

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum