Az sms

2012. december 04., 18:42
 

Short Message Service, vagyis rövid üzenet-szolgáltatás – ennek az angol nyelvű kifejezésnek a rövidítéséből lett az sms, amely ma már ugyanúgy a mindennapi életünk része, mint – és itt igazából nem is tudunk pontos hasonlatot mondani. Hiszen az sms levél, de a feladásához nem kell sem borítékot-bélyeget elővennünk, sem a postaládáig elgyalogolnunk, és a válaszra sem kell napokat várnunk. Ugyanakkor telefonálás is, de nem hanggal, hanem írott szövegekkel. Úgyhogy ha mégis ragaszkodunk ahhoz, hogy az sms valamihez nagyon hasonlóan az életünk része, akkor ez a valami egyszerűen a „másikhoz szólás”. Naponta akár többször is szólunk a másikhoz, sms-ben, és ez fantasztikusan megkönnyíti az életünket. Rengeteg fölösleges utat meg tudunk spórolni vele, de vigyáznunk is kell arra, hogy a felhasználásának megvannak a maga határai.


 
Szép látvány az esemes-„kórus”, amelyben ki a bal, ki a jobb keze hüvelykujjával nyomkodja a telefonját. Ma már nemzetközi versenyeket is rendeznek esemesezésből, amelyen a versenyzőknek egy hatalmas monitoron megjelenő kifejezéseket kell gyorsan és pontosan leírniuk, két percen át. A szavak közé olykor hibásakat is betesznek, amelyek javításáért plusz pontok járnak.

Mióta létezik sms?
Az sms az Ericsson cég újítása volt, 1988-tól, és eredetileg az volt a szerepe, hogy a telefonhasználók értesítést kapjanak az olyan üzeneteikről, amelyeket a mobiljuk kikapcsolt állapota közben kaptak, vagyis a hangposta-üzenetekről. Ezt a formát akkor, szakmai szempontból pontos elnevezéssel GSM táviratnak hívták.
(A GSM először annak a munkabizottságnak a nevét jelölte, amely általában véve az új telefonrendszer szabványainak kidolgozásán munkálkodott, és Groupe Spéciale Mobile-nak hívták. Később a megszokott rövidítést átvitték az egész szisztémára, vagyis a Global System for Mobil kommunikációs rendszerre. Így ez a rövidítés azon kevesek közé tartozik, amely egyszerre két kifejezést is takar. 1994-re már 69 GSM hálózat működött, és több mint 4 millió GSM előfizető használt mobilt, világszerte. Magyarországon ekkor indult meg a GSM szolgáltatás.)
Egy idő után a felhasználók elirigyelték a lehetőséget, és mivel nem volt nehéz rájönni a működésére, egymás közt kezdték használni. Az üzenetek azonban továbbra is mindig a központon keresztül jutnak el a címzettekhez, közvetlen lehetőség erre nincsen.
Az első sms állítólag egy karácsonyi üdvözlet volt, amelyet 1992. december 23-án küldtek el egy Westelen, az Egyesült Királyságban. A kezdeti időkben azonban nem vált robbanásszerűen népszerűvé a használata: 1995-ben például egy átlagos mobilozó nagyjából másfél havonta küldött el egy sms-t a telefonjáról. Amikor azonban megjelentek a feltöltőkártyák, megugrott ez a szám, mert az egy üzenetbe sűrített információk továbbításának költsége alacsonyabb volt a percdíjaknál.
Az sms formáját már 1985-ben szabályozták, az akkori GSM szabványok között. Ennek értelmében egy üzenettel 160 karaktert lehetett elküldeni, a készülékek azonban már a kilencvenes évektől össze tudták kötni az egyszerre elküldendő, több egységből álló üzeneteket is (ezeket átmenő üzeneteknek hívják).

Mitől könnyű?
Egy sms megírása attól könnyű, hogy áttekinthető a rendszere. Minden készüléken könnyen el lehet jutni a menüben az „Üzenetek” című leágazásig, amelyen belül meg lehet nyitni az „Új üzenet” lapot. A készülék gombjain a betűk ábécé sorrendben vannak, így kis gyakorlással hamar meg lehet tanulni, hogy melyik betű hanyadik az adott gombon. A pulzáló kurzort (jelző vonalkát, amelynek a latin cursor = versenyfutó, futár szóból ered a neve) egy visszaléptető gombbal lehet mozgatni, s így a törlés is megoldható, ha melléütöttünk. Fönt egy számláló mutatja, hogy hanyadik betűnél tartunk, és ha nem akarjuk túllépni a keretünket, akkor könnyen átfogalmazhatjuk az addigiakat. Sokan olyan gyorsan tudják nyomkodni a betűket, hogy már arra kell figyelniük, hogy a gépnek legyen ideje érvényesíteni, amit lenyomtak, és két, túl gyorsan egymás után leütött betűből végül ne legyen egy oda nem illő harmadik. Ilyenkor ugyanis a gép egyetlen, pl. öt egységből álló folyamatként értelmezi azt, amit mi egy kétegységes és háromegységes betűből akartunk volna összerakni, és a gomb ötödik lenyomásánál álló betűjét tekinti véglegesnek. Mindenestre az sms-ezés egészen biztosan javítja a koncentrálóképességet és a ritmusérzéket is.

Az sms lehetősége egyebek közt arra is jó, hogy megkönnyítse a parkolást.

Mitől nehéz?
Pontosan ugyanattól, amitől másnak könnyű. Akik például sokat dolgoztak írógépen, nehezen állnak át arra, hogy itt más elrendezésben vannak a betűk. Emellett nem mindenki tudja rutinná tenni a betűk kiválasztását, és a zárt rendszerben való gondolkodás sem mindenkinek könnyű. Emellett a gyengébb szeműeknek nehéz egyáltalán meglátni a viszonylag kicsi betűket, vár a csupa nagybetűs beállítás némileg megkönnyítheti a helyzetüket.
A mai modern, érintőképrnyős telefonokon némileg könnyebb az sms-ezés. A betűk elrendezése hasonló, mint a számítógépek billentyűzetén, de az ékezetes betűk elérése itt is körülményes.
A szöveges üzenetek írásának megkönnyítéséhez a kilencvenes évek végén kidolgoztak egy ún. prediktív („előre mondó”) rendszert, amelynek lényege, hogy ha belekezdünk egy szóba – pl. „ha…” –, akkor a gép felajánl egy lehetőséget az olyan szavak közül, amelyek egyszer már szerepeltek a szövegeinkben – pl. „hallgasd”. Ha nem ezt akartuk írni, és továbblépünk – „halo…” – akkor bejöhet a „halolaj”, de a „halogatás” is, melynek során a megfelelőt az univerzális gombbal rögzíthetjük. Emellett beállíthatjuk úgy is a rendszert, hogy azonnal teljes kliséket hozzon be – „pl. „Boldog Új Évet Kívánok!”, vagy „Késni fogok néhány percet”. Ezeket azonban jobb ritkábban használni, a személyesség mindig sokkal barátságosabb dolog.

Nemcsak kapcsolattartás: humorforrás is
Ahogyan a régi telefonrögzítő, úgy az sms-ezés is sokakat arra késztetett, hogy irodalmias alapanyagnak tekintsék a lehetőséget, és vicces szövegeket gyártsanak, amelyeket nem kell feltétlenül elküldeni. A leggyakoribb ezek között a másik frocilizása, például ezzel:  

„Jó reggelt! Semmi külcsi, csak azt akartam kérdezni, hogy Te sem tudsz már aludni?”

Vagy:

„Egy nap csak egy embernek tudok kedves sms-t írni. És ez már a második!”

De van, aki erőteljesebb ijesztgetéseket szeretne elküldeni:

„Az Ön kezében lévő telefon lopott készülék. A rendőrség már úton van, kérjük, feltartott kézzel jöjjön ki a házból.”

Mások másképp akarják megijeszteni az áldozatukat, és ezt írják nekik:

„Ne keresd a táskádban a mobilodat, mert itthon hagytad!”

A képtelenségek kategóriájába tartozik ez is, amelynek írója úgy tesz, mintha az sms egy önálló tárgy lenne, mondjuk egy labda, amelynek „visszadobásától” megszűnik a címtévesztés, mint helyzet:

„Bocsi, ez az sms félrement. Visszaküldenéd?”

Hogy a címzett mit válaszolt erre, azt sajnos eddig még nem írta meg senki.

 

Lévai Júlia

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum