Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Mi a baj a kólával?

2013. október 03., 15:58
 

Egy 2012-es rendelet szerint az iskolai büfékben nem lehet magas cukor- és só tartalmú termékeket (pl. csokikat, csipszeket és bizonyos üdítőitalokat) valamint energiaitalokat árusítani, hiszen ezek ártalmasak lehetnek az egészségre. Ennek alapján mostantól a Coca-Cola magyarországi hálózata sem szállít italokat az iskolákba. Első helyen a névadó kóláról kell majd lemondaniuk a gyerekeknek, amellyel azonban nem pusztán a cukortartalma miatt kell óvatosan bánni. De akkor miért is? Mi a gond a kólával és a hasonló italokkal? Valóban teljes egészükben veszélyesek? Vagy ezekre is érvényes a szólás, amelyet főként az alkoholra szoktak alkalmazni: kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben méreg?


 
A kokacserje levelét Pemberton elsősorban ízesítőként tette bele a receptjébe. A szárított leveleket az élénkítő és éhségérzet-csökkentő hatásuk miatt Dél-Amerikában évszázadok óta rágják, de Európát sem kerülte el: a 19. század végén, az első doppingszerként angol versenyzők kokalevél rágással növelték a teljesítményüket. Ma már a kokain a legtöbb országban a kábítószerlistára került, hiszen az ellenőrizhetetlen mellékhatásai miatt tiltott a használata.

Miből lett a Coca-Cola?
A később egyedülállóan sikeressé váló ital egy patikában született, 1884-ben. John Smith Pemberton gyógyszerész ekkor készített először egy ú.n. cocawine-t, amely borból, koffeint tartalmazó kokadióból és kokain tartalmú kólalevél-kivonatból állt. Ezt akkor a patikus Pemberton’s French Wine Cocá-nak nevezte el.
A koffein és a kokain felhasználása a gyógyszerészetben abban az időben már nem volt újdonság, hiszen mindkét szer erős fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik.
A koffein közvetve fejti ki ezt a hatást, és csak bizonyos esetekben: olyankor, amikor a fájdalom pl. alacsony vérnyomás, szívkoszorúér-szűkület, légzésszám-csökkenés vagy a vízháztartás zavarai miatt jött létre. Az ilyen esetekben más szerekkel kombinálva jól ki lehet használni a koffein enyhe vérnyomásemelő, koszorúér-tágító, szívfrekvencia- és légzésszám-emelő valamint vízhajtó hatását.
A kokain (kémiai nevén: benzoil-ekgonin metilészter) közvetlenül használható a fájdalom csökkentésére. És mivel akkoriban nemigen voltak jobb szerek ennél, ezért a leggyakrabban kokaint használtak a kisebb műtétekhez, de olykor az erős fejfájások csillapítására is.
Pemberton itala tehát eredendően élénkítő és fájdalomcsillapító szer volt, amelyben egy gallon (3,8 liter) kólasziruphoz öt uncia (140 gramm) kokalevelet kevertek. Ám amikor 1885-ben alkoholtilalmat vezettek be, Pemberton kénytelen volt egy alkoholmentes, szénsavas változatot kidolgozni. És, mint később kiderült, ezzel alapozta meg az ital máig tartó sikerességét. Ez azonban a kezdetekkor egyáltalán nem volt megjósolható. Az italhoz kissé körülményesen lehetett hozzájutni, hiszen a patikában először gondosan kimérték egy pohárkába a hosszú nevű szirupot, ezt vette kézhez a vevő, akinek ezután el kellett sétálnia egy szódavizes csaphoz, és ott kellett a végleges formájára kikevernie az italt. Nem csoda, hogy az első, nyolc hónap alatt a szer kiváló hatása és erős reklámozása ellenére is csupán napi nyolc-tíz adagot tudtak eladni. A nagy ugrást éppen ezért az jelentette, amikor két chattanoogai üveggyáros, Benjamin Thomas és Joseph Whitehead javaslatára 1899-től palackozva kezdték árulni a szóda- vagy ásványvízzel higított alapanyagot. És ha már palack, akkor ahhoz valami frappáns, rövid elnevezés is kell: így született meg az összetevőkre is utaló, mégis könnyen használható Coca-Cola név, az arculatával együtt. Később, amikor egyre ismertebbé váltak a kokain veszélyei, az amúgy is csupán ízesítőként használt kokalevelekből előbb kivonták a szert, amitől azok kokainszintje szinte mérhetetlenre csökkent. A Coca-Cola a mai napig is ilyen, kokainmentes kokaleveleket használ a szirup gyártásához. Az italban tehát valóban inkább a cukor- és a koffeintartalom az, amely gondokat okozhat az emberek, de főként a gyerekek szervezetében, de ehhez hozzá kell tenni, hogy bizonyos helyzetekben és betegségeknél az orvosok gyakran kifejezetten néhány korty kólát ajánlanak a rosszullétek csökkentésére, esetleg az evésképtelenségek ellensúlyozására. Ezek azonban extrém, és főként nem az iskolához köthető helyzetek, tehát nem a gyerekek ügye.

A Coca-Cola szinte minden vonatkozásban kapcsolódik valamilyen cserjéhez. Palackjának jellegzetes formáját például a kakaóbab érdekesen rovátkolt alakja ihlette.

Mit okozhat a koffein?
A koffein számos, pozitív hatása mellett sok bajt is okozhat, főként a fiatal szervezetben, amely még felkészületlen az erőteljes, külső hatásokkal szemben. Egy gyerek idegrendszere védtelenebb, és nem, vagy csak kevésbé képes feldolgozni például az erős, izgató ingereket. Márpedig a koffein meglehetősen határozottan izgatja a központi idegrendszert, erőteljesen hat az agykéreg fontos részeire, és olyan anyagokat válthat ki a jelenléte az idegvégződéseken, amelyeket egy gyerek szervezete csak nagyon nehezen tud lebontani. A koffein felnőtteknél is okozhat mérgezést, ha túl sok jut be belőle – gyerekeknél ehhez sokkal kisebb mennyiség is elég.
A saját szervezetünkhöz mérten túl sok koffein émelygést, hányingert, hasmenést, szédülést, szívritmus-zavart és folyamatos vizelési ingert okozhat. Emellett azoknál, akik mégsem lesznek rögtön rosszul, és képesek sok, koffeintartalmú italt inni, függőséghez vezet a használata. Ez azt jelenti, hogy képtelenek meglenni koffein nélkül, miközben annak adagját folyamatosan emelniük kell, hiszen közben a szervezetük annyira hozzászokott a szerhez, hogy a várt hatást az addigi adagok már nem tudják előidézni. Ilyenkor kerülnek igazán nagy bajba az érintettek. És nemcsak azért, mert az emelt adagok komoly rosszulléteket okozhatnak, hanem azért is, mert a leszokás fázisa szintén erős rosszullétekkel, sőt, depresszióval is jár.
A gyerekeknek általában nem is ízlik sem a kávé, sem bármilyen ital, amelyben koffein van – ezek akkor is kesernyések, fanyarak, ha cukrot tartalmaznak. Az ember nagyjából tizennyolc-húszéves kora alatt nem is igen nyúlna ezekhez, ha nem hinné azt, hogy a gyengeség jele elkerülni a veszélyeket, és vállalni, ha valami nem esik jól. A veszélyektől tehát sokkal kevésbé a büfék korlátozása védi meg a gyerekeket, mint inkább az, ha őszinték önmagukhoz, és addig nem isszák meg sem a kólát, sem az energiaitalokat, amíg valóban szükségük lesz valamennyi koffeinre. De természetesen akkor sem sokra. Mert a kólára és társaira valóban érvényes az a bevezetőben említett szólás, amelyet egyébként az alkoholra szoktak alkalmazni: kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben méreg, de természetesen csak a felnőtteknél. A koffein tartalmú kóla és energiaital gyerekeknél minden mértékben méreg. Ám mivel bizton reménykedhetnek abban, hogy ők is lesznek felnőttek, nyugodtan kivárhatják, amíg veszélyek nélkül is ihatnak ezekből, már amennyiben éppen szükségük van rájuk és ízlik nekik. De csak azért, mert mindenki issza, garantáltan nem érdemes!

 

Lévai Júlia

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum