Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Vidámparkok

2013. október 14., 16:56
 

Október elsején bezárt a főváros egyik jellegzetes szórakozóhelye, a Budapesti Vidám Park. Története a 19. századig nyúlik vissza – ez tehát jóval fiatalabb volt, mint a hasonló, európai intézmények. Ugyanakkor ezer szállal kötődött a városi kultúrához: slágerek, kabaréjelenetek, novellák születtek róla, viccek fűződtek hozzá. Igaz, sok jellegzetessége feledésbe is merült. Így például annak, hogy a ma Pusztaszeren kiállított Feszty-körkép a Vidám Park egyik elődjének területén, az Angolparkban kezdte a pályafutását, már nincs jelentősége, csupán történeti érdekességnek számít.


 
Las Vegas vidámparkjában kell némi bátorság ahhoz, hogy valaki felüljön a toronytól jócskán eltávolodó körforgóba. De valószínűleg megéri az erőfeszítést.

Mióta léteznek vidámparkok Európában?
A vidámparkok végül is nem egyebek, mint azoknak a szórakoztató lehetőségeknek a szervezett, letelepített gyűjtőhelyei, amelyek az örök, emberi borzongás- és versengésvágyat, izgalmat hozó, de keretek közé szorított veszélykeresést hivatottak kielégíteni. Meghökkentő produkciókkal előálló tűznyelők, kardnyelők, zsonglőrök, a szokatlan testi adottságaikból látványosságot produkáló vásári szórakoztatók, a másokat furcsa, mechanikus szerkezetekkel riogatók, vagy egyszerűen csak a megszokottnál merészebb hintákra felültetők azóta léteznek, amióta a vásárok is. A vásárokban magától adódott, hogy akinek nincsenek eladó terményei vagy állatai, az – ahogyan a szólás is megőrizte ennek gyakorlatát – a saját bőrét viszi a vásárra. Sőt, olykor kicsit a másét is kockáztatja. Ez azonban azért lehetett mégis mindenki számára szórakoztató, mert az attrakció bemutatójának mindehhez a biztonságot is szavatolnia kellett, hiszen különben megszégyenítéssel, kiközösítéssel, de ha másoknak okozott balesetet, akár börtönnel is büntethetik. Nagyjából a középkor végére egész Európában jellemző volt, hogy különféle mutatványosok, körhintások, zenészek és állatprodukciókkal fellépők járták a vásárokat, ahol a fellépéseiket gyakran nagy lakomákkal is összekötötték. És mivel az egyes produkcióknak a kellékei is állandósultak, megjelent annak igénye is, hogy bódékat kapjanak a szórakoztatók. A sok bódéval azután kinőtték a piacok területét – így jöttek létre az első, önálló területeken működő vidámparkok.
A legrégebbi vidámparkot Dániában építették fel, 1583-ban, Koppenhága északi részén. A neve Dyrehavsbakken volt, de hamar már csak „Bakken”-ként emlegették. Ma is működik, az egykori királyi vadaskert közelében, ahol az erdőkben több mint kétezer vad (főként őz és szarvas) él. Mivel Dániában kevés az erdő, különös gonddal kezelik a fás területeket, így ezt is. Az erdőfelügyelőség a parkot ötven magánvállalkozónak adta bérbe, akik a szerződésekben azt is vállalták, hogy a nagyközönség szórakoztatása mellett a vadaskert megóvását is elsőrendű céljuknak tekintik. Amit pedig nem könnyű betartani, mert a Bakkent, amelyben számos kisvendéglő és egy revüszínház is működik, ma is százezrek látogatják!
Természetesen az Egyesült Államok sem maradhatott le a vidámparkok felállításában. Ám az ottaniak már a huszadik század termékei, így nem is mellőzik a kirívóan különleges helyszíneket. Las Vegas-ban például egy Stratosphere nevű szálloda 350 méter magas tornyának tetején van a vidámpark. Aki ebben a parkban felül például a körforgóra, annak azzal kell számolnia, hogy minden fordulatnál túl fog menni vele a szék a torony szélén, és iszonyú mélységeket fog látni a lába alatt. De aki szelídebb és biztonságosabb keringésre vágyik, az beülhet a forgó étterembe, amelyből egy órás időtartamú körbefordulással Las Vegas teljes panorámáját ki lehet élvezni, minden különösebb rizikó nélkül.
A leghíresebb vidámpark pedig a kaliforniai Anaheimben működő, több, ún. témaparkot is magába foglaló Disneyland.
A legnagyobb vidámpark azonban mégsem az USA-ban, hanem Németországban van: ez az Europa Park. Az 1975 óta működő szabadidő-komplexum területén tizenhárom ország kultúráját és építészetét idézik fel, az egyes területeken. Természetesen több, veszélyesnek látszó hullámvasút is van benne, de jó néhány show, bábszínház, mozi vagy műkorcsolya bemutató is várja a vendégeket. A vidámparknak kabalafigurája is van: egy kisegér.

A régi, budapesti óriáskerék, amelyen gyerekek hosszú sora élvezte az elszakadást a földtől.

A magyar vidámpark elődei
„Itt a világ közepe, aki nem hiszi, jöjjön be!” – ez a felirat hirdette 1878-tól a palánkkal körülvett Vurstli nagyszerűségét. A Vurstli a Városligetben működött, amelynek sokáig Városerdő volt a neve, és amíg meg nem épült a Sugár (ma Andrássy) út, addig a tömegek számára csak nehezen elérhető területet jelentett.  A Ligetet a 19-dik század elején ezért inkább csak az arisztokrácia és a kis számú, gazdagabb polgárság látogatta. Ráadásul az emberek többsége ebben a korban vasárnap is dolgozott, alig volt szabad ideje, így még ha vezetett is volna oda egy könnyebb út, akkor sem tudott volna kimenni a Ligetbe. Legfeljebb sóvárogva hallgatta a híreket a parkról, amelyet a bécsi Wurstelprater mintájára hoztak létre. A nevét is arról a szórakozóhelyről kapta, ahol Wurstel, más néven Hanswurst, vagyis a német Paprikajancsi (szó szerint: Kolbászjancsi) figurájával igyekeztek felvidámítani az embereket.
Még mielőtt körbekerítették volna, a Liget tágas tere adott helyet a legkülönfélébb attrakcióknak. 1834-ben például kötéltáncosok tartottak két hétig bemutatót, majd Troht Stuwer tűzijátéka vonzotta a Ligetbe a kíváncsiskodókat. De jöttek panorámások, jósok, hintákkal, körhintákkal, céllövöldékkel és teljes cirkuszi felkészültséggel érkező mutatványosok is, többnyire külföldről. 1838-ban nyílt meg az első, állandó mutatványos bódé, Wexlehner Sebestyén jóvoltából. Itt egy tűznyelő mágussal és egy erőművésszel szórakoztatták a Nagyérdeműt. A Wexlehner-bódé megjelenése fordulatot jelentett a Liget történetében: voltaképpen ez vált a Vurstli megalapozójává, hiszen a gazdája többé nem állt odébb, biztos pontot jelentett a területen.

És a legutolsó, sikeres bűvölet: a Looping Star hullámvasút.

Nem csoda, hogy mire a kor híressége, a norvég Mensen Ernst gyorsfutó is megérkezett (1844-ben), és háromszor futotta körbe gólyalábakon az ún. rét-kört, már tömegek nézték. Ezután sokáig élesen ketté vált a Liget, egy előkelőbb és egy tömegek által látogatott területté. Ez utóbbin a legismertebb mutatványos két körhintás volt: Kreuz és Kühr volt, akiknek a leszármazottai később is folytatták szüleik mesterségét, és sokáig fenntartották a körhintákat. De az olasz származású Baroccaldi József Nép-arénája is hosszasan a Vurstli egyik legnépszerűbb helyének számított, ahogyan a Liliputi- és a Hököm Színház is.
A Városligetben már 1862-ben állt egy óriáskerék, amelyet német neve, a Ringelspiel alapján ringlispílként emlegettek. 1868-ban már rengeteg ringlispíl működött a Ligetben. Ezeket leggyakrabban napszámosok vagy gyerekek hajtották, a használat fejében, és csak nagy ritkán fogtak be eléjük egy-egy lovat. A gőzgép majd csak 1884-ben jelenik meg, villanymotor pedig 1909-től hajtja a körhintákat.
1885-től az Országos Kiállítás alkalmával a Városligetet teljes egészében átalakították. A Vurstli mellett ekkor vált a fővárosiak legkedveltebb szórakozóhelyévé az Állatkert és az önállóvá vált Cirkusz is. 1885-től már a Sugár út is kiépült, 1899-től pedig törvénybe foglalták a vasárnapi szabadnapot, ezért az emberek ekkorra már tömegével látogatták a területet.
A század elején jött létre az Angolpark, amely az olyan, fejlettebb technikákat is felhasználó játékokkal állt elő, mint például a Dodgem vagy a Hullámvasút. De itt épült meg az Elvarázsolt Kastély és a szörnyszülöttekkel, rémes jelenetekkel riogató viaszbábu gyűjtemény, a Plasztikon is. (Ennek egy alakját őrzi nyelvünkben a „Madárfejű Lajcsika” gúnyos kifejezés is. ) Emellett a már említett Feszty-körkép (a honfoglaló magyarokat romantikus képeken megörökítő festménysorozat), és hasonló, panoráma-élményeket kínáló látványosságok is elkápráztatták az embereket.
A II. világháború során mindkét intézmény berendezései alaposan megsérültek, az intézményeket újjá kellett építeni. A Rákosi-kormány idején úgy döntöttek, hogy egyetlen, jól kezelhető egységgé vonják össze a Vurstlit és az Angolparkot. Így jött létre 1950-ben a Vidám Park, amely azután folyamatosan jelentős fejlődéseken és leépüléseken is keresztülment. Leghíresebb berendezése sokáig az 1970-es évek közepén épült, új hullámvasút, a Ciklon volt, amelyet azonban egy baleset miatt később lebontottak. Az új intézmény legsikeresebb két éve az 1959-es és a 60-as esztendő volt, ekkor látogatták meg a legtöbben a Vidám Parkot. 1967-ben azonban súlyos anyagi válság állt be, ezért a kormány úgy döntött, hogy az intézménynek a bevételeiből kell eltartania magát. Ez hosszú ideig fellendítette az üzletet, mert a vezetőség kénytelen volt új, modern játékokat behozni, és ezek sok látogatót vonzottak oda. Ilyen volt pl. az Óriáscsúszda vagy a Break Dance, később (1999) az Ikarusz, majd 2000 tavaszától a legizgalmasabb szerkezet, a Looping Star nevű, átforduló hullámvasút. Ezt húsz kamion szállította a Vidám Parkba. A hullámvasút időnként elérte a 75 kilométeres sebességet. Pályájának legnagyobb hurka 24,5 méteres volt, és benne a látogatók egy pillanatig fejjel lefelé élvezhették az átfordulást.
A Budapesti Vidámpark 2005-ben megkapta a Golden Pony díjat, amelyet a hagyományőrzés és a modernizálás sikeres összehangolóinak szoktak adni. Mostanra, 2013-ra mégis bezáratták a Vidám Parkot, s hogy mi épül majd a megmaradt játékaiból illetve azok helyett, az egyelőre a jövő zenéje még.

 

 

Lévai Júlia

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum