Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A bolygók és az űrutazás - Irány a világűr!

:
 

Ha kedved támadt egy kis űrsétára, lapozz bele ebbe a Mi MICSODA könyvbe! Mit tudnak ma a tudósok a Naprendszerről? Hogyan lehetsz űrhajós? Milyen az élet a súlytalanság állapotában? Ezenkívül megtudhatod, hogyan lövik az űrbe az Ariane-rakétát az európai űrkikötőből, vagy miből készül a világ legdrágább öltözéke, az űrruha.


 
Itt veheted meg a könyvet >>>

A Nap, a bolygók és az aszteroidák
A végtelen világegyetemben egy naprendszer lakói vagyunk, amelynek középpontjában egy forró, ragyogó csillag, a Nap áll. Ennek tömegvonzása olyan erős, hogy nem engedi elszökni a bolygókat a tágabb világűrbe. A bolygók elnyújtott, ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül, amely meleggel és fénnyel látja el Földünk lakóit. A négy belső bolygó – a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars – viszonylag kicsi, kőzet és fém alkotta égitest. A négy külső – a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz – az utóbbit leszámítva lényegesen nagyobb, és elsősorban gázokból, folyadékból áll. Egyelőre nem tudjuk, mit tartalmaz a belsejük. Lehetséges, hogy van szilárd magjuk és szilárd felszínük? A Plútó – jelenlegi hivatalos nevén a (134340) Pluto – sokáig egyértelműen a Nap kilencedik bolygójának számított, 2006 óta azonban a törpebolygók közé sorolják. A csillagászok ugyanis megállapították, hogy a Neptunuszon túl még számos kőzettömb és törpebolygó található, és hogy a Plútó valójában ezekhez tartozik.

Csillagporból születtek
A világegyetem születését, ezt a lenyűgöző eseményt az asztrofizikusok ősrobbanásnak nevezik. A tér és az idő, az energia és az anyag egy elképzelhetetlenül hatalmas robbanás során keletkezett.
A világegyetem kezdetben a sugárzó energia különlegesen forró és sűrű gömbje volt, ami egyre jobban kitágulva lehűlt. Létrejöttek az első egyszerű atomok: a hidrogén és a hélium. Ezekből álltak össze az első csillagok, amelyekben tűz lángolt. Közben új kémiai elemek jöttek létre, például a szén, az oxigén és a szilícium. A nagy tömegű csillagok az életük végén felrobbantak.

A Nap születése
Az ősrobbanás során keletkezett hidrogénből és héliumból, valamint kis részben a kiégett csillagokból óriási gáz- és porfelhő jött létre, amely a saját nehézségi ereje hatására összesűrűsödött. Hasonlóan a pörgés közben két karját magához húzó műkorcsolyázóhoz, a zsugorodó felhő is egyre gyorsabban kezdett el forogni. Az anyag összetömörödött, és létrejött a csillagok következő nemzedéke. 4,5 milliárd évvel ezelőtt így alakult ki a mi Napunk is. Egyre több anyagot vonzott magához. Nehezebbé, nagyobbá és forróbbá vált. Végül a még mindig ifjú Nap belsejében annyira megnőtt a hőmérséklet, hogy beindult a magfúzió. Csillagunk a mai napig lángol, és így ellát minket fénnyel és meleggel.

 

 

 

 

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum