Az ókori Róma - Az antik nagyhatalom - Az antik nagyhatalom

:
 

Fénykorában a Római Birodalom majdnem 6 millió négyzetkilométer szárazföldi területet foglalt magában a Földközi-tenger partján. Milyen lehetett Róma, a világhatalom központja? Hogyan élték életük hétköznapjait az ókori rómaiak? Hogyan ünnepelték katonai győzelmeiket a császárok? Milyen viadalok színhelye volt a Colosseum? Vásárlás az antik Rómában: Traianus császár építtette az első bevásárlóközpontot. A római nők olyan szőkék szerettek volna lenni, mint az északi népek.


 
Itt veheted meg a könyvet >>>

A világ közepe
Ki gondolta volna Róma alapításakor, hogy néhány évszázaddal később ebből a városkából világhatalom lesz? Sejtette-e bárki, hogy majdan Róma lesz a caput mundi, vagyis a világ közepe? Az alapítás idején letelepedésre szinte alkalmatlan, mocsaras terület volt. A város ennek ellenére szépen növekedett, hajózható folyójának, a Tiberisnek, valamint hét dombjának köszönhetően, amelyek tetejéről idejében fel lehetett fedezni a közeledő ellenséget. Mindemellett Róma egy kereskedelmi útvonal mentén feküdt, így a város lakói könnyen hozzájuthattak az árucikkekhez.

Patríciusok és plebejusok
Az alapítás idején Rómában királyok uralkodtak. De nem sokáig. Rövidesen ugyanis nemesek kis csoportja ragadta magához a hatalmat. Ők voltak a patríciusok. Velük szemben álltak a politikai jogokkal eleinte nem rendelkező egyszerű nép tagjai, a plebejusok. Ők is részt követeltek maguknak az állam irányításából. I. e. 367-ben azután a plebejusok és a patríciusok kiegyeztek egymással. A békekötés után a két rend közösen szabta meg a politika irányvonalát, és közösen választotta a két legfőbb állami tisztségviselőt, vagyis a consulokat. A megbékélés jelképeként építették fel Concordia, az egyetértés istennője templomát.

A birodalom terjeszkedése
Rómát nemcsak a szorgalmas kereskedők és kézművesek virágoztatták fel, de a hadvezérek is. Nagy és erős hadseregükkel egymás után foglalták el az újabb területeket. Hódító útjaikról aztán ezerféle hadizsákmánnyal tértek haza. A leigázott népeket adófizetésre kötelezték. Így lett Róma egyre gazdagabb, jelentősége pedig egyre nagyobb.

Consulból császár
Róma világhatalmi központtá vált, és a birodalom nyelvét, a latint szerte Európában beszélték. Minden egyes hadjárattal tovább növekedett és gazdagodott. Ennek a parasztok látták kárát, akiknek a hosszú háborúkban katonáskodniuk kellett, így nem tudták a földjeiket megművelni, és elszegényedtek. Rómától semmiféle segítséget nem kaptak. A társadalmi feszültségek súlyosbodtak, amit a hatalomra éhes politikusok könnyen kihasználtak. Az i. e. 1. században egymás után robbantak ki a polgárháborúk. I. e. 59-ben Iulius Caesar consullá választatta magát. A történelem egyik legnagyobb hadvezére volt, meghódította Észak-Itáliát és Galliát. Csakhogy túlságosan nyilvánvaló módon építette saját egyeduralmát, ezért végül politikai ellenfelei meggyilkolták. A merénylet után Augustus került hatalomra. Az ő uralkodásával kezdődött Rómában a császárság kora.

A történet vége
Hosszú évszázadokon keresztül Róma világhatalom volt. Csaknem kilencven császár kormányozta az impériumot, akik Európánál jóval nagyobb terület felett uralkodtak. Mivel ilyen nagy területet egyetlen császár képtelen volt felügyelni, a 4. évszázadban felosztották a birodalmat Nyugatrómai Birodalomra és Keletrómai Birodalomra. Előbbinek Róma, utóbbinak Konstantinápoly lett a központja. Érdekes tény, hogy az utolsó római császárt Romulusnak hívták, vagyis ugyanaz volt a neve, mint Róma alapítójának.

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum