Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Vadállatok

:
 

A könyvben a legismertebb vadon élő emlősállatokkal találkozhatunk: a tojásrakó emlősöktől kezdve a majmokon és emberszabású majmokon, rágcsálókon, bálnákon és ragadozókon keresztül egészen a patásokig. A szerző, Gerhard Hartmann zoológus professzor részletesen bemutatja az egyes állatok élőhelyét, életmódját, testfelépítését, mesél arról, hogy hogyan szereznek maguknak zsákmányt, milyen a családi életük és megannyi, velük kapcsolatos érdekességről. Megtudjuk, hogyan vadásznak a denevérek a sötétben, hogyan építi várát a hód, miről lehet felismerni a ragadozókat, és miért van hosszú nyaka a zsiráfnak. A könyv tudományos igényességgel, ugyanakkor közérthető módon és sok színes kép segítségével nyújt bepillantást az állatok csodálatos világába.


 
Itt veheted meg a könyvet >>>

Miért ütnek el annyi sündisznót az autók?
A sün védekező stratégiája sajnos az emberek világában néha az állat ellen fordul: ha például nyáron meg próbál átmenni egy aszfaltúton, és éppen egy autó közelít, a sün nem szalad el, hanem védekezésképpen összegömbölyödik. Így aztán évente sok-sok állatot ütnek el az autók. A sünök egyedül bóklásznak, csak a párzás idejére választanak párt maguknak. Születésükkor az ivadékok csupán akkorák, mint egy hüvelykujj, és még tüskéik sincsenek. Hamarosan anyjukkal együtt indulnak a táplálék keresésére. Sokat kell enniük, hogy nagy zsírpárnáik nőjenek, mielőtt hosszú, téli álmukba merülnek.

Miféle állatok a foghíjasok?
Erős karmok a földvárak feltörésére, hosszú nyelv a menekülő hangyák és termeszek felnyalására és kicsi vagy fogatlan állkapocs – ezek jellemzik a hangyász sünöket, a sörényes hangyászt, a tobzoskákat és a földimalacféléket. Éppen ezért korábban ezeket rokon állatoknak is tartották. Ma már tudjuk, hogy az azonos testi jegyek mellett csupán a táplálkozási mód hasonlósága köti össze őket, de az állatoknak egyébként semmi közük egymáshoz. A sörényes hangyászok az övesállatokkal és a lajhárokkal együtt az Újvilágban honos vendég ízületesek rendjébe tartoznak. Ezek egy régebbi, igen kiterjedt állatcsoport megmaradt tagjai, melyekhez már kihalt övesállatok és lajhárok is tartoztak.
A tobzoskák Afrikában és Ázsiában élnek, és külön családot képeznek. Olyanok, akár egy-egy fenyőtoboz: testüket teljesen beborítják a pikkelyek. Ennek ellenére néhányan közülük igen jól másznak fára, sőt a farkukat kapaszkodásra is használják.

Hogyan találja meg a mézet a méhészborz?
A Magyarországon is előforduló borznak, amely főként kisállatokkal – békákkal, egerek kel, rovarokkal és gilisztákkal – táplálkozik, érdekes rokona él Afrikában: a méhészborz. Ennek a mézzel élő állatnak nem könnyű megtalálnia a vadméhek fészkeit. Megkönnyíti a dolgát egy piciny madár, amely „kölcsönös segítségnyújtási szerződést” kötött vele ebben az ügyben. A madár – amelyet mézkalauz madárnak vagy moroknak neveznek – elvezeti őt az olyan faüregekhez, amelyek méh- vagy darázsfészket rejtenek. A borz megnyitja a fészket, s ezután a méz a borzé, a méhek egy része pedig a madár zsákmányaivá lesz.

 

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum