Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Vulkánok

:
 

Az embereket évezredek óta bámulatba ejtik a vulkánok: hegyek, amelyekből láva tör elő, izzó szikladarabok repülnek a levegőbe, és aztán füst száll fel. Lehetséges, hogy ekkora erők tombolnak a föld mélyén? Miből lesznek, hogy jönnek létre a vulkánok? Miért élnek egyes emberek a veszély ellenére mégis vulkánok közelében? Vajon hazánkban is vannak tűzhányók? Lehet-e ma már előre jelezni a vulkánkitöréseket? Melyek a különösen alattomos vulkánok? Mi a geotermikus energia? A szerző, Dr. Rainer Köthe szakszerű és izgalmas könyvében magyarázatot ad a belső erők okozta, sokszínű természeti jelenségekre


 
Itt veheted meg a könyvet >>>

Mi a kaldera?
Amikor a hatalmas kitörések következtében gyorsan kiürül a magma - kamra, könnyen beszakadhat a vulkáni kúp csúcsa. A nagyméretű kráterhez hasonló vulkáni katlanokat kalderának nevezik. 79-ben a Vezúv elődje, a közel 2000 méteres vulkán beroskadt, és fél körív alakú kaldera jött létre. Ha a tengerben tör ki egy vulkáni sziget, ilyenkor a beszakadást követően tengervíz nyomul a létrejött katlanba, és az egykori vulkánból gyakran csupán néhány kicsiny földdarab marad. A szárazföldi vulkánok kalderái összegyűjthetik az esővizet, és belsejükben tó alakulhat ki. Így keletkezett például az Oregonban lévő Mount Mazama krátertava (Crater Lake). A hegy 6500 évvel ezelőtt robbant ki, s a létrejött kaldera majdnem 10 kilométer át - mérőjű és 1200 méter mély. A vulkáni tevékenység általában nem fejeződik be a kaldera kialakul ásával. Néhány év után az óriás - katlanban újabb vulkáni kúp tornyosulhat. Az említett Crater Lake vizéből például szintén kiemelkedik egy fiatal vulkáni kúp – erdős sziget a tóban. A Vezúv 79-ben keletkezett kalderáján belül az 1200 méternél magasabb, mai Vezúv emelkedett ki; az idős kaldera peremének legmagasabb pontja, a Monte Somma közvetlenül a Vezúv kúpja mellett van.    

Megváltoztatják- e a tűzhányók a Föld éghajlatát?
Az 1816-os év az északi félteke nagy részén a nyár nélküli esztendőt jelentette. Az USA keleti partvidékén és Európában a meteorológusok 200 év óta a legalacsonyabb nyári hőmérsékletet mérték. A hideghullámok még júliusban is fagyot és havat hoztak – elfagyott a legtöbb növény. Ennek éhínség volt a következménye, és sokan elmenekültek a területről. Akkor még nem tudhatták, hogy a rendkívüli nyári hideget a távoli Indonéziában bekövetkezett vulkánkatasztrófa okozta. 1815-ben ugyanis Sumbawa szigetén óriásit robbant a Tambora vulkán, sokkal nagyobb pusztítást okozva, mint hét év - tizeddel később a Krakatau. A földrengéssel, orkánnal és szökőárral kísért kitörés több mint 90 000 ember halálát okozta. A hegy magassága 1500 métert csökkent, és egy 6000 méter széles katlan, kaldera jött létre. 1600 kilométeres körzetben rengett a föld, és 500 kilométerre is hamufelhő takarta el a Napot – így tudósítottak a korabeli szemtanúk. Európai példával élve: ha Miskolcnál ekkora hevességgel törne ki egy tűzhányó, az még Varsóban is sötétséget okozna, és Stockholmban is észlelnék a földrengést. A kitöréskor a levegőbe került hamu óriási tömegű volt. A hamu - felhők még évekig vonultak a Föld körül nagy magasságban, és elnyelték a napsugárzás egy részét, amivel világszerte hőmérsékletcsök kenést okoztak. A vulkáni hamunál még jobban, és főként hosszabb ideig árnyékolják le a Napot a kéntartalmú felhők. Ezt akkor fedezték fel a tudósok, amikor 1982-ben kitört a mexikói El Chichón vulkán, amely csak kevés hamut, ám nagy mennyiségű kén - gázt repített 25 kilométer magasba. A levegőben azután – bizonyos kémiai folyamatok következtében – a kén - gázokból egészen apró kénsav cseppekből álló, sűrű felhők keletkeztek.

Csak a Földön működnek vulkánok?
A Marsot 1971-ben megkerülő Mariner–9 űrszonda képei igen nagy feltűnést keltettek: a fotókon hatalmas vulkáni kúpok csoportja volt látható, s ezek sokkal nagyobbak voltak, mint bármely földi tűzhányó. A legnagyobbat Olympus Mons-nak (Olümposz-hegy) nevezték el a tudósok. A lábánál 600 kilométer átmérőjű hegy ötször nagyobb, mint a legnagyobb földi vulkán, a Hawaii-szigeteken lévő Mauna Loa. Az űrbéli tűzhányó kétszer magasabb is: míg a Mauna Loa az aljától a csúcsáig körülbelül 10 000 méter (ebből azonban csak 4169 méter van tengerszint felett), addig az Olympus Mons több mint 26 000 méter magas. Még a 70 ki - lométer átmérőjű csúcskalderája is nagyobb, mint a legtöbb földi tűzhányó átmérője. Az Olympus Mons – ahogyan enyhe lejtői mutatják – pajzsvulkán. Valószínűleg ez az oka óriási méretének is: 200 millió éven át folyt belőle a láva. A vulkán azonban nem változtatta meg a helyét – a Marson ugyanis nincsen lemez - mozgás. A megfigyelések azt mutatják, hogy a vulkán kialudt. Ma úgy vélik, hogy az egész Naprendszerben csak három égitesten vannak működő vulkánok: a Földön, a Vénuszon (melynek légköre óriási kénsavfelhőket tartalmaz) és a Jupiter egy nagy méretű holdján, az Ión.

 

 

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum