Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A mikroszkóp és a mikrovilág

:
 

Óvatosan nyúl a kutató a mikroszkóp élesség-finombeállító csavarjához. A homályos kép lassan kiélesedik, és a látványtól a kutató lélegzete is eláll: ezt a baktériumfajtát még sosem látta! A mikroszkópok nem csak az orvosok és a kutatók munkáját könnyítik meg. A biológusok, a régészek és a nyomozók is naponta használják ezt a korszakalkotó találmányt. Hogy néz ki a csalánszőr? Miért képes a házi légy még az ablaküvegen is simán lépkedni? Mi minden nyüzsög egy csepp vízben? Érdekes leírások a mikroszkóp történetéről, a mikroszkópok működéséről, betekintés a mikrovilágba, és útmutató azoknak, akik kedvet kaptak a mikroszkópos vizsgálódáshoz.


 
Itt veheted meg a könyvet >>>

Mit fedezett fel Antoni van Leeuwenhoek?
A vízcseppben él ő egysejtű élőlényeket, a mikrobákat legelőször nem egy tanult természettudós, hanem egy holland posztókereskedő, Antoni van Leeuwenhoek (1632–1723) pillantotta meg. Leeuwenhoek egy Delft nevű kisvárosban élt, hobbija a lencsecsiszolás és a foglalatkovácsolás volt, amit mesteremberektől sajátított el. Maga készítette optikai eszközeivel mindent felnagyított és megvizsgált. Viszonylag egyszerű felépítésű készülékével háromszázszoros nagyítást tudott létrehozni. Metszeteket készített, legyeket boncolt fel, hogy megismerje a rovarok testfelépítését, látta a vérben gördül ő golyócskákat, a vörösvértesteket, lerajzolta az esőcseppben él ő baktériumokat, a penészgombát, és jó néhány korszakalkotó felfedezést tett. Megfigyeléseiről beszámolt a londoni Királyi Természettudományos Társaságnak. Felfedezései híressé tették. Koronás f ők látogattak el hozzá, köztük az angol királynő és az orosz cár, hogy a mikroszkópjába pillantva megtekinthessék a mikrokozmosz csodáit.   

Hogyan nagyít a lencse?
Akkor látunk meg valamit, ha fénysugarak érkeznek a szemünkhöz. Ezek jöhetnek egyenesen a fény forrásából, például a Napból vagy egy villanykörte izzójából, de többnyire tárgyakról verődnek vissza. Ha a fénysugarak egy tárgyra vetülnek, egy könyvre, a kezünkre vagy egy fára, akkor a megvilágított dolgok a színükkel egyező színű fénysugarakat visszaverik, a fény többi összetevőjét elnyelik. Ily módon válnak számunkra láthatóvá. A fénysugarak legtöbbször egyenes vonalban terjednek. Amikor azonban áthaladnak egy nagyítólencsén, akkor az letéríti őket az egyenes útvonalukról. Erre a legjobb példa a gyújtólencse. A rajta keresztülhaladó párhuzamos napsugarakat a gyújtólencse úgy téríti el, hogy azok utána egy pontban találkoznak. Ha egy papírdarabot tartunk a gyújtólencse mögé, majd megváltoztatjuk a papír és a lencse távolságát, akkor egészen pontosan megállapít - hatjuk, hogy hol van a gyújtópontja. A gyújtópontba helyezett papírdarab ugyanis megbarnul, megpörkölődik, és akár még lángra is lobban. Ezt bár - milyen nagyítóval ki lehet próbálni. A lencse és a gyújtópont közötti távolságot gyújtó távolságnak nevezzük. Ennek nagysága függ a lencse görbületétől. Minél nagyobb a lencse görbülete, annál kisebb lesz a gyújtótávolsága.  

Milyen az alga a mikroszkópon át nézve?
A tóvízből vett mintában található algák (moszatok) fonalairól csupán a mikroszkóp alatt derül ki, hogy milyen gyönyörűek. Világosan megkülönböztethetőek az egymás után sorakozó sejtek. Minden sejtben található klorofill. Az egyes moszatfajokat a zöld színtestek alakjáról ismerhetjük fel. A leggyakoribb fajok közé tartozó spirálmoszat zöld színtestje dugóhúzószerűen megcsavarodik. A Zygnema fajokban két-két színtestet találunk. Ezeket csillagszerű „sugarak” ölelik körül. Náluk lényegesen kisebbek a csupán egyetlen sejtből álló algák. A zöld, golyó alakú sejtek a zöldmoszatok közé tartoznak. Rendkívül érdekes látványt nyújtanak az elsősorban az elmocsarasodott vízgyűjtő helyeken felfedezhető, meglepő alakú járommoszatok, például a félholdra hasonlító Closterium, vagy a csillag alakú Micrasterias. A víz alatti kődarabok nyálkás be - vonatán gyönyörű, kicsiny hajókra, csillagokra vagy egymásra fektetett téglákra hasonlító, egysejtű moszatokat fedezhetünk fel. A kovamoszatokat (Diatomeae) körülfogó kovapáncélt kvarc alkotja.

 

 

 

 

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum