Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Természeti katasztrófák

:
 

Ma már sokat tudunk arról, hogy mi történik odalenn, hogy milyen fizikai erők állnak a különböző természeti jelenségek hátterében. Ismerjük földgolyónk rétegeit, tudjuk, hogy valójában egy izzó gömb fölötti, igen vékony rétegen élünk, s hogy ez alatt hatalmas lemezek vándorolnak ide-oda. Ismerjük a szelek és az erdőtüzek természetét, ahogy a vulkánok „szokásait” is. A szerző, Rainer Crummenerl szakíró nem csupán bemutatja és elmagyarázza az emberi életet fenyegető, rettentő természeti csapásokat, de azt is elénk tárja, hogyan próbál felkészülni a védekezésre az emberiség. Sajnos az is kiderül, hogy némelyik katasztrófának maga az ember az oka.


 
Itt veheted meg a könyvet >>>

Milyen természeti katasztrófák járnak a legsúlyosabb következményekkel?
Az áradások még ma is nagy veszélyt jelentenek. Különösen a folyóvizekben gazdag Kína tapasztalhatja meg rendszeresen a vízáradatok pusztító erejét. Az elmúlt 350 év folyamán becslések szerint több mint ötmillió kínai vált az áradások áldozatává. Nagyon sok áldozatot követelnek a földrengések is. Kínát ezek a természeti csapások is sújtják. Az elmúlt ezer esztendő történelmi feljegyzéseit áttanulmányozva ki derül, hogy Kínában valószínűleg több mint kétmillió ember veszítette életét a föld - rengések miatt. A valaha volt legsúlyosabb, 1556-os henani és shaanxi földrengések 830 000 ember életét követelték. Legutóbb súlyos földrengés Kínában 2008-ban volt, amiben közel 70 000 ember halt meg. Sokan esnek áldozatul viharoknak is, amelyek általában heves esőzések és szökőárak kíséretében érkeznek. A legkeményebb viharok Bangladest sújtják. 1789 óta több mint 700 000 ember lelte halálát az évente visszatérő szélviharokban, melyek özönvízszerű felhőszakadások zúdulnak a mély fekvésű országra. A vulkánkitörések a katasztrófák krónikájában a negyedik helyen szerepelnek. A legsúlyosabb vulkán - kitörés 1815-ben volt, amikor az indonéziai Tamborában 92 000 ember halt meg. A természeti csapások Földünk szegényebb országaiban nagyobb veszélyt jelentenek, mint másutt. Itt kevésbé tudnak felkészülni ezek el hárítására, s ahhoz is kevesebb a pénz, hogy azonnal ellássák a sérülteket és enyhítsék a katasztrófa következményeinek hatásait.   

Miért reng a Föld?
Földünk – akár egy hatalmas káposzta vagy hagyma – több, egymásra boruló rétegből áll. A Föld magját a földköpeny, azt pedig a földkéreg veszi körbe. A Föld magja nagyjából 3500 km átmérőjű. A vasból és nikkelből álló anyaggömb körülbelül 3700-5000 Celsius fok forróságú. Ezt a réteget a mintegy 3000 kilométeres vastagságú földköpeny öleli át. A földköpeny két, jól elkülöníthető részre bont - ható. Alul találjuk a szilárd földköpenyt, fölül pedig a képlékeny, felső réteget. Ezen úszik a szilárd földkéreg. Az alig 20-70 kilométeres vastagságú földkérgen élünk mi, emberek. A földkérget hét nagy és számos kisebb lemez alkotja. Az ún. tektonikus lemezek úgy illeszkednek egymáshoz, mint egy kirakósjáték részei. Ezek tartják a hátukon a földrészeket, az óceánok fenekét, és úgy úsznak a földköpeny felső, képlékeny rétegén, ahogyan a jégdarabok lebegnek a téli Duna vizén. A földrengések elsősorban ott keletkeznek, ahol két, mozgó lemez összetalálkozik. Miközben a lemezek hatalmas erővel, nagy súrlódással el - csúsznak egymás mellett, vagy össze is ütköznek, a széleik összeakadnak. Ilyenkor hihetetlen erejű feszültség gyülemlik fel az összecsúszás felületén. A lemezek peremei egy idő után már nem tudnak ellenállni a növekvő feszültségnek, hirtelen elmozdulnak, és ebben az új helyzetben pattannak ki a földrengések.  

Miért veszélyesek a lávafolyamok és a hamufelhők?
A vulkánból kitörő láva mindaddig lassan hömpölyög le a hegyoldalon, amíg hőmérséklete le nem csök ken. A sűrű kőzetmasszából álló láva folyamok csak néhány métert tesznek meg naponta. Az embereknek tehát marad elég idejük ahhoz, hogy biztonságos helyre meneküljenek. A híg lávából álló folyamok ezzel szemben akár óránként 90 kilométert is megtehetnek, mielőtt megszilárdulnának, és gyorsan elárasztják a környező tájat. A lávafolyamokat nem mindig lehet robbantásokkal vagy védőfalakkal eltéríteni az útjukból. 1973-ban Izlandon önkéntes jelentkezők vízzel küzdöttek a láva ellen. Addig locsolták az izzó kőmasszát, amíg le nem hűlt a hőmérséklete. A láva lelassult, megdermedt és megállt.  A lávánál jóval nagyobb kárt tud okozni a vulkáni hamu, mivel ez lényegesen nagyobb területeket érhet el. Nemcsak házakat dönt össze vagy hajókat süllyeszt el a vízen, a hamufelhő a repülők haj - tóműveit is eldugaszolhatja. A legveszélyesebbek mégis a ki - számíthatatlan tűzlavinák. A forró gázokból, hamuból és kőzet törmelékből álló felhők óránként akár 400 kilométeres sebességgel, az igazi lavinákhoz hasonlóan zúdulhatnak a völgyekre. Az izzó felhők akkor keletkeznek, amikor a lehűlő láva teljesen elzárja a kiáramló gázok út ját, így azok a hegy oldalán keresnek kijáratot maguknak és a forró magmának. 

 

 

 

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum