Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A Kilauea vulkán, és amit veszélyeztet

2014. november 12., 17:00
 

Az idén ősszel egyre riasztóbb hírek érkeztek a Csendes-óceáni Hawaii-szigetcsoport legfiatalabb tagjáról, Hawaiiról. A szigeten lévő, legnagyobb vulkán, a Kilauea ugyan 31 éve folyamatosan aktív, de ez általában lassú folyamatokat jelent, amelyek a láva veszélytelen szivárgásával járnak. Június 27-én azonban a tűzhányó „erősebb fokozatra kapcsolt”. A belőle szokatlan erővel feltörő, csaknem ezer °C-fokos láva egyre szélesebb folyamként közeledett Pahoa faluhoz, ahonnan az embereknek ki is kellett költözniük. November 11-dikén a láva elérte a település szélét és megsemmisített egy lakóházat.


 
Az Amerikai Földtani Megfigyelő Szolgálat (USGS) által 2014. november 10-én közreadott képen a Kilauea vulkán hűlőfélben lévő, de még lángoló lávafolyamát láthatjuk.

Miért vannak vulkánok Hawaiin?
A kérdés valójában értelmetlen, mert nem a vulkánok vannak Hawaiin, hanem a sziget van a vulkánokon. Az óceánok mélyén ugyanis jó néhány helyen úgynevezett forrópontok, más néven forrófoltok (angolul: hot-spot) alakultak ki, a nagyobb földlemezek peremeitől kissé távolabbi területeken. Ezeken a pontokon a földköpeny mélyéről induló köpeny-hőoszlopok (köpenycsóvák) működnek, amelyeken át magma áramlik fölfelé, áttörve a vékonyabb földkérget (a litoszférát). Ezt nevezik forrópontos vulkánosságnak. Ez a felszíni vulkánkitöréseknél jóval kisebb intenzitású mozgás, amely a földkérget nem darabolja fel, ám mivel a láva egy idő után kiszélesedik, szétterül és megszilárdul, gyakran szigeteket hoz létre. A mérések és számítások azt bizonyították, hogy a magma akkor töri át a litoszféra-lemezt, ha annak hőmérséklete meghaladja a 150-200 °C-t. A Földön több ilyen, forrópontokból keletkező sziget is létezik (az óceáni lemezeknél pl. ötvenet, a kontinentális kőzetlemezeknél, vagyis a szárazföldön pedig negyvenet tartanak számon). Ezek egyike a Hawaii-szigetcsoport, amelyen több, nagy vulkánt is láthatunk. Valamennyi forrópont típusú bazaltvulkán, amely ennek megfelelően kevés hamut és sok, hígfolyós bazaltlávát termel, amely inkább lávaömlésekben jut a felszínre, és csak ritkán tör ki robbanásos formában.

Hány működő vulkánja van a szigetnek?
A sziget öt vulkánjából napjainkban kettő működik: a 4170 m magas Mauna Loa (Hosszú-hegység) és az 1247 m-es Kilauea. Ez utóbbi nevének jelentése: „öklendező”. Ezek mellett a legmagasabb vulkán, a 4205 méteres Mauna Kea (Fehér-hegység) pajzsvulkán és az annál kisebb Kohala és Hualalai nevű tűzhányó már kihunyt. Az összesen 1348 km²-es területet befogó vulkánok körzetét 1916. augusztus 1-jén Hawaii Vulkánok Nemzeti Park néven egyetlen egységgé fogták össze, és úgy tekintik, mint a Föld keletkezésének emlékparkját. Nem véletlen, hogy a területen jelentős kutató intézmények működnek, hiszen egyrészt az itt lévő hegyek a Föld legfiatalabb, ma is formálódó vulkánjai, másrészt ezek különösen magas pontjairól kiválóan lehet az űrben is vizsgálódni.
A vulkánkitöréseket megfigyelő intézményeknek elsősorban a Mauna Loa ad munkát, hiszen ma ez a Föld egyik legaktívabb vulkánja, amely átlagosan három és fél évenként tör ki. A kitöréseket 1912 óta külön obszervatóriumból figyelik. Itt azonban nemcsak a kitörésekkel foglalkoznak, hanem a Föld belsejében játszódó folyamatokkal is. Ezek tanulmányozására a mindössze 700 000 éve keletkezett Hawaii sziget már csak azért is különösen alkalmas, mert délkeleti partja előtt ma is emelkedőben van egy új vulkán.
A Mauna Kea tetején pedig 1967-ben olyan kutatóegységet alapítottak – a Mauna Kea Csillagászati Körzetet –, amelynek 500 hektáros területén tizenhárom, a mélyűrt is vizsgálni képes obszervatóriumot állítottak fel. (Ehhez kapcsolódik A Kepler-űrtávcső megszakadt története című cikkünk is.)

A sokféle színben pompázó orchidea Hawaii egyik, legjellemzőbb virága.
Mit okoz a vulkánok jelenléte a sziget természetrajzában?
Hawaiit a nyaralni vágyó európaiak általában földi paradicsomként szokták emlegetni, hiszen a keleti partvidékén meleg és napos idő uralkodik, ahol valóban élvezni lehet a természetet.
A sziget egészének azonban meglehetősen változatos az éghajlata. Magasabb pontjain gyakran találkozhatunk hóval, a közepén és a nyugati partvidékén pedig állandóan esik az eső. Ennek a változatosságnak a magas hegyek jelenléte az oka. A passzátszelek sok esőt hoznak a vulkánok északi és keleti oldalaira, amelyeket azonban a hegyek már nem engednek tovább, így a mögöttük fekvő területek szárazak maradnak.
Emellett egy-egy kitörés során bekerül a légkörbe a kén-dioxid és oxigén keveredéséből keletkező vegyület is, a VOG, amely szintén befolyásolja az időjárást.

A vöröses i’iwi madarat a színe okán gyakran skarlát-gyapjas madárnak is hívják.

Hawaii speciális növényei és állatai
Hawaiin a klíma változatossága folytán egyedülálló növény- és állatvilág alakult ki. A szigetet gyakran az orchideák szigeteként is emlegetik, ami jelzi, hogy itt a trópusokra jellemző növényeket is találhatunk. Emellett a dús esőerdő sem ritka.
A szigeten rendkívül nagy az ún. endemikus állatfajok aránya. Endemikusnak vagy bennszülöttnek azokat a fajokat és egyéb rendszertani egységeket nevezik, amelyek természetes állapotban csak egy adott elterjedési terület határain belül élnek. Hawaiin ilyen az ott élők nemzeti madara, a hawaii lúd, amelyet azonban a behurcolt idegen állatok, elsősorban a kutyák szinte teljesen kipusztítottak. A Világörökség részét képező Panaewa Esőerdő Állatkertben azonban sikerült megőrizni jó néhány, jellemző állatot, így például az i'iwi madarat is, amely egyébként a hegyek lejtőin él. Jellemzője az egész testét befedő, ragyogó, vörös tollazata és ívelt, rózsaszín csőre. A tengerpart fekete, vulkanikus eredetű homokján pedig szerencsére ma is jól érzik magukat a tengeri teknősök is.
Ma még nem tudni, meddig kúszik le a hegy tetejéről a Kilauea vulkánból kifolyó, csaknem ezer Celsius-fokos olvadt kőtömeg és hány növényt, esetleg állatot pusztít ki, de az eddigi tapasztalatok szerint ez a pusztítás 15-20 kilométeres „területfoglalás” után meg szokott állni. Így reménykedhetünk, hogy ez majd most is így történik.

Lévai Júlia

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum