Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Drónok

2015. április 24., 18:23
 

Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájának színterén, Veronában ma bármelyik kellemes estén megtörténhet, hogy egy sétálgató szerelmespár fejére egyszer csak vörös rózsák hullanak az égből. Természetesen nem maguktól, hanem egy rejtett helyről rádióhullámokkal irányított, repülő szerkezetről. Az olasz városban ugyanis külön központot tartanak fenn azért, hogy az onnan irányított drónokkal szerezzenek örömet a szerelmeseknek.


 
Az Egyesült Arab Emirátusokban lévő Mussafah városában, egy magániskolában tanító robotokkal kísérleteznek. Az emberszerű AISOY Raspberry Pi robot például matematikát tanít majd a diákoknak. Egy 57 centiméter magas, francia fejlesztésű robot, Nao pedig azoknak ad segítséget, akiknek a hagyományostól eltérő tanítási módszerekre van szükségük.

Mik a drónok?
A drón szó az angol drone = döngés, zümmögés kifejezésből ered. Kezdetben a pilóta nélküli vadászgépekre használták, de később már minden, olyan szerkezetet így neveztek el, amely közvetlen, fedélzeti irányító nélkül repül a levegőben. A drónokat vagy távolból irányítással, vagy a saját szenzoraikkal repülnek, előre betáplált programok szerint. Méretük a pár centistől a több méteresig terjedhet.
2015 januárjában Las Vegasban különleges mennyiségű robotot és drónt vonultatott fel a CES 2015 nevű, nemzetközi technológiai seregszemle. Ezen a híradások szerint kiemelt szerepet kaptak az emberi irányítás nélkül működő gépek. A CEA (Fogyasztói Elektronikai Szövetség) által támogatott fesztiválon több mint 191 ezer négyzetméternyi területen húszezer új technológiai termék mutatkozott be, a legkülönfélébb műfajokban. Külön kiállítóteret kaptak például az intelligens járművek, a permetezőgépek, a 3D-s nyomtatók, a szenzorok, a humanoid (ember formájú) és az otthoni munkákat végző okosrobotok, okosórák, vagy egyéb, testen viselhető eszközök és hobby-drónok. A seregszemle arra utalt, hogy valóságos forradalom zajlott le a dróngyártás területén, hiszen már alig van az életnek olyan területe, amelyen ne alkalmazhatnánk drónokat. És ezen belül természetesen különösen fontos az életmentés területe.

Magyarországon is vannak drónok?
Olaszországban például egy Versilio névre keresztelt vízimentő drón kifejlesztésén dolgoznak, amelyet videokamerával, rádiórendszerrel, hangosbeszélővel és egy gombnyomásra leereszthető mentőövvel szerelnek fel. Vészhelyzet esetén gyorsan és hatékonyan felküldik, hogy segítsen a bajbajutottakon. A parton dolgozó drónpilóták a rádión keresztül kapcsolatban maradnak a bajbajutottal, akinek a számára gyakran a puszta szó is sokat használhat. Közben természetesen értesítik a mentőcsónakosokat is.

Az ilyen és ehhez hasonló, szórakoztató drónokra valószínűleg enyhébb szabályok vonatkoznak majd, hiszen ezek nemigen tudnak messze szállni az irányítójuktól. (Forrás: Parrot)

Ami a hazai helyzetet illeti: Nemrég az RTL Klub híradója számolt be arról, hogy a Baranya megyei Piskó melletti tónál felborult egy csónak, amelyben két horgász ült. Az egyikük ki tudott úszni, de a másikuk nem, és eltűnt a mocsárral körbevett vízben. Mivel azóta sem a búvárok, sem a speciális mentők nem találták meg, a katasztrófavédelem drónra szerelt kamerával kezdte pásztázni a vizet. (Egyelőre nincs hír a végeredményről.) A hazai katasztrófaelhárítók tehát már rendelkeznek drónnal, amelyet áradásoknál vagy tűzeseteknél is bevethetnek, nyugodtabb időkben pedig a gátakat ellenőrizhetik vele. A tó felett pásztázó drón által közvetített képet megnézheted ezen a linken. De más cégek is használhatnak drónokat, alkalomadtán akár viccelődésre is: a Zala megyei Lendvajakabfán próbálta ki például a Magyar Telekom azt a drónt, amely húsvét hétfőn egy vízzel teli vödröt emelt a magasba, és ezzel magára vállalta a faluban lakó férfiak helyett a locsolást. Egyelőre a nőknek nem jutott eszükbe, hogy az ezért járó pingált tojásokat szintén légi úton, távirányítással küldjék fel a drónnak, de még egy-két év, és akár tojásszállító drónok is röpködhetnek a fejünk felett. Hiszen pizza- vagy fagyiszállítók már ma is vannak.

Milyen, új kérdéseket vethet föl a drónok léte?
Természetesen nem olyan egyszerű dolog az, hogy ma már bárki bármiféle és bármilyen nagy távolságba felküldhető szerkezetekkel jelenik meg a levegőben: nyilvánvalóan ugyanúgy szabályozni kell a működtetésüket, ahogyan például az összes, többi közlekedési eszközét. Ennek ellenére még sehol sem született egységes szabályozás, ezért az esetleges kirívó eseteket, szabálytalanságnak minősíthető akciókat ötletszerűen büntetik vagy nem büntetik.  A büntetésre már nálunk is volt példa: Nemrég a Nemzeti Közlekedési Hatóság százezer forintos bírságot szabott ki az MTVA-ra, amiért az MTV Híradó operatőre egy Dunaújváros közelében lezuhanó kisrepülőgépet rögzített, távirányítóval vezérelt repülő kamerával. Ebben az esetben egyértelmű volt a vétség: nem jelentették előre a hatóságnak, hogy drónt fognak használni a felvételeikhez. Más esetekben pánikot is okozhat egy drón megjelenése, amit pedig jobb lenne elkerülni. Egy alkalommal például a washingtoni Fehér Ház kertjében egy összetört kvadkoptert találtak, amely akár kémrepülő is lehetett volna, így órákra lezárták az elnöki rezidenciát. Később azután kiderült, hogy csupán egy ártalmatlan, térfigyelő kamerával felszerelt drón volt, amelyet viszont részegen irányított egy alkalmazott. Az eset mindenesetre arra késztette az elnököt, hogy megsürgesse a Szövetségi Légügyi Hivatalnál a drónok szabályozásával kapcsolatos tervezet kidolgozását.
Hasonló pánikot váltott ki a Fülöp-szigeteken az a drón, amellyel egy fiatal fotós Ferenc pápáról szeretett volna exkluzív felvételeket készíteni. És bár a katolikus egyházfő január 15-i látogatása alkalmából teljes légzárat rendeltek el Manilában, a fotós ezt figyelmen kívül hagyta és beküldte a drónját a pápa feje fölé. A biztonsági emberek természetesen gyorsan intézkedtek, és a hatóságok a drónt és az irányítóját is hamar lekapcsolták. A férfinak tízezer eurós (mintegy hárommillió forintos) büntetést kellett fizetnie a szabályszegésért.
Büntetlen maradhatott azonban az a csimpánz, amely egy hollandiai állatkertben kezdett bele egy állatokat filmező drón „lehalászásába”. Filmre kívánkozó ügyességgel megkaparintotta a drónt, kissé szétszedte, majd az épen maradt kamerával néhány, kedves szelfit készített magáról. És mivel ezután már nem volt szüksége rá, megvált a tárgytól, amely sajnos tönkrement ettől a kalandtól, de a kamera megőrizte a jelenetet. Mindenestre a szabályozások során az állatkerti megfigyelések rendjét sem árt majd figyelembe venni.

Ez a drónvadász majmocska végül igen udvariatlanul bánt el a drónnal,
amikor a hátsóját mutatva távozott mellőle.

 

Lévai Júlia

 

Tudj meg mindent a drónokról a MI MICSODA sorozat Robotok - Mesterséges elmék és műszaki bravúrok című kötetéből!

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum