Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Odüsszeusz és az Odüsszeia

2015. november 10., 10:28
 

Ha valakinek különösen hosszú utat járt be, mielőtt hazaérne, azt mondjuk rá: ez az út volt az ő odüsszeája. (Ld. a 2001Űrodüsszeia című filmet is.) A szó az ókori görög hős, Odüsszeusz nevéből ered, akinek tíz éven át tartó bolyongását az egyik leghíresebb eposz, Homérosz Odüsszeia című műve beszéli el.


 
Az ókorban így képzelték el a két, legjelentősebb eposz íróját, Homéroszt.

Ki volt Homérosz?
Homéroszrólakit a magyar irodalomban egykor röviden csak Homérként emlegetteksajnos nem sokat lehet tudni. Később több város is versengett azért, hogy a saját szülöttjének mondhassa a költőt, akiről egyébként úgy tartották, hogy vak volt. Azt is csak a szövegekből lehet kikövetkeztetni, hogy a Kr. előtti 8-dik században élt. A bizonytalanságnak főként az az oka, hogy mivel akkor még nem létezett nyomtatás, az irodalmi művek, így a neki tulajdonított eposzok is, szájhagyomány útján terjedtek. Úgy maradtak fenn, hogy az emberek megtanulták és továbbadták az utódaiknak ezeket, ami további bizonytalanságokhoz is vezethetett. Hiszen az emberek el is hibázhatták vagy kicsit át is írhatták a szövegeket. Így azon is sokat vitatkoznak, hogy vajon minden, neki tulajdonított művet valóban Homérosz írt-e, vagy több, hasonló szemléletű és tehetségű költő is élt abban a korban. Hiszen a korai időkben a költők életrajzát sem rögzítették, így róluk is csak a legendákból, elbeszélésekből tudni. Ezért az irodalomtörténet egyik legvitatottabb témája, hogy létezett-e egyáltalán Homérosz mint egyetlen, történelmi személy, vagy csak legenda volt. Emellett azt is sokan próbálták kikutatni, hogy egyáltalán mikor és hogyan rögzítették írásba azt a két, kiemelkedő művet, amely a nevéhez fűződik. Vajon mennyire hitelesek azok a szövegek, amelyek később nemcsak az ókori, de hosszasan az egész európai irodalomra máig élő hatással voltak? Ezekre a kérdésekre végleges feleletet eddig nem sikerült adni, de talán ezek kevésbé is lényegesek. Ami fontos, az az, hogy ebben a korban született meg a görög irodalom két, legjelentősebb eposza: az Iliász és az Odüsszeia, továbbá még számtalan himnusz is, amelyet szintén Homérosznak tulajdonítanak, és amelyeknek szintén nagy jelentőségük volt, az irodalmi formák között.
Homérosz eposzai a Balkán-félszigeten lezajlott nagy népmozgás, az úgynevezett dór vándorlás nyomán létrejött gyarmati területen születtek, Kis-Ázsia nyugati partjain. Ezeken a gyarmatokon ión menekültek éltek, s az ő kultúrájuk vált ekkor a leginkább meghatározóvá. Az eposzok az ión nemességnek szóltak, azzal a céllal, hogy őket erősítsék meg, a családjaikat, nemzetségeiket megalapító hősök felnagyításával, tetteik megéneklésével. Az eposzok történetei között – érthetően – különösen népszerűek voltak a trójai harcok körüli mondák, hiszen ezek bővelkedtek a sikereses eseményekben és a leleményes megoldásokban. És mivel a szereplőket szoros kapcsolatba lehetett állítani az egykor jelentős, ősi, mükénéi uralkodócsaládokkal, ez szintén erősítette az iónokat, mai kifejezéssel élve, a nemzetiségi identitásukban.
Homérosz mindkét főműve a trójai háborút meséli el. Az Iliász a mükénéiek Trója (görög nevén: Ilion) elleni, sikeres háborújáról, az Odüsszeia pedig a háború következményeinek és egyik hősének megpróbáltatásairól.

Egy Kr. e. 5-dik századi ábrázolás szerint így festett Odüsszeusz, amikor az árbochoz kötözte magát, hogy ellenálljon a szirének énekének. A kép egy vázán látható.

Mi az eposz?
Az eposz az epika, vagyis az elbeszélés legkorábban kialakult műfaja. A leggyakrabban verses formájú és igen nagy terjedelmű. A verses forma azt érzékeltette, hogy mindenképp a hétköznapok fölött álló, emelkedett dolgokról van szó.
Az elbeszélések hősei rendkívüli tulajdonsággal rendelkeztek, és nagy tetteket hajtottak végre, aminek kiemelése azér volt fontos, hogy ezzel a példaadásukkal is erősítsék az utódaik közösségét. Az eposz tehát a dicső múlt költészete, amelyben ennek megfelelően nagy teret kap a fantázia is.
Az eposz alapanyaga többnyire valóságos esemény volt, amelyet azonban gazdagon színeztek ki olyan elemek, amelyek az adott közösség számára azután a jelenben különösen fontosak voltak. A már kiforrott vallási és erkölcsi szokásaikat, a pogány kori istenekről kialakított képeket visszavetítették a múltba, és az akkori eseményekkel igazolták ezek mély és időtlen gyökereit. Homérosz eposzaiban is nagy jelentőségük van az istenek pártoló vagy ellenséges viselkedésének, de például az olyan, közösségi normák átélésének is, mint amilyen például az ellenfél tisztelete vagy a halottak megsiratása, végtisztességük megadása, a pártállásukra való tekintet nélkül. Ebből a szempontból az Odüsszeia merészebb hangú és új szemléletmódot jelent, az Iliászhoz képest. Valószínű, hogy Homérosz már egy korszerűbb felfogású közönségnek szánta az Odüsszeiát. Ebben ugyanis túllépett a múlt dicsőségeket igazoló szerepén, és a vak sors hatalma vagy az isteneknek való, végletes kiszolgáltatottság helyett a személyes tulajdonságokra, döntésekre tette a hangsúlyt. Az Iliász kiemelkedő hőse, Akhilleusz ugyan szintén a személyes erényeivel vált példaadóvá, de a saját sorsát sokkal kevésbé tarthatta kézben, mint azután Odüsszeusz. Az Odüsszeia eszményképe a vitézsége mellett leleményességével, kifinomult érzékenységeivel is kitűnő Odüsszeusz. Ez egyben egy új korszellem megjelenését is jelentette. Az Odüsszeia célközönsége kevésbé lehetett a kor arisztokráciája. Ennek az is a bizonyítéka lehet, hogy a műben ez a csoport meglehetősen erős kritikát kap. Az Odüsszeuszra egyre reménytelenebbül várakozó feleség, Pénelopé házát szabályosan megszálló kérők az ő soraikból kerülnek ki, és a leírás szerint züllött, alapvetően erkölcstelen csoportot képviselnek.
Az Iliászhoz hasonlóan az Odüsszeia is 24 énekből áll, összesen 12 110 hexametert foglal magába. Az eposzi kellékekben bővelkedő eposz in medias res („bele a közepébe”) indul. A történetek jelentős részében a szereplők egyes szám első személyben mondják el a velük történteket, és csupán negyven nap játszódik a jelen időben.

A korfui Paleokasztritsza lakói az öbölben lévő szikláról szívesen mesélik azt, hogy az valójában Odüsszeusz hajójának megkövült alakja.

Miért nem ért haza a háborúból Odüsszeusz?  
Odüsszeusz Ithaka királya volt, aki részt vett a trójai háborúban. Tróját a görögöknek végül az ő leleményessége révén sikerült elfoglalniuk, hiszen az ő ötlete volt a faló készítése. (A görögök egy hatalmas falovat építettek, és miután látszólag elhagyták a helyet, a lovat ott hagyták a tengerparton. Egy beépített emberük azt mondta a trójaiaknak, hogy a lovat Pallasz Athéné hagyta ott nekik, és ezzel majd meg tudják védeni a várost. A trójaiak be is húzták az építményt a falaik mögé, ám annak hasában ott rejtőztek a görög harcosok, akiket azután a beépített emberük éjszaka kiengedett, és így rajtaütéssel elfoglalták a várost. Ennek részletes történetét itt olvashatod). A háború végén Odüsszeusz néhány társával útnak is indult hazafelé, ám egy fontos helyen nem tudták megkerülni a szirtfokot, ezért kerülőútra kényszerültek, ami tíz évnyi bolyongást jelentett a számukra. Tengeri útja során Odüsszeusz fantasztikus kalandokon ment át. Rögtön az új elején Kalüpszó nimfa “foglyává” lett, ami egy szerelmi kalandot jelentett, ám a nimfa végül Zeusz utasítására elbocsájtotta őt. Ezután Odüsszeusz a phaiákok szigetére vetődött, ami a kutatások szerint a mai Korfu, vagyis Kerkyra. Odüsszeusz itt kezd bele a csodás kalandjainak elmesélésébe, a mű helyszíne tehát ettől kezdve ez a sziget. A történet szerint a következő helyeken fordult meg, amíg eddig eljutott: A Kikónok földjén, a Lótuszevők szigetén, a Küklopszok szigetén (ott Odüsszeuszt ismét a csalafinta észjárása menti meg a haláltól: azt találja ki, hogy miután megvakítja az egyik egyszeműt, a birkák aljára kapaszkodva jutnak ki a fogságból, ahol különben az óriások megennék őket); a Szelek királya, Aiolosz úszó szigetén, az Emberevő óriások szigetén, Kirké istennőnél (ő disznóvá változtatta); az Alvilágban (ahol megjövendölik neki, hogy miképp jut haza), a Szirének szikláinál (ott lekötözi magát, hogy ne tudják az énekükkel megbűvölni), majd két, félelmetes szörny, Szkülla és Kharübdisz mellett kell elkerülniük a veszélyeket. Ezután a Napisten szigetére kerülnek, ahol társai megeszik a Napisten teheneit, ezért odavesznek. Odüsszeusz így végül az összes hajóját és társát elveszítette, de a kerkürai phaiákok hozzásegítik, hogy továbbhajózhasson, az innen már nem túl távoli Ithakába. Végül magát koldusnak álcázva érkezik meg a házába, ahol csak hű kutyája és gyerekkori dajkája ismerik fel. Pénelopé íjászversenyt rendez a kérőknek. Annak ígéri kezét, aki Odüsszeusz hatalmas íját fel tudja húzni és azzal 12 fejsze fokán át tud lőni, mint egykor Odüsszeusz. A kérők közül erre senki nem képes, csak az épp akkor érkező koldus, aki ekkor felfedi magát: ő Odüsszeusz. Hű szolgálói és fia, Thélemakhosz segítségével megöli a kérőket és győztesen áll a felesége elé. Ő azonban csak akkor hisz neki, ha meg tudja mondani, hogyan készült a nászágyuk, amit természetesen teljesíteni tud. A kérők rokonai vérbosszút terveznek, de Pallasz Athéné isteni beavatkozása végezetül békét teremt.
Ha tehát választ akarunk adni a kérdésre, hogy valójában miért is nem ért haza, valószínűleg akkor járunk a legközelebb az igazsághoz, ha azt mondjuk: bár praktikusan hajózási akadályok és sorsszerű végzetek miatt, filozófiai szempontból azonban azért, mert mindig fontosabb volt a számára megismerni a világot és teljes mélységében átélni, amit az kínál neki. Ennyiben Odüsszeusz valóban annak a modern embernek a modellje, akinek számára az átélés mindig fontosabb a révbe érkezésnél.
Az Odüsszeia máig tartó érvényességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szó beépülésén túl minden egyes kalandból használunk kifejezéseket vagy szimbolikus képeket. Az eposz nem könnyű olvasmány, de nekünk, magyaroknak kicsit könnyebb a dolgunk: Devecseri Gábor fordítása olyan élvezetes és művészi, hogy a legtöbb olvasót könnyedén bevonja az élményekbe.

 

Lévai Júlia

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum