Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Madarak - Légi akrobaták

:
 

A trópusi esőerdők kolibrijától az afrikai szavannák struccán át, az Antarktisz pingvinjétől a magasban szárnyaló sasig a világ minden részén élnek madarak, és számtalan alakot öltenek. Pompás tollazatuk, dallamos énekük és repülési technikájuk elbűvöli az embert. Hogyan repülnek? Sosem fáznak a pingvinek? Hogyan tájékozódnak a baglyok a sötétben? Ebben a Mi MICSODA könyvben nemcsak ezekre a kérdésekre kapsz választ, hanem megismerkedhetsz a madárállomások munkájával, készíthetsz költőodút, de olvashatsz arról is, hogyan mentik meg a szerencsétlenül járt lundafiókákat az izlandi gyerekek.


 
Itt veheted meg a könyvet >>

A levegő nomádjai
A nálunk honos madárfajoknak több mint a fele ősszel elhagyja költőhelyét, és más vidékre költözik, hogy ott vészelje át a telet. Évente ötmilliárd madár ingázik Európa és Afrika között. Nem csak a hideg elől menekülnek, hiszen a tollruhájuk kellő védelmet nyújt, sokkal inkább a gazdagabb táplálékforrásokat célozzák meg. Ezért van még a trópusokon is madárvonulás.
A mi éghajlatunkon főként a rovarok hiányoznak a madaraknak télen, de a magvak, bogyók kínálata is jóval szűkösebb. A meleg déli tájakon viszont bőven találnak táplálékot. De vajon akkor miért nem maradnak ott egész évben? Egyszerű okból: mert ott annyi madár gyűlik össze, hogy tartósan nem találnának elegendő táplálékot. Ezért repülnek vissza otthonukba minden tavasszal a madarak.

Útra fel!
Első látásra úgy tűnik, hogy a madarak a nappalok hosszához, illetve az időjáráshoz igazítják indulásukat. A kísérletek azonban más eredményt hoztak. A mesterséges fénnyel megvilágított ketrecben, mesterséges körülmények között tartott vonuló madarak ugyanakkor kezdtek nyugtalankodni és repdesni, mint szabadon élő társaik. A költözési láz körülbelül addig tartott náluk, mint amennyi idő alatt eljutottak volna a telelőhelyükre. A madarakban tehát egy velük született belső óra működik, amely nemcsak jelt ad az indulásra, hanem a repülési időt is mutatja.  Az időjárás is befolyásolja a folyamatot: attól függően, hogy a táplálékkínálat mikor kezd szűkössé válni, a madarak néhány nappal előbbre hozzák vagy kitolják az indulás időpontját.

Ösztönös és tanult útvonalmeghatározás
Szintén kísérletek bizonyítjták, hogy az irány kiválasztása is velük született képesség: a fogságban tartott madarak mindig ugyanazon égtáj felé próbáltak kirepülni. De vajon hogyan képesek több ezer kilométeren át tartani az irányt? Először is ugyanúgy, mint mi, emberek, megfigyeléssel, például a táj feltűnően jellemző jegyei alapján tájékozódnak. Másrészt irányt mutat nekik a nap járása. Belső órájuk segítségével nappal a nap állásáról tudják meghatározni az irányt. Sőt a napiránytűt borult időben is képesek használni, mivel az ibolyántúli fényt is észlelik. Éjszaka a csillagok mutatnak nekik utat. Ám az még felderítésre vár, hogy pontosan melyek. Az viszont bizonyított tény, hogy csillagiránytűjük behangolásához egyszer látniuk kell a csillagos eget. Vagyis a csillagok alapján való tájékozódás nem velük született képesség,hanem feltehetőleg egy fiatalkorban szerzett tapasztalat bevésődésének eredménye. A madarak harmadik titkos iránytűje a mágneses érzék, erről egyelőre keveset tudnak a kutatók.

 

 

 

 

 

 

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum