Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Karinthy, és amit ma is idézünk tőle

2016. augusztus 30., 16:25
 

Hetvennyolc éve, 1938. augusztus 29-én halt meg a múlt század egyik legsokoldalúbb alakja: Karinthy Frigyes író, költő és műfordító, egyszersmind a magyar irodalmi humor legkiemelkedőbb formálója. Nyelvi ötleteinek, szójátékainak, szellemes és ironikus megoldásainak sokasága vált a köznyelv és közgondolkodás részévé. Egyik, leghíresebb mondata, a „humorban nem ismerek tréfát” szintén szállóigévé vált.


 
Ilyen volt az Így irtok ti első kiadásának borítója. Később számtalan, további kiadást megért ez az egyedülálló paródiagyűjtemény.

Hogyan kezdte a pályáját Karinthy?
Karinthy 1887. június 25-én született, egy sokgyerekes, budapesti polgári családban. Apja a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja volt, így az ifjú Karinthy művészek, irodalmárok és filozófusok körében töltötte a gyerekkorát. Anyja, Engel Karolina fiatalon, 1895-ben meghalt, s a továbbiakban apjuk egyedül nevelte őt és öt testvérét. Irodalmi érdeklődése már gimnazista korában meghatározóvá vált. A Markó utcai reálgimnázium 15 éves tanulója volt, amikor már írt egy regényt (Nászutazás a Föld középpontján keresztül), amelyet azonnal közölt, folytatásokban a Magyar Képes Világ című lap. Az érettségi után bölcsészeti, orvosi és természettudományi tanulmányokat is végzett. Végül egyikből sem szerzett diplomát, talán épp azért, mert egyetlen szakág mellett sem akart elköteleződni: túl sok minden érdekelte. Egész életében nyitott maradt, mind a tudományok és a pszichológia, mind a film, a rádió és az egyéb, technikai területek iránt. Olyannyira, hogy maga is kipróbálta pl. a repülőgépet és a léghajót, mint a korszak szenzációs újdonságait.
1908-tól a Nyugat munkatársa lett, ami Kosztolányi Dezső és Csáth Géza barátságát is jelentette a számára. 1912-ben egyszerre jelent meg két novelláskötete, két humoreszkgyűjteménye, és az irodalmi paródiáit tartalmazó Így írtok ti, amely azonnal hatalmas sikert hozott a számára.

Milyen mű az Így irtok ti?
A több száz oldalas kötet a magyar- és a világirodalom legkülönlegesebb paródiagyűjteménye. Szinte minden irodalmi technikát felvonultat, amellyel egy művet vagy egy stílust belülről ki lehet figurázni. Karinthy összesen 138 író és költő bőrébe bújt bele (némelyikébe többször is), hogy azután a stílusuk, képalkotási módszerük és mondanivalójuk elemeinek felhasználásával gyakorlatilag újrafogalmazza a műveiket, alaposan eltúlozva azok jellegzetességeit. Mindehhez természetesen nagyon alaposan kellett ismernie mind a szerzők korát, mind pedig az általuk képviselt irányzatokat is. Karinthy egyedülálló tudással és beleérzőképességgel formálta meg ezeket a paródiákat, amelyek elé nem egyszer tudományos stílusú bevezetőket is írt. Ezek ugyanolyan szórakoztatóak, mint maguk a novellák, regényrészletek vagy versek. A legnépszerűbbek természetesen a magyar költők és írók paródiái lettek: ezek némelyik strófája vagy bekezdése máig gyakran idézett szöveg. Ilyen például a múlt század elejének kispolgári költője, Szabolcska Mihály szájába adott versszak, amelyben egyszerre jelenik meg a jellemzően zárt, befelé forduló világ idillje, és az ahhoz képest durva kontrasztot jelentő, vad féltékenység, a nyilvánvalóan nagyobb költő iránt. Az idillben olyan természetességgel jelenik meg a másik megátkozása, hogy ez még a szóhasználat gyermetegségén sem változtat semmit, és épp ez válik a humor forrásává:
Kicsi kunyhó, szerető szív,
Messze égbolt, tiszta, kék –
Fulladjon meg Ady Endre

Lehetőleg máma még.

Az egyik, legismertebb képén a legkevésbé sem az örökké viccelődő, hanem a mélyen elgondolkodó embert látjuk.

De ugyanilyen gyakran szokták idézni a Babits Mihályt ismertető bevezetésének részleteit is, amelyeket a költő által gyakran használt alliterációk eltúlzására épített:

„Született Szegszárdon: néhány nappal születése előtt ugyanis titkos figyelmeztetéssel rávette édesanyját, hogy utazzék Szegszárdra, nehogy "Szegszárdon Születtem, Szinésznőt Szerettem" című leendő versében az alliterációt elrontsák. Már hatéves korában egészen fejlett nyelvezete volt: az iskolában fél kézzel harmincezer olyan magyar szót tudott fölemelni, ami "B"-vel kezdődik, míg iskolatársainak a fáradtságtól már kilógott a nyelvezete” /…/ Nyersei nyőleg a Nyugatnál nyelentek nyeg…”.

Más alkalommal a bemutatás formája maga is parodisztikussá válik, amivel Karinthy iskolát teremtett: a későbbi kabarékban gyakran alkalmazták az általa kidolgozott formulákat. Arany Toldija például így jelenik meg nála:

„Toldi. Elmondja egy helyszíni sporttudósító. Halló, halló, türelmet kérek hallgatóimtól, most nem látok semmit, mert Holubár és Toldi, a nehézsúlyú kecseszkecsken birkózók eltűntek a sziget bokrai között. Félidő 2:0 Toldi javára.”

A Móricz Zsigmond-paródia egyes részletei szintén gyakran kerülnek elő:

„Turi Dani ozstán mégis hazakódócott, de a lelke fenekin, meg a fenekelelkin nagy, nagy keserves fenekedésekkel győzte az életyit.
– Hej, muramista, muramista – ódódzott a nyelvije nekije –, bé tökkel vágtál csülökbe.

Megaztánis a felesége eszmélkedett a jobbérzésébe, és attul úgy, de úgy összefancsorgott a lelke levese, hogy szinte bőrzött.”

Ugyanilyen, sokszor idézett műve a Tanár úr kérem is, amelyet még szintén igen fiatalon, 1916-ban írt. Az azóta eltelt, kereken száz év semmit sem koptatott a művén, amelynek jellemző figuráin és helyzetein még ma is harsányan nevet az olvasója. Mindezek mellett Karinthy rengeteg, olyan művet is írt, amelyben az elemi humor mellé mély drámai érzések és mondandók is társulnak. A Nem mondhatom el senkinek… kezdetű verse is ilyen (ezt a popzene-kedvelők Tolcsvay László megzenésítésében és Koncz Zsuzsa előadásában is ismerhetik), de több regénye sem mellőzi a filozófiai mélységeket. Az Utazás a koponyám körül az önreflexióra épülő irodalom modell értékű műve. Annak révén született, hogy Karinthynak agydaganata lett, amely miatt 1936. május 5-én az akkori, legnevesebb professzor, a stockholmi Herbert Olivecrona megműtötte. A könyvben Karinthy részletesen leírja a műtétet, és annak átélésén, élményén keresztül úgy közvetíti az eseményeket, mint egy egyszerre kívül és belül álló tudósító. A Cirkusz című novellája viszont másféle módon drámai: ebben azt fogalmazza meg, hogy mit jelent megküzdeni a legfőbb mondanivalónk kifejezéséért, azért, hogy akár hétköznapi, közönséges és olykor nyaktörő „mutatványok” árán mégis eljátszhassuk azt a dallamot, amelyet hosszú éveken át magunkban hordozunk, és amely mindenek fölött fontos nekünk.
Karinthy két házasságából két fia született: Gábor és Ferenc, akik mindketten szintén az irodalom fontos szereplőivé váltak. Unokája, Karinthy Márton pedig a család nevét viselő színház alapítója, igazgatója és rendezője.
Karinthy Frigyes agyműtéte végül nem hosszabbította meg jelentősen az életét: 1938. augusztus 29-én Siófokon agyvérzésben meghalt. Ötvenegy éves volt, ami azt jelenti, hogy még számtalan, további művel gazdagíthatta volna a magyar irodalmat. Hogy mit vesztettünk a korai halálával, azt nem tudhatjuk, de a nyereségünk hatalmas és egyedülálló.

A Tanár úr kérem máig frenetikus, két jelenete: a jó tanuló és a rossz tanuló felel. Kern András 1977-ben mindkettőt elmondta, egy tévéműsorban.

Lévai Júlia

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum