Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Talalmányok - A fejlődés mérföldkövei

:
 

Az emberiség története a találmányok története. Több mint két és fél millió évvel ezelőtt elődeink kőeszközöket állítottak elő, majd megtanulták uralni a tüzet. Később egymás után jöttek a mérföldköveket jelentő, nagy találmányok, mint a kerék, a gőzgép, a villanykörte és a számítógép, de kisebbek is, mint az öntapadó cetli vagy a gémkapocs. Mi mindent találnak még fel a jövőben? El tudod képzelni, hogy egyszer a robot hasonmásod megy helyetted iskolába? Vagy, hogy űrfelvonóval juthatsz fel egy űrállomásra?


 
Itt veheted meg a könyvet >>

Bionika – A természet megoldásai
A feltalálók megoldásait nem ritkán az élővilág ihleti. A természet találékonyságát veszi alapul a bionika is, a természeti jelenségeket a technika nyelvére átültető tudomány. Leonardo da Vinci, a reneszánsz polihisztor is a madarak fortélyait igyekezett ellesni, amikor repülő  szerkezeteket álmodott. Számtalan vázlatot és feljegyzést hagyott örökül az utókornak, ő maga azonban sosem emelkedett a felhők fölé. Ötletei csak évszázadokkal később válhattak valóra. Ma a repülőgépek felépítésükben többek közt a madarak ívelt szárnyprofilját és a sas feszes, ferdén felfelé álló tollait utánozzák. A szárnyvégek csökkentik a szárnyfelület két oldalán levő nyomáskülönbség eredményeképp kialakuló örvénylést, illetve hasznosítják annak energiáját. Így csökkentik az üzemanyag-fogyasztást is.

Tökéletes megoldások
A természet évmilliók során sok esetben már rátalált azokra a tökéletesített megoldásokra, melyeken mérnökeink dolgoznak. Jó példa erre a parányi kovamoszatok tartóváza. Csak mikroszkóp alatt látszik, hogy a szilícium tartalmú kovahéj ultrakönnyű, ám rendkívül szilárd mechanikus szerkezet. Hidak vagy egyéb épített struktúrák tervezésénél, amikor kis súlyt mechanikus szilárdsággal kell párosítani, jól jöhet ezeknek a mikroszkopikus élőlényeknek a tudása.

A legértékesebb vadászzsákmány
George de Mestral svájci mérnök szeretett vadászni, és mindig magával vitte hűséges vadászkopóját is. De Mestralnak minden kirándulás után ki kellett szedegetnie a kutya szőréből a temérdek rátapadt bogáncsot. Kíváncsiságból megvizsgálta a tüskés kis termést mikroszkóp alatt. Megértette, hogy a bogáncs apró horgaival akad bele a vadon csatangoló állatok szőrébe. A termés így, potyautasként nagy távolságokat megtéve új területekre jut el, ahol új növényt hajt magjából. A növények leleményüknek köszönhetően gyorsan és nagy területen terjednek el. Mestralnak hatalmas ötlete támadt. A bogáncs és a szőrme mintájára hozna létre egy apró hurkokból és kampókból álló kötést. 1951-ben szabadalmaztatta a tépőzárat. Azóta fortélyos mérnökök fémből is készítettek már tépőzárat, ami ellenáll több tonna húzóerőnek is.

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum