Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Nagy felfedezők - Utazás az ismeretlenbe

:
 

Vajon mi hajtja az embert ősidőktől kezdve az ismeretlen felé? A kényszer? A kíváncsiság? A csillapíthatatlan kalandvágy? Vagy talán csak a puszta véletlen? A történelem során erre is, arra is akadt példa. Mindig születtek olyanok, akik a többiek előtt jártak, messzebbre és többre vágyva útra keltek. Nekik köszönheti a világ jelenlegi képét. Felfedezéseikkel feltárultak a titkok, és örökre megváltozott minden.


 
Itt veheted meg a könyvet >>

Zsákmány helyett tudást szerezni

Kolumbusz és Magellán korának felfedezői mindenekelőtt fűszereket és kincseket akartak zsákmányolni, és megpróbálták uralmuk alá hajtani az idegen területeket. A következő évszázadokban a felfedezések egy részét már nem csupán a zsákmány- és területszerzés, hanem a tudásvágy ösztönözte.

Egységben a tudás!
1660 körül Nagy-Britanniában és Francia-országban két jelentős tudományos társaság jött létre: Londonban a Royal Society (Királyi Tudományos Akadémia), Párizsban az Académie des Sciences (Tudományos Akadémia). Az volt a céljuk, hogy összegyűjtsék és feljegyezzék a természettudományos felfedezéseket és az addig felhalmozott tudást. A természettudósok többnyire levélben foglalták össze tudományos munkájukat az akadémiának. Mint egy kirakósjátékban, a részletekből összeállt a korabeli műveltség egésze, és lassan ki-rajzolódott az új, pontos világkép.

A természet rendszerezése
Az újonnan felfedezett földrészeken sok-féle ismeretlen növényre, állatra, ásványra és kőzetre bukkantak. Európában korábban senki sem látott pingvint, tobzoskát, mosómedvét vagy világító óriási pillangót. Rajzokat, leírásokat készítettek róluk, és gyűjtötték a mintapéldányokat. A rengeteg új felfedezés viszont nagy okozott. Ki kellett találni, hogyan lehetne helyesen leírni és megfelelően rendszerezni a növény- és állatvilágot. Az angol John Ray (1627-1705) és a svéd Carl von Linné (1707-1778) fajokra és osztályokra tagolta a növényvilágot. Linné, aki botanikus volt (a biológia növényekkel foglalkozó ágát művelte), sok ezer növényt gyűjtött össze, tanítványait pedig arra buzdította, hogy utazzanak, és gyűjtsenek növényeket. Ray és Linné teremtették meg a biológia alapjait.

Létezik-e a déli kontinens?
A földrajz területén évszázadokon át megválaszolatlan maradt egy fontos kérdés. Ptolemaiosz azt állította, hogy a száraz-földdel borított északi félteke egyensúlyozására délen is léteznie kell egy óriási föld-résznek, a Terra Australis Incognitának („ismeretlen déli földrész"). De valóban létezik? A tudósok sokat vitatkoztak rajta. Alexander Dalrymple, skót földrajztudós sziklaszilárd meggyőződése volt, hogy lé-tezik. Szeretett volna személyesen expedíciót vezetni a felkutatására, ám maga nem volt tengerész. Az Angol Tudományos Akadémia 1768-ban ezért egy tapasztalt tengerészt küldött a hosszú felfedezőútra.

Ki indult el a déli tengerekre?
A Tudományos Akadémia választása a Királyi Haditengerészet egyik tisztjére esett. Kiváló földmérő és térképrajzoló volt: Új-Fundlandot és a kanadai Szent Lőrinc-folyót ábrázoló térképei a hadiflottán kívül is híressé tették. Ráadásul már többször is átkelt az Atlanti-óceánon. James Cooknak (1728-1779) hívták.

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum