Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Vasút - Kötött pályán előre

:
 

Fújtatva, mindent beborító gőzfelhőbe burkolódzva indul el a gőzmozdony… Vajon elbírják a sínek a hatalmas vasparipát? Ebből a Mi MICSODA-kötetből megtudhatod, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük az első vasútépítőknek, hogy hol van a világ legelső, leghosszabb és legkülönlegesebb vasútvonala, és hogy milyenek lesznek a jövő vonatai. Utazz velünk térben és időben! Tudj meg mindent a vasútról!


 
Itt veheted meg a könyvet >>

A vasút meghódítja a Vadnyugatot

Az angliai vasút sikere világszerte felkeltette az érdeklődést a talál­mány iránt. Az amerikai vállalko­zók óriási lehetőséget láttak benne a szállí­tási nehézségek megoldására. Észak-Ame­rika keleti területein ugyanis mindössze néhány hajózható csatornán lehetett na­gyobb mennyiségű árut szállítani. Ló von­tatta postakocsit vagy szekeret használtak fuvarozásra. Különösen a városi építkezé­seknél használt szálfák és kövek szállítása volt költséges és nehézkes. 1837. április 27-én aztán néhány vállalkozó Ohio Railroad néven megalakította az USA első vasúttársaságát. Három évvel később pe­dig megnyitották az első vasútvonalat Baltimore és a Potomac folyó között.

Angol mozdonyok Amerikában
A mozdonyokat azonban Angliából kellett beszerezni, mert az amerikai vasművekben és kovácsműhelyekben hiányzott a gyár­táshoz szükséges szaktudás. Az első évek­ben több mint száz gőzös érkezett Angliá­ból a tengerentúlra. Többet maga George Stephenson szállított. Az angol gyártmá­nyokat viszont nem mindenhol tudták használni, mert a lóvasút sínjei nem bírták el a hatalmas gépeket. A gőzmozdonyok ráadásul a városokban nem tudták bevenni a szűk kanyarokat.

Hüvelyk Matyi megmutatja, mit tud
Peter Cooper amerikai vállalkozó emiatt kezdte el tanulmányozni az angol gyárt­mányokat. Végül 1830-ban a Baltimore mellett működő vasgyárában megépítette a Tom Thumb (Hüvelyk Matyi) névre ke­resztelt saját mozdonyát, ami a szűken ka­nyargó városi síneken is képes volt közle­kedni. Sőt Cooper bevállalta, hogy gépét egy lovas kocsival versenyezteti. Hüvelyk Matyi, az első amerikai mozdony majdnem meg is nyerte a versenyt, csak egy műszaki hiba miatt győzött mégis a ló. Az új találmányért azonban annyira lelkesedett min­denki, hogy semmi nem állhatott az útjába: 20 év­vel később az USA vasút­hálózata már csaknem 50 000 kilométert tett ki.

Keresztül a kontinensen
New Yorkból San Franciscóba azonban még so­káig nem lehetett vonattal eljutni. Igaz, tervez­ték, hogy vasútvonallal kötik össze a keleti és a nyugati partot, de közbejött az 1861-től 1865-ig tartó amerikai polgárháború. Két nagy vasúttársaság, a Union Pacific és a Central Pacific csak ezután kezdte meg a kontinenst átszelő vaspálya kiépítését. A két táraság által lefektetett sínek 1869. május 10-én Salt Lake City közelében találkoztak össze. A sínek utol­só darabjait aranyszeggel rögzítették. Az új vasúton mindössze nyolc nap alatt lehetett ke­resztülutazni az észak-amerikai kontinensen. Ezután az USA-ban rohamtempóban épült ki a világ leghosszabb sínhálózata. A vasútnak köszönhető az óriási kontinens gyors benépe­sedése. Amerre kiépült a pálya, sorra új váro­sok nőttek ki a földből. Rengetegen költöztek az ország addig lakatlan belsejébe.

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum