Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Miért Windsorok a Windsorok?

2018. május 24., 16:45
 

Nemrég nagy esemény volt, hogy a brit uralkodóház egyik tagja, Harry Windsor sussexi herceg házasságot kötött az amerikai Meghan Markle-lel. Az esküvő meglehetősen egyértelművé tette, amit eddig is mindenki tudott: a brit uralkodóház nyitott és modern felfogást képvisel. A királyság intézményét alapvetően szimbolikusnak tartják, létével a nemzeti egységet óhajtják kifejezni. Ez a korszerűség és felvilágosult szemlélet mellett bizonyos formai hagyományok megőrzését is jelenti, s az egyik ilyen hagyomány éppen az uralkodóház tagjainak neve. Vagyis a Windsor név, amely azonban a legkevésbé sem a szokásos úton lett az övék, hanem egy furcsa, szabálytalan helyzet révén.


 
V. György nemigen tehetett mást, minthogy egy szimbolikus gesztussal megpróbálta lecsendesíteni a gyűlöletet, amely a háború miatt mindenre kiterjedt, aminek volt német vonatkozása.

Az isteni küldetés és a nevek
A királyság intézményének hosszú ideig az volt az alapja, hogy az uralkodókat Isten küldötteinek tartották, amit azzal a hiedelemmel egészítettek ki, hogy azok a vérükben hordozzák, egymástól öröklik az uralkodói képességeket. Ezért az uralkodó halála után lehetőleg egy vérrokonnak kellett átvennie a trónt, hogy a családi kötelékek révén maradjon fenn az adott ház hatalmi folytonossága, és ezzel együtt a neve. A névnek így szintén kiemelt jelentősége lett a királyi családok történetében, mint olyasminek, ami jelzi, hogy a viselője szintén megörökölte az isteni eredetű képességeket. A felvilágosodás és a tudomány tényei azután ezeket a hiedelmeket eltörölték. Ma már senki sem gondolhatja, hogy az uralkodói erények a vérrel öröklődnek, és hogy azokért ne kéne ugyanúgy megdolgozni, mint bármilyen más képességért. Így a királyi házak tagjainak neve szintén átkerült a szimbolikus dolgok területére. A nevek változatlanul fontosak, de már merőben más szempontból, mint az addigiak.

Amikor a közvélemény nem válogat
1066-ban a normannok megtámadták Angliát, s a sorsdöntő hastingsi csata után ők kerültek hatalomra. Ettől kezdve a trónon nyolc uralkodói dinasztia váltotta egymást: a Normann uralkodóház, az Anjou-Plantagenet ház, a Lancester és York ház, a Tudor-ház, a Stuart-ház, a Hannover-ház, a Szász-Coburg-Gotha dinasztia és végül az ebből névváltás révén létrejött Windsor-ház.

A Windsor-ház névadója, Windsor városa 34 km-re fekszik nyugatra Londontól. Erődszerű kastélya csaknem kilenc évszázada az angol királyok lakhelye. II. Erzsébet az Upper Ward nevű szárny keleti felében lakik, ahová idegenek nem léphetnek be. A nyugati oldalon közhivatalok működnek, ezekbe a királynő távollétében lehet bemenni.

A Szász-Coburg-Gotha dinasztia úgy került be az angliai uralkodók közé, hogy az addig uralkodó Hannover-ház tagja, Viktória királynő a Szász-Coburg-Gotha hercege címet viselő Albert herceggel házasodott össze (1840). A törvények szerint pedig ettől kezdve az ebből a házasságból származó utódoknak a Szász-Coburg-Gotha dinasztia nevét kell viselniük. Ez a név azonban végül csak egyetlen királynak, VII. Edwardnak jutott, mert fia, V. György számára egyszer csak tűrhetetlen terhet kezdett jelenteni. V. György ugyanis éppen abban az időszakban uralkodott, amikor kitört az első világháború, és Anglia szembekerült Németországgal. Ettől kezdve a Brit Birodalomban csak nőtt az ellenszenv a németekkel szemben, amit csak tetézett, hogy 1917 márciusában épp egy Gotha G. IV. nevű repülőgép repülte át elsőként a La Manche csatornát és kezdte meg London bombázását. És bár a benne lévő Gotha név pusztán a gyártása helyére, vagyis Gotha városra utalt, a közvélemény ezt óhatatlanul közvetlenül összekapcsolta az uralkodócsalád nevével. Ráadásul ezzel nagyjából egy időben (1917. március 15.) V. György unokatestvére, II. Miklós orosz cár lemondásra kényszerült, ami általában is erősen megingatta az uralkodóházak tekintélyét. Angliában szabályos hisztéria alakult ki a németek körül. A tömegek egyáltalán nem választották el egymástól az államot és a népet vagy az egyes embereket, és végül már mindent válogatás nélkül gyűlölni kellett, aminek vagy akinek bármiféle köze is volt a németekhez. A királyi család német szobalányát, Elsét is haza kellett küldeniük, de a király unokatestvérének, Viktóriának a férjét, Lajos Sándor battenbergi herceget is megfosztották a tisztségétől, holott ő már egészen fiatalon angol állampolgárságot kapott és az odaadó szolgálatával 1912-ben a legmagasabb haditengerészeti rangot (First Sea Lord) is elnyerte. Mindez azonban már nem számított, mert az országot elöntötte a gyűlölet, és ez még a király kedvenc német tacskóját is utolérte. A közvélemény szemében még egy oktalan kiskutya is kegyvesztett lett a származása miatt – a király mások előtt nem mutatkozhatott vele. És mivel a háborús helyzet azt valóban indokolta, hogy a britek nagyobb erővel azonosuljanak a hazájukkal, a hisztériával szemben a politikának nem volt más eszköze, mint valamilyen szimbolikus gesztust tenni. Ezt ismerte fel H. G. Wells angol író is, aki 1917 májusában arra szólította fel az uralkodót egy cikkében, hogy a Szász–Coburg–Gotha–Hannoveri család válasszon az európai rokonság és a brit nép között. V. György ezt másként nem értelmezte, minthogy el kell hagynia a származására utaló nevét és egy újat kell helyette fölvennie. De mi legyen az? Ebben a magántitkára, Arthur Bigge, Stamfordham ura segített neki. Ő azt javasolta, hogy az új névhez válasszák ki Windsor város nevét. A városhoz rengeteg olyan esemény kötődött, amely erősítheti az angolok nemzeti öntudatát: például született 1312-be III. Eduárd, itt élt Egbert angolszász király (802-839) és Hódító Vilmos itt épített masszív erődítményt. De ami még fontosabb: itt írták alá a Magna carta libertatumot és alapították meg a térdszalagrendet. Emellett a Kipling által „windsori özvegynek” nevezett Viktória is az ottani kastély parkjában nyugszik. A királynak tetszett az ötlet, és ennek alapján adta ki 1917. július 17-én a rendeletét, amelynek értelmében a királyi ház neve attól kezdve House of Windsor, vagyis Windsor-ház. Ezután több német nevű angol nemesi családnak is nevet kellett változtatnia. Többek között Lajos Sándor battenbergi herceg is angol nevet vett fel és ettől kezdve Mountbattennek hívták, amely egyébként egyszerűen a német nemesi cím angol fordítása. Lajos herceg egyébként II. Erzsébet férjének, Fülöp edinburgh-i hercegnek a nagyapja volt. V. György 1917 és 1919 között, a Windsor-ház megalapításának utolsó aktusaként összesen tizenöt német rokonát fosztotta meg brit nemesi címeiktől, ami azóta is feszültségeket okoz az érintettek és leszármazottaik körében. Ugyanakkor tény, hogy ettől a szimbolikus lépéstől megnyugodott a nyilvánosság, és a következőkben a brit és német kapcsolatokat is nyugvópontra lehetett vinni.

Harryt testvére, William kísérte a windsori kastélyból az esküvőre. A tragikus sorsú Diana hercegnő két fia rendkívül népszerű Nagy-Britanniában.

Szerencsére az angol humor sem hiányzott az egyébként eléggé drámai történetből. Amikor György egyik unokatestvére, II. Vilmos hírét vette, hogy a törvény megváltoztatta a királyi ház nevét, a kölcsönösségre hivatkozva azt üzente a királynak, hogy szívesen megnézné a Globe színházban Shakespeare komédiáját, A szász-coburg-gothai víg nőket. (Vilmos A windsori víg nők című darabra utalt ezzel.)
Mindenesetre amikor 1947-ben Erzsébet brit királyi hercegnő azzal a görög Fülöp herceggel házasodott össze, aki a német Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház tagja volt (ez az uralkodóház Görögország, Dánia és Norvégia felett is hatalmat gyakorolt), úgy döntött, hogy megelőzi az esetleges feszültségeket. Ezért abban egyezett meg Fülöp herceggel, hogy az még az esküvő előtt lemond minden német nemesi címéről. Ez így is történt, és mivel Fülöpnek a nagyapja révén volt mihez visszanyúlnia, ő is a Mountbatten nevet választotta. Ettől függetlenül a második világháború közelsége miatt az esküvőjükre nem volt célszerű meghívni a német rokonait, így azon például a nővérei sem lehettek ott. 1952. április 9-én pedig, a koronázása előtt Erzsébet kihirdette, hogy saját maga és gyermekei továbbra is a Windsor-ház tagjai lesznek és leszármazottai szintén a Windsor nevet viselik. Akik pedig nem a királynő egyenes ági leszármazottai férfiágon, ezt követően a Mountbatten-Windsor családnevet fogják viselni.

 

Lévai Júlia

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum