Sarkvidékek – Élet a jég birodalmában

Itt veheted meg a könyvet >>

Sarkvidékek: az Arktisz és az Antarktisz

Ha a világűrből nézünk a Földre, jól látszik, hogy fehér sapka borítja a sarkvidékeket. Messze északon fekszik az Északi-sark, a bolygó legdélebbi részén pedig a Déli-sark. A Föld képzelet­beli tengelye ezen a két ponton halad át, miközben a bolygó 24 óránként egyszer megfordul körülötte. Az északi területeket Arktisznak, a Déli-sark vidékét Antarktisz­nak hívják. A jeges térségeken kietlen a táj, könyörtelen az időjárás és igen zord az éghajlat.

Tenger a szárazföldek között
Bár mindkét sarkvidéket jég borítja, mégis nagyon különböznek egymástól. Az Ark­tisz nem kontinens: a 2–10 méter vastag jég alatt nem szárazföld, hanem a hatalmas kiterjedésű Jeges-tenger húzódik, amelyet Északi-sarki-óceánnak is neveznek. Itt 4000 méter a tenger mélysége. A sark­ponttól távolabb fekszik Európa, Oroszor­szág és Észak-Amerika partvidéke, vala­mint több sziget, például a Spitzbergák és Grönland. Az Arktisz tehát jég borította tenger, amelyet szárazföld vesz körbe.

Kontinensnyi jég
A Déli-sark a déli-sarki tengerek (más né­ven Déli-óceán) által körülvett szárazföl­dön, az Antarktikán található. A 14 millió négyzetkilométer kiterjedésű földrészt szinte teljes egészében jég borítja. Csupán néhány helyen bukkan felszínre a felépítő kőzet. A földrajzi Déli-sark tengerszint fe­letti magassága 2836 méter, amiből 2800 méter jég. Az antarktiszi jégtakaró jelenleg a világ legnagyobb jégmezője: he­lyenként a 4200 méteres vastagságot is eléri. Földünk édesvízkészletének 70 szá­zaléka rejlik az Antarktisz jégtömegében.

Mitől van olyan hideg?
A Nap sugarai lapos szögben érik el az Északi- és a Déli-sarkot. Az energiájuk így nagyobb területen oszlik szét. A sugarak­nak ráadásul hosszabb utat kell megtenni­ük a légkörben, és így kevesebb hő jut el a felszínre. Ezenkívül a sarkvidékek jég- és hótakarója a napsugarak nagy részét tü­körként visszaveri a világűrbe.