Tabor
Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Természeti katasztrófák – Roppant erők

:
 

A természet lenyűgöző erői nap mint nap megmutatják iszonyatos erejüket: földrengések rázzák meg a talajt, vulkánok okádnak izzó lávát, tornádók és cunamik csapnak le, futótüzek pusztítanak. A világűrből a Föld felé száguldó aszteroidák fenyegetnek, és ha becsapódnak, hatalmas krátert hagynak maguk után, vagy még nagyobb pusztítást okoznak.


 
Itt veheted meg a könyvet >>

Trópusi forgószelek

A világűrből nézve lenyűgöző lát­ványt nyújt egy trópusi forgószél: a vakító fehér, ezer kilométeres át­mérőjű vagy még nagyobb felhőkorong kö­zepén ott sötétlik a vihar szeme. Ha valaki a földön kerül egy ilyen forgószél útjába, esélye sincs az iszonyatos energiákkal szemben. A szél sebessége az óránkénti háromszáz kilométert is elérheti, törmelék kavarog a levegőben, a forgószél útját sza­kadó eső és szökőár kíséri. A napokig vagy akár hetekig tomboló viharok mindent el­pusztítanak a tengerparton, a nyílt vízen pedig még a legnagyobb hajókra is veszélyt jelenthetnek.

Trópusi ciklon: hurrikán és tájfun
Ezek mind forgószelek. Az elnevezésük at­tól függ, hogy hol keletkeztek. Az Atlan­ti-óceán fölött létrejövő trópusi forgószél a hurrikán. A Csendes-óceán forgószele a tájfun. Az ausztrál ciklont Willy-Willy né­ven is emlegetik. A forgószelek bolygónk legerősebb viharai közé tartoznak, és ne­vüktől függetlenül mindenütt azonos mó­don jönnek létre.

A hurrikán születése
A trópusi forgószelek az Egyenlítő két ol­dalán, a Ráktérítő és a Baktérítő között, a nyílt tenger fölött jönnek létre. Itt a tűző nap hatására nagy mennyiségű víz párolog el. A meleg, sok vízgőzt tartalmazó légtö­megek felemelkednek, és viharfelhők ke­letkeznek belőlük, amelyek zivatarfelhővé tömörülnek össze. Ezek eleinte rendezetle­nül lebegnek egymás mellett, ám a magas­ban fújó szelek összeterelik őket, és a Föld forgása miatt a forgószelekre jellemzően forogni kezdenek. Közben egyre nő a szél sebessége. 63 kilométeres óránkénti se­besség esetén a viharrendszer trópusi for­gószélnek számít. 119 kilométeres órán­kénti sebességnél már hurrikánról, tájfun­ról vagy trópusi ciklonról beszélünk. Miközben a forgószél szemében, vagyis a vihar középpontjában csupán enyhe szellő lengedez, addig körülötte a felhőfal­ban vad zivatar tombol, és a levegő mozgá­sa veszélyes mértékben felgyorsulhat. A forgószél egésze viszont a maga 15-30 kilométeres óránkénti sebességével vi­szonylag lassan halad.

Egy vihar és a következményei
Mivel a trópusi forgószél mindig a tenger fölött képződik, útban a part felé hatalmas vízhegyet tol maga előtt. Amikor partot ér, a többméteres hullámok mindent beboríta­nak. A viharos szél ráadásul felkorbácsolja a szökőár hullámait. Közben a hurrikánban lévő víz heves záporként hull vissza a föld­re. Az útjába kerülő települések is víz alá kerülnek. Mivel a forgószél az energiáját a nyílt tenger meleg vízéből nyeri, a szá­razföldet elérve fokozatosan gyengül. Minél beljebb hatol, annál kisebb az ereje. Végül kifogy belőle a szusz, és szertefoszlik.

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum