Tabor
Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A pulzus és a szívverés

2019. december 09., 16:42
 

Az elmúlt időszak egyik szenzációs híre volt, hogy a kutatók először tudták megmérni egy kék bálna pulzusát. A bálna szívének közelébe, a bal uszonya mögé illesztett műszerrel kilencórányi adatot sikerült gyűjteniük, és ezzel olyan információkhoz jutottak hozzá, amelyekről eddig legfeljebb föltevéseik lehettek. Kiderült például, hogy bár a bálna vérkeringése hasonlóan működik, mint az emberé, de amikor lemerül a mélybe a táplálékáért, olyankor elképzelhetetlenül alacsonyra zuhan le a pulzusszáma: előfordulhat, hogy percenként csupán két szívverést lehet érzékelni. Ez más élőlényeknél elképzelhetetlen. Az embernél ennek a harmincszorosa is olyan alacsony számot jelentene, amilyenbe belehalna.


 
Legkönnyebben a csuklónkon tapintható ki a pulzusunk, amely a vérkeringésünk és a testhőmérsékletünk állapotát is jelzi. (Kép: Pia von Lützau, Wikimedia)

Mi valójában a pulzus?
Az orvos gyakran kezdi azzal a vizsgálatot, hogy megfogja betege csuklóját, és figyelmesen számolni kezd. Ilyenkor a hüvelykujjával megkeresi azt a pontot, ahol érezhető a beteg verőérének pulzálása (magyarul a lüktetése), és ennek – vagyis a pulzusának – a gyorsaságából igyekszik megállapítani, hogy kell-e lázzal is számolnia. Amikor ugyanis felszökik a láz, vele együtt a szívünk és ezzel együtt a pulzusunk is gyorsabban ver. (A folyamat mögött az agyban lévő hipotalamusz áll, amely a hőtermelés-hőleadás arányt átmenetileg megváltoztathatja. Amikor ugyanis túl sok kórokozó kerül a szervezetbe, az ezek ellen védekező fehérvérsejtekből pirogén szabadul fel, amely aktivizálja a hipotalamuszt, és az magasabb hőmérsékletet „vezényel” a szervezetnek. Ennek fenntartására a vérkeringésnek fel kell gyorsulnia, és ettől lesz a pulzus is szaporább.)

A pulzus nem egyéb, mint az artériáknak – magyarul: verőereknek – a szívveréssel megegyező, periodikus lüktetése. (A szó, ahogyan a pulzálás is, a latin pellere, pulsum = üt, lök igéből ered.) A pulzus tehát a szív percenkénti összehúzódásait jelzi a számunkra. Ez az összehangoltság nem mindig áll fenn: bizonyos esetekben a pulzus verése eltérhet a szívtől, de ez ilyenkor mindig súlyos problémát jelez.

A pulzálás attól jön létre, hogy a szív kamráinak összehúzódása vért pumpál a nagy és kis vérkörbe. Ez a szisztolé nevű szakasz (az összehúzás jelentésű görög szóból), amelynek során megnő a nyomás az artériákban. Ez vonul végig hullámként a verőerek ágain, és ennek lökése tapintható ki bizonyos pontokon pulzusként. (A pulzus tehát a hiedelmekkel ellentétben nem a konkrét véráramlás jele.) A szisztolés szakaszt a kamraizomzat elernyedése követi, a terület ennek ideje alatt töltődik fel vérrel. Ez a diasztolés szakasz (a tágulás jelentésű görög szóból). Ekkor az artériákban levő vér nyomása csökken. A vérnyomás mérésekor ezt a két aktuális nyomásértéket állapítjuk meg.

A pulzust nemcsak a csukló külső részén, hanem a nyak oldalán, a térdartérián, a karizmon, a lábfejen és a combverőéren is ki lehet tapintani.
Az ember pulzusa normális körülmények között percenként 65-85 verés közé tehető. A pulzus szaporasága a kortól és a nemtől is függ. A csecsemőké, kisgyerekeké például gyorsabb, és általában a nőké is az, de előfordulhat, hogy a hivatásos sportolóké szintén rendszeresen szaporább a többiekénél.

A kutatók egy tapadókorongokkal fölerősített műszerrel mérték egy kék bálna szívritmusát, úszás közben. A bálna szívverése egyébként is meglehetősen alacsony, de amikor lemerül a mélybe, extrém módon képes lelassulni. Így a szívének sokkal kevesebb munkát kell végeznie ahhoz, hogy fenntartsa a vérkeringést az alacsonyabb hőmérsékletű, ám nagyobb nyomású víz közegében.  (Kép: Alex Boersma)

A pulzus szaporasága azonban nemcsak egy átmeneti változásra, hanem annál súlyosabb helyzetekre is utalhat. Ha például valakinek a pulzusa nyugalmi állapotban vagy láz nélkül is folyamatosan gyorsabban ver percenként száznál, akkor az már a tachycardia kóros állapotára utal, és sürgős beavatkozást igényel. Ugyanígy az is, ha hatvannál alacsonyabb a pulzus. Ilyenkor  bradycardiáról beszélünk, ami például kihűlés esetén jelezheti az életveszélyes állapotot. A szív állapotát általában az elektrokardiográfiával (EKG) végzett vizsgálattal mérik, de a különböző testrészeken mért pulzusszám is utalhat a súlyosabb érrendszeri elváltozásokra. Mindez természetesen az állatokra nézve érvényes, ám a jó diagnózishoz mindenképp ismerni kell, hogy mennyi a szóbanforgó állat saját, jellemző pulzusszáma. A kistermetű kutyák és macskák pulzusa például alapszinten 80-120, a nagytestű kutyáké 60-120 percenként. De ahogyan az embernél, úgy a kutyáknál-macskáknál is gyorsabb a fiatalok és a vemhes állatok pulzusa. Mint a 24.hu egyik cikkében is olvasható, vannak, akik azt is kiszámolták, hogy hányat ver a különböző fajok tagjainak szíve az egész életük során. A dolog persze attól is függ, hogy mennyi ideig él az egyed, és a számolásoknál nyilván a fajra jellemző átlagéletkorból indulnak ki. Mint a cikk szerzője, Ughy Márton némi humorral megjegyzi: hiába, hogy például a csirke szíve a normál másfél évtizedes élettartama alatt 2,17 milliárdszor dobban meg, és ezzel ő jár a legközelebb az emberhez (akinek 70 év alatt 2,21 milliárd szívverés jut), mivel a húsának népszerűsége miatt általában nemhogy 15 évig, de 15 hónapig sem él, ezzel a rekordjával bizony nem megy sokra szegény.
A többi állat a méretétől függetlenül az egymilliárd szívveréshez közelít.

A cikk összehasonlító táblázatot is közöl, amelyből jól látható, hogy melyik élőlénynek átlagban hány szívverés jut az életben, és hogy a hírekbe most bekerült bálna általában is a lassú szívverésű élőlények közé tartozik.

Átlagos

Súly

Szívverés

Élettartam

Szívverés/Élet

Élőlény

(gramm)

(/perc)

(év)

(milliárd)

Ember

90 000

60

70

2,21

Macska

2 000

150

15

1,18

Kistestű kutya

2 000

100

10

0,53

Közepes kutya

5 000

90

15

0,71

Nagytestű kutya

8 000

75

17

0,67

Hörcsög

60

450

3

0,71

Tyúk

1 500

275

15

2,17

Majom

5 000

190

15

1,50

1 200 000

44

40

0,93

Tehén

800 000

65

22

0,75

Disznó

150 000

70

25

0,92

Nyúl

1 000

205

9

0,97

Elefánt

5 000 000

30

70

1,10

Zsiráf

900 000

65

20

0,68

Bálna

120 000 000

20

80

0,84

(Forrás: Kottke)

Aki rosszra készül, azt elárulhatja a szívverése
A szívverés mérhetősége természetesen nemcsak az egészségügyet, hanem a politikát is érdekli. Ma már olyan eszköz is létezik, amely nagyobb távolságból, sőt falakon át is képes érzékelni a szívverést. Ezt az amerikai hadseregnél fejlesztették ki, védelmi célból. A készülék az EKG módszerével működik, de több méteres körben is képes lehallgatni a szívverést. Ez fontos lehet például olyankor, amikor sejthető, hogy valaki rossz szándékkal rejtőzött el egy fal mögött vagy egy másféle rejtekhelyen. De abban az esetben is használható, ha egy személy a tömegben igyekszik elvegyülni, és ott készül valamire. Ha a hatóságok gyanút fognak és folyamatosan figyelik a szívverését, annak változásaiból esetleg kiderülhet, hogy közel jár-e már a terve megvalósításához, hiszen olyankor az embernek a stressztől felgyorsul a szívverése. Emellett a tudósok szerint a szívünk elektromosan mérhető aktivitása olyan egyedi biometrikus adatot biztosít rólunk, mint amilyen az ujjlenyomatunk vagy szivárványhártyánk. Az ilyen és ehhez hasonló készülékek tehát a bűnüldözésben hasznosak lehetnek, ha önmagukban természetesen nem is oldhatják meg a bűnügyeket. De hát azokat eddig is inkább a higgadt és nyugodt szívverésű nyomozók szokták megoldani.

Lévai Júlia

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum