A lenyűgöző mérnöki alkotás impozáns látványt nyújt, légiesek a terpeszben álló tartóoszlopok s a hídpályát markoló sodronyok sugarai. A nagy Duna-ágban Magyarországon közúti hídon eddig még nem alkalmazott technológiával úgynevezett ferdekábeles hídszerkezetet építettek. A folyómederben két nagy, A betűre emlékeztető, az alépítménytől számolva 100, a mederfenéktől számolva 118 méter magas, egymástól háromszáz méterre lévő pilonon áll a híd. A pilonok egyik szárában lift, a másikban lépcső vezet a kereszttartókig, ahonnan függőlegesen lehet feljutni a csúcsig.
A Megyeri híd szinte minden szempontból a legek hídja lesz. Ez az ország első teljes szélességű, kétszer két sávos, plusz leállósávos – ez, ha a forgalomterhelés indokolja, harmadik sávvá alakítható lesz –, plusz gyalogjárdás és kerékpárutas autópályahídja.
Ha elkészül, a Megyeri híd a maga 1862 méteres hosszúságával és 63 milliárd forintos árával az ország leghosszabb és legdrágább hídja, sőt, úgy tudjuk, Közép-Európa leghosszabb és legmagasabb folyami hídja is lesz egyben. A pilonok csúcsai több mint kétszáz méterrel vannak a tengerszint felett.
Különlegessége, hogy tulajdonképpen nem egy híd, hanem öt híd összessége, a két Duna-ági és a két ártéri híd mellett megépülő ötödik a Szentendrei-szigeten ível át. A szigetre leágazása környezetvédelmi okok miatt nem lesz. A környező terület a Budapest fő ivóvíztermelő bázisa, így az esetleges szigeti forgalom súlyosan veszélyeztetné az egészséges víz termelését
A híd nevét a két városrészről kapta, melyeket összeköt: Békásmegyer és Káposztásmegyer.
A tervek szerint 2008 augusztusában adják át a forgalomnak. |