Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Blaha Lujza tér - Ismered a teret Budapest szívében?

2008. november 05., 21:42
 

42 évvel ezelőtt, 1966. november 6-án adták át az EMKE aluljárót Budapesten, a Blaha Lujza téren. Kiről kapta a nevét a tér? Milyen épület magasodott az aluljáró helyén? Miért volt óriási szenzáció a Corvin Áruház 1931-ben? Miért itt volt az első villanyrendőr? Mikor kezdték építeni a kelet-nyugati metrót? Néhány kérdés, ami felvetődhet bennünk, mikor átmegyünk Budapest lüktető központjában az EMKE aluljárón. A válaszokat megtalálhatod a cikkben, ha továbbolvasod.


 

Kiről kapta nevét a tér?

Naponta sokszor áthaladunk Budapest egyik legforgalmasabb terén – aluljáróján –, de vajon tudjuk-e, ki volt Blaha Lujza? 

A magyar színjátszás legendás alakja, Blaha Lujza Reindl Lujza névvel látta meg a napvilágot, Rimaszombaton
Blaha Lujza (1850-1926.)
(ma Szlovákia), 1850. szeptember 8-án. Apja vándorszínész, anyja színésznő volt. Korán árvaságra jutott. 1858-tól – gyerekként – már szerepelt színpadon.
Vándortársulattal járta az országot, majd Szabadkán férjhez ment Blaha János karmesterhez, akinek nevét későbbi házasságai alatt is megőrizte. Tőle kapta zenei képzését. Gyönyörű hangjával sikert sikerre halmozott.
1901-től a Nemzeti Színház örökös tagja lett. A népopera műfajában mozgott a legotthonosabban, a nemzet csalogánya néven emlegetik ma is, ugyanakkor prózai színészként is bizonyította tehetségét (pl. Móricz: Sári bíró). Nemcsak a nyelv, a szép magyar beszéd terjesztésében jeleskedett, hanem stílusa, gesztusa, öltözködése is példát adott.
A némafilmtől idegenkedett az erős gesztusok és az erős sminkelés miatt, így nem állt kamera elé.
1914-től visszavonultan élt. 76 éves korában hunyt el.

Milyen épület magasodott az aluljáró helyén?

1919-ben nevezték el a teret a híres színésznőről, hiszen a Nemzeti Színház épülete magasodott itt.
A Blaha Lujza tér a Nemzeti Színházzal
Eredetileg a Népszínház állt a téren, aminek emlékét egy szomszédos utca őrzi. 1913-ban megkezdődött a bontás és a felújítás, hogy a kor követelményeinek megfelelő Nemzeti Színházat építsenek.  Olyan színészóriások játszottak ebben az épületben, mint Bajor Gizi, Ódry Árpád, Tímár József, Gobbi Hilda, Básti Lajos, Major Tamás, Tolnay Klári vagy Ruttkay Éva. Dédanyáink pedig vidáman randevúztak az épület melletti utcai óránál, és dúdolták a közismert dalt: Hétre ma várom a Nemzetinél / ott, ahol a hatos megáll! 
Az épület homlokzatát megörökítették: a mai Nemzeti Színház parkjában lévő medencében láthatjuk a bejárat fölötti timpanont és néhány oszloptöredéket a víz alatt.
A metró építése miatt 1965. április 23-án az épületet robbantással lebontották.

A tér másik nevezetes épülete ma is áll: a Corvin Áruház

A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. 1926. március 1-jén nyitotta meg kapuit. A látszólag egyemeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre.
A Corvin Áruház 1930-ban

A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat.
A vásárlók órákat tölthettek az áruházban: volt itt vendéglő, kávéház, menetjegyiroda, gyorsfényképészet.
A vásárlás egyben szórakozás is volt. A divatbemutatók, a képzőművészeti kiállítások eseményszámba mentek. Az áruházban délutánonként szalonzene szólt.
Az áruház megjelenésével a Rákóczi út és a Nagykörút találkozása a főváros legforgalmasabb útkereszteződésévé vált, így nem véletlen, hogy itt állították fel az országban az első villanyrendőrt 1926. december 23-án. A Corvinban igazi szenzációt jelentett
A Corvin Áruház ma

az országban elsőként, 1931-ben felépített mozgólépcső.
"Egész kis város ez az egyetlen épület, s ma már Európa legelső divatotthonává fejlesztette igazgatósága.” – így írt róla 1930-ban a Pesti Hírlap.

Sajnos a ma látható aluminium borítás elfedi az épület régi szépségét. Reméljük, hogy hamarosan felújítják, és visszanyeri régi fényét.

Mikor kezdték építeni a kelet-nyugati metrót?

A METRO építésről már 1950-ben határozatot hoztak, és azt tervezték, hogy 1955-re elkészül a Népstadiont és a Déli pályaudvart összekötő szakasz. Pénzhiány miatt azonban 1953-ban leállt az építkezés, és csak 1963-ban folytatták.
Építik az EMKE aluljárót
Az eredeti tervek szerint olyanra kellett volna építeni, hogy a Nagykörút közúti forgalmát átvezethessék alatta. Gondot jelentett azonban a nagykörúti gyűjtőcsatorna.
Az állomásokat a már meglévő alagutakba építették be. Ezért kellett a Blaha Lujza téren a Nemzeti Színházat lerombolni. 26 méter mélyen fut a metró.
1970-ben indulhattak az első szerelvények.



A  metró egyik lejárata

 

 

 

 

 2007-ben elvégezték a 37 éve működő 2-es metró teljes felújítását.

 

 

A jellegzetes gomba-szökőkutak  a mai Blaha Lujza téren

 







 

Ha szeretnél hasonló érdekességeket olvasni magyarországi helyszínekről, lapozgasd a Mi MICSODA 100. kötetét, melynek címe: Otthonunk, Magyarország.

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum