Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Mit ünneplünk Márton-napkor? - Rajzpályázat értékes nyereményekért

2008. november 25., 09:37
 

A Márton-napi mulatságokról biztos te is hallottál már: a középkorban Márton napja az egyik legnépszerűbb ünnep volt, napjainkban pedig a Márton-napi libafogyasztás éli reneszánszát. Az ünnep eredetéről cikkünkben olvashatsz! A végén rajzpályázati felhívást is találsz, ne hagyd ki!


 

Mi az ünnep eredete?
November 11-én a naptár szerint a Mártonok ünneplik névnapjukat. Ez a nap a népi kultúrában is jeles ünnep. Ez zárja le azokat a gazdasági munkákat  (szüret, kukoricafosztás), amelyek áprilisban, Szent György napján kezdődtek. Ez az időszak a Katalin-napig tartó kisfarsanggal végződik. Ilyenkor kóstolták meg az emberek az újbort és vágták le először a tömött libákat.
Ezen a gazdasági határnapon terelték be továbbá a tavasztól őszig legeltetett állatokat, amelyeket télen istállóba tereltek. Ilyenkor a pásztorok végigjárták az állatok gazdáinak házait, köszöntőt mondtak, cserébe pedig ajándékokat kaptak.

Milyen Márton-napi népi hiedelmeket ismerünk?
A régi korok emberei ezen a napon a disznóól tetejébe ágat szúrtak, hogy megvédjék az állatokat a pusztulástól, tavasszal ugyanezzel az ággal kiterelték a malacokat.
Ebben az időszakban országszerte lakomákat és bálokat rendeztek, amikor az úgynevezett mártonludak kerültek az asztalokra. A közhiedelem úgy tartotta, hogy aki Márton-napon nem eszik libát, egész évben éhezni fog. Az elfogyasztott szárnyasok csontjaiból jósoltak: a fehér és hosszú csont havas telet, míg a barna és rövid csont enyhe telet jelentett.

Milyen középkori történet kötődik az ünnephez?
Márton, egy római tribunus fia 18 éves korában apja kívánságára a légió katonája lett, és a legenda szerint ugyanebben az évben odaadta palástját egy didergő koldusnak. Nem sokkal később Amiens-ben megkeresztelkedett, otthagyta a sereget és misszionárius lett, majd 371-ben a Loire menti Torus püspökévé választották.
Úgy őrzi az emlékezet Márton történetét, hogy elbújt a nagy megtiszteltetés elől a libák között, ám a nagy gágogás elárulta őt. Az a hír járja róla, hogy az imádságot és a lelkészséget össze tudta egyeztetni a jótékonysággal, jó püspök hírében állt.
Halála után váratlanul igen népszerűvé vált: ő az első keresztény szent, aki nem mártírként emelkedett az oltárokra, Franciaországban pedig az 5-6. század fordulóján egyenesen nemzeti szentként tisztelték.

Milyenek a Márton-napok napjainkban?
Márton-napra mindenütt liba jár az asztalra: egyre több étterem rendez ilyenkor liba-heteket. Ausztriában a legtöbb liba a mezőn legelészhet, és vágási súlyát 28 hét alatt éri el, míg francia és kelet-európai társaikat kukoricával tömik meg. A konyhában aztán kiderül a különbség, mert a hízott liba zsírja kiolvad, és jóval kevesebb hús marad a csontokon. Ez az oka annak, hogy az osztrák boltokban a hazai liba kétszer annyiba kerül, mint az importált. Ám a hízlalási módszertől függetlenül a liba igazi kalória-bomba marad. Ez is magyarázza, hogy nem eszünk túl gyakran libahúst - főleg csak Márton-napkor.

Ha még közelebbről megismerkednél a libákkal és más háztáji állatokkal, ajánljuk figyelmedbe a Mi MICSODA sorozat és a Tudod-e a választ? sorozat Hobbiállatok című kötetét. Ehhez a témához kapcsolódik még Az állatok és növények a gazdaságban című Mi MICSODA kötet is. Jó olvasást!

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum