Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

500 éves a Svájci Gárda

2006. március 24., 14:57
 

Akadnak olyan helyek ezen a világon, ahol mintha megállt volna az idő! Az ember csak áll és bámul. Nem igazán akar hinni a szemének. Ez könnyen megtörténhet azokkal a gyerekekkel is, akik eljutnak Olaszországba, Róma városába. Itt, Rómában találjuk meg a világ egyik legkülönösebb és legkisebb haderejét, a pápák nagyhírű Svájci Gárdáját. A gárda idén ünnepli alapításának 500. évfordulóját. Nézzük meg együtt, milyen titkokat rejt a különleges csapat félévezredes múltja.


 
n
A Svájci Gárda dobosai az ünnepi zenét gyakorolják .
A Svájci Gárda őrzi az ősi egyenruháját.
Ötszáz évvel ezelőtt nehéz idők jártak az akkori pápára, a művészeteket is pártoló, vakmerően politizáló II. Gyulára (1503-1513). Kicsiny birtokát, a Pápai Államot minden oldalról ellenséges hatalmak vették körül. Nem csoda, hogy megbízható katonákra lett szüksége. II. Gyula éppen ezért felszólította Peter von Hernsteint, a svájci Luzern prelátusát, hogy küldjön neki kétszáz bátor svájci zsoldost. 1506 januárjában ezek a katonák azután meg is érkeztek Róma sok vihart megért városába. Állítólag alig három hét kellett nekik, hogy erőltetett menetben gyalog keresztülvágjanak az Alpok viharos, hóborította hágóin. 150 katona érkezett meg, akiket azonnal feleskettek a pápa védelmére.
Ezzel megszületett a Svájci Gárda.
Felvetődhet persze a kérdés, hogy miért is kellett a pápának zsoldosokat alkalmaznia. A 16. században Európában számos háború tombolt. Hadat viselt a francia király, a német-római császár, a magyarok királya és a török szultán is. Sok királynak, fejedelemnek támadt szüksége megbízható, jól képzett katonára. A lovagok ugyan jól harcoltak, de a királyok már nem nagyon bíztak meg saját nemeseikben. A nemesek ugyanis gyakran fellázadtak a korona ellen. A parasztokat pedig senki sem merte felfegyverezni. Hogy erre jó okuk volt a fejedelmeknek, azt majd a német parasztháború és Dózsa György tragikus végű felkelése is mutatja. A zsoldosok pénzért harcoltak. Ha a szükség úgy hozta, még a halált is vállalták, bár ezt azért igyekeztek elkerülni. Svájc - bármennyire is meglepő ma ezt hallani – ekkoriban nagyon szegény országnak számított. Sok svájci férfi nem is talált más munkát a szűk hegyvidéki völgyekben. Felkerekedtek hát, és idegen zászlók alatt ontották a vérüket.
Jó pénzért.
A svájci gyalogosok híresek voltak bátorságukról, ügyességükről és fegyelmezettségükről. Ott szolgáltak a francia király és a német-római császár seregeiben is. Ezek a seregek pedig nemsokára már a Vatikánt, a pápák városát is fenyegették. II. Gyulának két okból is szüksége volt a svájciakra. Testőrként ők védték meg a merénylők elől, és birtokai határait is ők őrizték. A Svájci Gárda már az alapításának évében megmutatta, mennyit is ér, amikor hadba kellett szállnia Bologna és Perugia ellen.
Csillognak a fényes sisakok.
Vendég érkezését várja a díszőrség.
A legnagyobb vérveszteség a mohácsi vészt követő esztendőben érte a gárdát. 1527. május 6-án az ellenség elfoglalta, felgyújtotta, és kifosztotta Rómát. A véres küzdelemben a pápát védelmező 189 gárdista közül 147 hősi halált halt. Csak az ő bátorságuknak volt köszönhető, hogy a pápa megmenekült a rettenetes csapdából. Május 6-a mind a mai napig a Svájci Gárda emléknapja.
Svájci gárdisták ma is szolgálnak a Vatikánban. Sajnos nem lehet mindenkiből gárdista. Előfeltétel, hogy svájci állampolgár, katolikus vallású és férfi legyen a jelölt. A német nyelv ismerete kötelező, de az olasz és az angol ismerete is fontos, hiszen Rómában rengeteg a látogató.
Ha szeretnél többet megtudni erről az érdekes korszakról, ha érdekel a történelem, akkor tekintsd meg, hogy a Mi MICSODA sorozatban milyen sok érdekes könyv foglalkozik a múlt titkaival.
 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum