Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Nyeregbe!

2009. március 18., 23:13
 

Kerékpár, bicikli, bringa, bicaj – két kerék, kormány, váz, pedál, lánc. A kerékpárral kapcsolatban eszünkbe jut a közlekedés, a sport és a környezetvédelem is. De mióta használunk biciklit? Ki találta fel? Miért volt olyan nagy az első kereke a velocipédnek? Mire volt jó a vesszőparipa? Mi köze a locsolócsőnek a biciklihez? Mindez kiderül cikkünkből.


 
Mióta biciklizünk?
Máig sem tudjuk pontosan, hogy a sportág őse honnan ered. Kínai források szerint mintegy kétezer évvel ezelőtt olyan közlekedési eszközt használtak, ami nagyon hasonlított a kerékpár ősének nevezett futógéphez.

A draisine, azaz a futógép

Vesszőparipa vagy futógép
Az első európai kétkerekűt  Karl von Drais alkotta meg 1817-ben. Ezt az eszközt, mint a képen látható, lábbal kellett hajtani, és kormányozni lehetett. Ezzel a futógéppel Drais hiába tudott  a kastélypark kikövezett ösvényein akár 14 km/órás sebességgel haladni, mégis gúny tárgya maradt: vesszőparipának csúfolták, mivel fából készült.

Pedálos kerékpár
22 évvel később, 1839-ben a skót Kirkpatrick Macmillan taposópedállal látta el a szerkezetet, s így a hajtó lába többé nem ért a földhöz. Ezért sokan őt tekintik első valódi kerékpár megalkotójának.

Csontrázó vagy velocipéd
Egy francia lovaskocsi készítő,  Pierre Michaux 1861-ben olyan

A velocipéd

kerékpárt alkotott, aminek pedáljai az első keréken voltak.  Ezzel már az egyensúlyozás is egyszerűbb volt, sőt, minél gyorsabban tekerte az ember a pedált, annál kevésbé veszíthette el az egyensúlyát. A jármű kerekei kezdetben körülbelül egyformák (90 cm) voltak, majd a sebesség fokozása érdekében az első kerék egyre nagyobb átmérőjű lett. A nagyobb fordulatszám nagyobb sebességet eredményezett. A kerékpár fa kerekére vasabroncsot húztak, hogy ne kopjon olyan gyorsan. A konstrüktőr velocipédnek nevezte találmányát. Az 1867-es párizsi világkiállításon bemutatott modell az egész világon elterjedt. De nem véletlenül kapta a csontrázó gúnynevet. És nemcsak rázott az egyenetlen úton, de nagyokat is lehetett esni vele!

A mai kerékpár elődje
Újabb és újabb találmányok vezettek a kerékpár tökelétesítéséhez, mint pl. a láncos áttétel (H. J. Lawson,1897) vagy az acélküllők (W. A. Cowper). Az átütő változást 1885-ben John Starley vázszerkezete hozta. Ő dolgozta ki a ma is használatban levő váz mellett a döntött kormányrudat - ennél jobbat azóta sem találtak ki.

A gumiabroncs megjelenése
A ma is használatos felfújható gumitömlős kerekek megalkotása egy ír állatorvos, John Boyd Dunlop nevéhez fűződik. A fia az új triciklijével állandóan széttúrta a kertben a füvet, ezért az apa azt szerette volna, ha valamivel el tudná venni a kerekek élét. Először vízzel töltött locsolócsővel próbálkozott, de ez az túlságosan rugalmatlannak bizonyult, ezért legközelebb levegővel fújta tele. Találmányát 1888-ban szabadalmaztatta. Rögtön meg is kezdték a gumiabroncsos kerékpárok árusítását. Közben azonban kiderült, hogy 1845-ben ugyanerre a találmányra már bejegyezték a szabadalmat Thompson javára. Ezért hosszas herce-hurca után elvették a szabadalmi jogot Dunloptól. Ez azonban csak annyit jelentett, hogy ezután már bárki gyárthatott ilyen szerkezetet anélkül, hogy az ír családapa egy pennyt is keresett volna rajta.

Magyarországon a kerékpár elterjedése viszonylag későn kezdődött. Az 1860-as években jelentek meg az első példányok.

Sport
Időközben a kerékpározás komoly sportággá nőtte ki magát, többféle szakága fejlődött ki. Az olimpián négyféle kerékpáros versenyt rendeznek (országúti, pályakerékpáros, mountain bike, BMX), összesen 18 versenyszámban osztanak érmeket.
Tour de France
Az országúti versenyek közül legismertebb a Tour de France, ez a három hétig tartó, hegyeken-völgyeken áthaladó francia kerékpáros körverseny. A versenyt először 1906-ban rendezték meg, legeredményesebb versenyzője az amerikai Lance Armstrong, aki 1999 és 2005 között hétszer nyerte meg a versenyt. 
A pályakerékpáros versenyeket az erre a célra épített stadionokban rendezik. Budapesten 1896-ban, a millenniumi ünnepségekre készült el a Millenáris, az akkor igen korszerűnek számító kerékpáros stadion. Az ilyen versenyeken akár a 60 km/órás sebességet is elérik a versenyzők.
BMX
A BMX-nek két ága alakult ki. Az egyik az úgynevezett street stílus, ahol az utcán lévő padkákat, falakat, lépcsőket, illetve a külön e célra épített parkokban található rámpákat használják különböző látványos trükkök bemutatására.
A cross versenyeket egy 300-400 m hosszú, általában három-négy kanyarral és hat-tíz ugratóval épített, rajtdombbal ellátott pályán rendezik.
A kerékpározás másik extrém ága a mountain bike. Ezeken a versenyeken nagy szintkülönbségű erdei utakon mérik össze tudásukat a versenyzők.
 
Kerékpározás ma
Ha bemész egy kerékpárboltba, sokféle biciklivel találkozhatsz. Ezek felhasználási céljuk szerint más-más felépítésűek. Vannak kifejezetten országúti versenyekre, városi közlekedésre (city bike), kisebb-nagyobb túrákra (trekking), hegyi kerékpározásra (mountain bike, downhill) illetve trükkökre, akrobatikára (BMX, street) kifejlesztett kerékpárok.
A nagyvárosokban is egyre több biciklissel lehet találkozni - van aki iskolába vagy munkába siet, és van akinek a kerékpározás a munkája: ők a biciklis futárok. Egyre több városvezető ismeri fel, hogy a kerékpározás altenatívája lehet az autós közlekedésnek: kevesebb autó, kevesebb dugó, kevesebb füst. Magyarországon is egyre több kerékpárút épül, mind a városokban, mind a települések között. Így például már a Balatont is megkerülheted kerékpáron.
 
A biciklivel való biztonságos közlekedés elengedhetetlen feltétele, hogy ismerd a kerékpározásra vonatkozó szabályokat. Ebben segít neked a Közlekedés-Suli sorozat Biciklivel a forgalomban című kötete. A kerékpározsáról és sok egyéb sportról olvashatsz a Mi MICSODA Sport című különkönyvében, és sok kérdésre választ kaphatsz Tudod-e a választ? Sport című kötetében.
 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum