Fekete nyárfa – az év fája 2006-ban

2006. március 24., 13:58
 

A fekete nyárfát sajnos a kihalás fenyegeti, ezért nemrég felkerült a Környezetvédelmi Világszervezet Vörös Listájára. Ez a növény lett az év fája 2006-ban. A jellemzően árterületeken előforduló nyárfa olyan ritka manapság, hogy immár a Föld veszélyeztetett élőlényeinek jegyzékében szerepel.


 
A fekete nyárfa

Bár e növény igen gyorsan növekszik, rengeteg fényre, vízre és tápanyagra van szüksége a fejlődéshez. Ez a magyarázata annak, hogy jóformán csak ligeterdőkben illetve közvetlenül a folyók napos, világos partján tenyészik. Emellett a talajvízszint-csökkenés és a nagyfokú irtás is hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen lecsökkent e tiszteletet parancsoló, akár kétszáz évig is elélő fa élettere. A fekete nyárfa – botanikai nevén a Populus nigra – a fűzfafélék családjába tartozik, és nevét törzsének feketésszürke árnyalatáról kapta. Akár 35 méter magasra is megnőhet, törzse elérheti a kétméteres vastagságot is. A fekete nyárfa szinte egész Európában előfordul – kivéve Skandináviát, Skóciát, Írországot és Észak-Oroszországot. „Rokonai” közül Magyarországon a fehér (Populus alba) és a rezgő nyár (Populus tremula) fordul elő a leggyakrabban.
Pósfai György molekuláris biológus, a Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének igazgatója tavaly megjelent könyvében azt írja, Magyarország legnagyobb ép és egybetörzsű fája a fekete nyárfa. Magyarország legöregebb és legnagyobb fáinak szakértője Barcs közelében, az egyik Dráva-holtág partján látta a tízméteres ősfát. Tiszabecsen – ahogy az a település honlapján olvasható – a bányalejárótól egy kilométerre, az út mentén egy 28 méter magas, egészséges fekete nyárfa áll, melynek törzse hat méter vastag. Miskolcon is van egy hatalmas fekete nyárfa, melyet a városatyák 2003-ban védetté nyilváníttattak. Ennek a famatuzsálemnek épp az a különlegessége, hogy városi környezetben található.

A nem mindennapi értéket képviselő fának bárki csodájára járhat Miskolc- Bulgárföldön, a Stadion utcában.

A fekete nyárfa kicsit közelebbről nézve.


A fekete nyárfát rendkívül sokoldalúan lehet felhasználni. Magjait vattaszerű „pamacsokban” fújja a szél – ezek kerülnek később toll vagy szivacs helyett a párnákba, de hőszigetelőként is felhasználják őket. Hollandiában ez a növény szolgál a „klompenboom”, azaz a hagyományos holland facipő alapanyagául. Újabban heavy-metal gitárokat és snowboardokat is készítenek belőle. Gyógynövényként is számon tartják: a rügyéből gyulladáscsökkentő, antibakteriális hatású hatóanyagot nyernek ki a szakemberek. Főznek belőle teát, készítenek belőle orvosi alkoholt és kenőcsöt – hatékonyan alkalmazható a sebek külső kezelésére is.
Annak, hogy a fekete nyárfát fokozottan védjük, a környezetünk szempontjából is különös jelentősége van. Az „Év fája” kuratórium hangsúlyozza: ez az a fa, amelyik a legtöbb széndioxidot képes megkötni a levegőből, amivel hatékonyan hozzájárul az üvegház-hatás megfékezéséhez. Különösen érdekes tény, hogy a nehézfémmel terhelt föld könnyebben tisztul meg a méregtől a fekete nyár segítségével. Ez a fa a rovarok, a fával szimbiózisban élő egyes gombafajok számára fontos életteret biztosít. A hódok is kedvelik a fekete nyárfát.
Az „Év fája” kuratórium 1989. óta minden év végén határoz arról, melyik lesz a következő évben az év fája. Többféle szempont szerint mérlegelnek: volt már olyan, hogy egy ritka vagy egy újfajta erdőkár illetve valamilyen baktérium által veszélyeztetett fára esik a választásuk. Az év fája mindig olyan növény, melynek igen nagy a jelentősége az élővilágban, a saját környezetében illetve az emberek életében.

Ha szeretnél többet megtudni a fák életéről, nézz bele a Mi MICSODA sorozat azonos című kötetébe.

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum