Az „Öreg Hölgy” 120. születésnapja 120 évvel ezelőtt, március 31-én adták át Párizs jelképét, az Eiffel-tornyot a nagyközönségnek. Megépülése forradalmi pillanat volt, hiszen egészen az égig ér, akkoriban ez volt a legmagasabb épület a világon. A franciák Öreg Hölgynek becézik az 1889-es Világkiállításra készült látványosságot. Az eredeti tervek alapján a kiállítás után le kellett volna bontani. Tervezésekor számos párizsi művész és polgár tiltakozását váltotta ki. A világkiállítás közönsége körében azonban osztatlan sikert aratott, fél év alatt 2 millió látogatót vonzott. Ma is a világ egyik legkedveltebb turistalátványossága, Párizs egyik leglátogatottabb helye. Tavaly 6 millió 930 ezer látogatója volt.
A nagy számok Szakítva a hagyományos építészeti eljárásokkal fémszerkezetet alkalmaztak megépítéséhez, ennek köszönheti kecsességét is, hiszen a kőből, betonból épültekkel szemben ez a szerkezet lehetővé tette a szinte légies „külsőt”. A torony összmagassága 322 m, ebből maga a torony 300 m, fölötte 22 méterre magasodik egy tévéadótorony. Az első emelete 58 méter magasságban, második 116, a harmadik 276 m-en van. Születésnapjára most újrafestik az épületet. A munka 1 teljes éven át fog tartani. A felújításhoz 60 tonna festékre van szükség, a biztonsági kötélzet hossza 50 kilométer, a védőhálók területe két hektár, továbbá 1500 ecset, 5000 csiszolókorong és 1500 munkaruha is elfogy. Az Eiffel-tornyot hétévente kell újrafesteni.
Mire használják a tornyot? Az építmény első három szintje a nyilvánosság előtt is nyitva áll. Első emeletén a Világkiállítás ideje alatt éttermet alakítottak ki, ami akkortájt az első számú vendéglő volt Párizsban. A második szintet – 116 méter magasságban – tudományos kísérletek színhelyének szánták, ám később a Le Figaro című újság szerkesztősége foglalta el. A harmadik emeletről csodás kilátás nyílik Párizsra.
Gustave Eiffel Magyarországon
A szárnyaló fantáziájáról és hihetetlen munkabírásáról híres Gustave Eiffel egész Európában tervezett épületeket. Nem sajnálta az időt arra, hogy bejárja a kontinenst, így történhetett, hogy az első Pesti Indóház helyén épült mai Nyugati pályaudvart is az ő tervei alapján építették. De nem csak a főváros büszkélkedhetett azzal, hogy a nagyhírű építészcég nyertes pályázata alapján kivitelezett épülettel rendelkezik.
Magyar-francia együttműködés Érdekes a Szegedet és Újszegedet összekötő – mai nevén – Belvárosi híd története. Nemzetközi tervpályázatot írtak ki a híd tervezésére, amelyen magánszemély nem vehetett rész, csak egy olyan cég, amely a kivitelezést is el tudja végezni. A tehetséges magyar hídmérnök, Feketeházy János elkészítette a híd terveit, és a világhírű Eiffel céget kérte fel pályaművének a beadására. Feketeházy nemzetközi
elismertségét jelzi, hogy az Eiffel-cég látatlanban elfogadta a tervet, és beadta a pályázatra. A beadott 23 pályamű közül Feketeházy terve nyert. A kivitelezési megbízást az Eiffel-cég kapta. A híd 1883-ra készült el, és sokáig úgy tudták, hogy Gustave Eiffel tervezte.
Noha Gustave Eiffel sok hidat, tornyot, kupolát, pályaudvart épített, melyek mindegyike mestermű, nevét elsősorban a párizsi Eiffel-torony miatt jegyezte meg a világ.
Ha szívesen megismerkednél más építészeti csodákkal is, olvasd el a Hidak és alagutak, a Tornyok és felhőkarcolók vagy az Építészet című kötetünket.
|