M048 - Demokrácia - Olvasópróba 3

Az állam három legfőbb feladata a törvényhozás, a törvények rendelkezésinek végrehajtása és betartatása. A demokratikus jogállamban ez a három feladat nem egy kézben összpontosul, hanem három különböző szerv, a három hatalmi ág szervei és szervezetei közt oszlik meg. Az államnak tehát úgymond három részlege foglalkozik a hatalomgyakorlással.

A társadalomra, államéletre vonatkozó legfelsőbb szintű döntések meghozatala, vagyis a törvényhozás a parlament feladata. Ezt a fajta hatalmat (a latin ex=törvény szóból) legislatívának, azaz törvényhozói hatalomnak is nevezik. A törvények, a jogszabályok megsértése esetén a károsult, a sértett (legyen az maga az állam), az arra jogosult hatóságok, a törvénykezési szervezet fórumaihoz, a bíróságokhoz fordulhat. Az államhatalomnak ez az ága (a latin jus=jog szóból eredeztetve) a judikatíva, vagyis igazságszolgáltatás (ősi magyar jogi kifejezéssel: törvénykezés) nevet viseli. A törvények és jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtása, betartása a kormány és a legkülönfélébb közigazgatási szervek, közöttük a hatóságok feladata. Ezek olyan szervek, amelyekkel hétköznapjainkban sokszor találkozunk: anyakönyvi hivatal, adóhivatal, erdészeti felügyelőség vagy a különféle rendőri szervek. Állami hivatalnokok érvényesítik mindazt, amit a törvények vagy rendeletek előírnak. Éppen ezért ezt az államhatalmi ágat (a latin execuito = végrehajtás szóból egzekutívának, azaz végrehajtó hatalomnak nevezik. A klasszikus polgári államszervezési elv szerint egymástól függetlenül kell működnie azért, hogy egyiknek se összpontosulhasson a kezében túl sok hatalom. A függetlenség egyben a kölcsönös ellenőrzést is lehetővé teszi. Azokban az országokban, ahol nincsenek független bíróságok, folyamatosan előfordul, hogy csupán a kormányétól eltérő politikai véleményt hangoztató embereket ítélnek el, akik meg sem sértették a törvényt, csupán a demokráciáért harcoltak. Az olyan demokrácia-ellenes rendszer számára, mint a diktatúra, ez természetesen felér egy bűnténnyel. A bíróságok ezen államokban nem azért vannak, hogy igazságot szolgáltassanak, hanem csak a diktatórikus hatalom meghosszabbított csápjai. Az ilyen államokat nem nevezzük jogállamnak.

Magyarországon a hatalmi ágak elválasztásának első nyomai 1723-ra nyúlnak vissza, amikor is a felsőbírósági reform keretében a kerületi ítélőtáblák szintjén elválasztották a törvénykezést a közigazgatástól. A bírói hatalom teljes függetlenségének deklarálására 1869-ben került sor. A törvényhozó és végrehajtó hatalom elhatárolása 1848-ban, az április törvényekben történt meg. A szovjet államteória 1919-ben és 1949-1989 között a hatalmi ágak egységének elvét hirdette, mely a nép hatalmának egységes gyakorlására épült. 1989 rendszerváltásának politikusai ismét hitet tettek a hatalmi ágak elkülönítése mellett.  

 

 

Szeretnél többet megtudni a Demokrácia című Mi MICSODA kötetről? Kattints ide!

Miért kellene minden embernek érdeklődnie a politika iránt?

Hogyan választunk a demokráciában?