Mit neveztek tüzes malomnak?

2009. június 22., 19:43
 

Az első magyarországi gőzmalom létrehozása Széchenyi István nevéhez fűződik. 1839 májusában létrehozta a Pesti Gőzmalom Társaságot, a József Hengermalom két évvel később már működött, s az itt őrölt finomlisztnek Európa csodájára járt. Cikkünkből azt is megtudhatod, hogy miért nevezték tüzesnek a gőzmalmokat.


 

Gőzzel hajtott masinák
James Watt gőzgépe olyan újítás volt, amely alapjaiban megváltoztatott mindent: 1769-ben kezdetét vette az ipari forradalom. Ekkortól a gyárakban, a mezőgazdaságban és a közlekedésben az emberi és állati erőt fokozatosan a gőz energiájával meghajtott gépek vették át. Az ipari forradalom találmányai, ha némi késéssel is, de Magyarországra is eljutottak, s a reformkorban egymást érték az újítások. Közük volt József Hengermalom, amely a mai Margit híd pesti hídfőjénél épült fel.

Őrlés nagyüzemben
A gabona őrlésének fejlődése évezredekre nyúlik vissza. Az ember kezdetben kézzel, majd állati erővel, később a szél és a víz energiájával működtette a malmokat. Magyarországon a 18. századig a malomtartás a földesúr joga volt, ám a malmokat molnároknak adták bérbe. Később falusi és mezővárosi protestáns gyülekezetek is kaphattak malomépítési engedélyt.

A gőzmalmok megjelenése a városi fejlődéssel és a polgárosodással is összefügg, ezek már nem földesúri tulajdonban voltak.

A József Hengermalom
Az őrlés jól jövedelmező iparág volt, nem véletlen, hogy az első gőzmalmokkal szemben minden eszközzel felléptek a vízi- és szélmolnárok: több gőzmalmot is felgyújtottak. Az új technika elterjedését azonban nem lehetett megállítani, a 19. században Magyarországon egyre több gőzmalom épült, s a gőzmalmi molnárság elismert mesterség lett. Mivel azonban a gőzmalom működtetéséhez szénre volt szükség, amit vasúton szállítottak, legelőbb a vasútvonalak mellett jöttek létre, és mellettük még hosszú ideig működtek a hagyományos vízi- és szélmalmok is.

Miért tüzes a gőzmalom?
A gőzmalom széntüzeléssel működött, ezért terjedt el a népnyelvben a tüzes malom elnevezés, ahogy a gőzhajtású cséplőgépeket is tüzesgépnek hívták. A gőz energiája hajtotta a malomköveket, illetve az őrlőhengereket. A hengerszék az 1850-es évektől honosodott meg, Ganz Ábrahám, aki világhírű gépgyára megalapítása előtt maga is a József Hengermalom munkatársa volt, gyártott először őrlőhengereket. A hengerszéket Mechwart András tökéletesítette, az ő találmánya az őrlés és az osztályozás gépesítése. A legtöbb gőzmalomban azonban továbbra is, működtek malomkövek, ezeken őrölték a lakosság gabonáját, míg a hengereken a nagyüzemi őrlés zajlott. Igaz, a hagyományos malom olcsóbb volt, ám gőz hajtotta testvérében egyszerre sokkal nagyobb mennyiségű gabonát őröltek meg, és működése nem függött az időjárástól.

Világhírű magyar liszt
Az első magyar gőzmalom őrlőszerkezetei 1841. szeptember 15-én indultak el. A József Hengermalomban valóban finom lisztet őröltek: 1862-ben a londoni kiállítás zsűrije a világon a legjobb minőségűnek ítélte az itt készült nullás lisztet, ára is a legmagasabb volt a piacon.

A Mi MICSODA sorozat Energia és Találmányok című könyveiből még többet megtudhatsz arról, hogy az ember hogyan hasznosította a környezetében található dolgokat.

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum