Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Újjászületett Budapest legrövidebb hídja

2009. június 24., 22:33
 

Tudtad, hogy a 113 éves Szabadság híd volt az első magyar tervezésű és építésű hidunk? Tudod, hogy megépülésekor kiről nevezték el? Kíváncsi vagy a történetére az építésétől kezdve a 2009-ben befejeződött teljes felújításáig? Olvasd el cikkünket!


 
Állandó hidak a 19. század második felétől épültek Pest és Buda között. Az első a maga korában világszenzációnak számító Lánchíd volt, 1849-ben nyitották meg. Aki át akart rajta kelni, annak hídvámot kellett fizetnie.

Lánchíd, 1885. Feszty Árpád festménye

Ráadásul az építtető részvénytársaság kikötötte: 90 évig (1936-ig) mindkét irányban, 1 magyar mérföldön (8 kilométer) belül nem lehet másik hidat építeni. A kikötést az országgyűlés törvénnyel is jóváhagyta. Ám alig két évtized alatt kiderült, úgy megnőtt a forgalom, hogy szükség lenne újabb hidakra.
Az önként vállalt korlátozás alól végül úgy sikerült az államnak kibújnia, hogy 1870-ben megváltotta a Lánchidat. Ezzel elhárult az akadály Pest és Buda újabb hidakkal való összekötése elől. A sorban a második a Margit híd volt (1876), húsz évvel később pedig átadták a Szabadság hidat.
 
Tisztelgés az uralkodó előtt 
Az 1893-as törvény két új híd építését rendelte el: a Fővám tériét (Szabadság híd) és az Eskü tériét (Erzsébet híd). A kereskedelemi minisztérium nemzetközi tervpályázatot hirdetett, 74 terv érkezett be, 53 az Eskü térire, 21 a Fővám térire. Utóbbi építéséhez 1894-ben fogtak hozzá, a pillérek és a hídfők 1895 decemberére már álltak, a vasszerkezetek 1896 augusztusára kerültek a helyükre. A fakockákkal burkolt kocsiút mellett villamosvágány is átvezetett rajta, esténként elektromos és gázlámpák világították meg.

Ferenc József híd, oldalsó villamospályával

 
Az ünnepélyes megnyitót 1896. október 4-én, a millenniumi ünnepségsorozat keretében tartották, ezen Ferenc József is részt vett. A legenda szerint az utolsó, állítólag ezüst szegecset ő verte be a híd szerkezetébe. A húsz évvel a Margit híd után megépült hidat természetesen róla nevezték el Ferenc József hídnak. Alig két évvel később már villamosok jártak rajta, a Fővám tér és Széna tér, illetve a budai hídfőtől déli irányba, a Kelenföldi pályaudvarig szállították az utasokat. A villamospályát eredetileg oldalra építették, csak 1938-ban helyezték át középre.


Rekordok  
Az egész világ csodájára járt újabb hidunknak, amely nemcsak a szépségével, hanem műszaki megoldásaival is kivívta a tiszteletet. Ráadásul kivétel nélkül magyar mesterek munkáját dicséri, amire addig nem volt példa (a Lánchidat és a Margit hidat is külföldi mérnökök építették). Az egykori Ferenc József, ma Szabadság híd 333,6 méteres hosszával Budapest legrövidebb hídja.
 
Az idő sodrában 
Ahogy a főváros valamennyi hídja, a Gellérthegy lábától kecsesen pestre ívelő zöld híd sem úszta meg a háborút: a németek 1945. január 16-án délután felrobbantották. Félig a Dunába billent, járhatatlanná vált. Hogy megoldják a két part közötti közlekedést, pontonhíddal egészítették ki, ez egészen 1946 januárjáig működött, akkor a zajló jég elsodorta. Ekkor egy ideig az egyedüli átjárást a Dunán a szintén romokban heverő Margit hídhoz szerkesztett ideiglenes építmény jelentette. A Ferenc József hídat ezután rohamlépésekben állították helyre: 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak. Ekkor keresztelték át Szabadság híddá. A háborús sérülésekből talpra állított szerkezet negyven évig jól bírta, akkor azonban néhány javítást el kellett végezni. Ugyanekkor döntöttek a felújításáról is, ezt eredetileg a négyes metróvonal megépüléséhez kötötték.
  
Gázláng helyett LED-égők
Az ütemezés mégis máshogy alakult: 1996-ban az újabb vizsgálatok azt mutatták, hogy a híd a növekvő terhelést nem bírja, ezért megszüntették a buszforgalmat rajta. A teljes felújítás végül 2007 májusában kezdődött, és a tervezettnél valamivel hosszabb ideig, 2009 júniusáig tartott. A Szabadság hidat teljesen átépítették, a díszítőelemeket és a lámpatartókat az eredeti látványtervek alapján állították helyre. Igaz ezekben már nem gázláng pislog, hanem takarékos LED-égők világítanak.  


Érdekelnek a hídépítés fortélyai? Kíváncsi vagy, miért töltöttek be fontos szerepet a hidak a történelemben? Minderről olvashatsz a Mi MICSODA Hidak és alagutak című kötetében.

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum