Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Miért veszélyes a napfény?

2009. július 01., 12:09
 

Ilyenkor nyáron az időjárás-jelentésekben egyre többször hallhatsz az UV sugárzásról, és arról, hogy magas a mértéke. Miért fontos ez? Egyáltalán mi az az UV sugárzás, és miért kell óvatosnak lenni, amikor szikrázó napsütés van? Cikkünkből megismerheted a napsugarak titkait.


 
A Nap a látható fényen kívül több, az emberi szem által nem látható sugarat is kibocsát – ezek közé tartozik az UV fény is, más néven ultraviola vagy ultraibolya, illetve ibolyán túli fény. Hullámhossza rövidebb a látható fényénél, 200–400 nanométer közötti. Ezen a tartományon belül, a hullámhosszúság szerint megkülönböztetünk UV-A, UV-B és UV-C sugarakat. Az UV-C sugarakat az ózonréteg kiszűri, így azok el sem érik a Föld felszínét.
  A napfény jótékony erejét régóta ismeri az ember, a gyógyászatban is hasznosítják, ám káros hatásairól sem szabad elfeledkezni.
 

A Nap nem csak látható fényt bocsát ki

Mitől barnulunk le?
Biztosan észrevetted már, hogy amikor napon vagy, egy idő után bőröd sötétebb árnyalatú lesz. A barnulásért az UV-A sugarak felelősek, amelyek elősegítik a melanin nevű barna festékanyag képződését a bőr felső hámrétegében. Ahogy egyre több melanin termelődik, úgy leszel barnább és barnább. A napozással azonban óvatosnak kell lenni!
 
Jótékony és káros UV-B sugarak
Az UV-B tartományba eső napsugarak a csontképződéshez nélkülözhetetlen D-vitamin képződéséhez fontosak, ám legalább olyan veszélyesek is: felelősek a leégésért és a bőrrákért, sőt a szemet is károsíthatják.  
Az UV sugárzás mértékét 0–10 közötti indexszámmal, az UV-indexszel jellemzik. Minél magasabb ez a szám, annál nagyobb és veszélyesebb a sugárzás, az 5-ös erős, a 7-es nagyon erős UV sugárzást jelent, 8 felett már extrém mértékű sugárzásról beszélünk.
 
A bőröd nem felejt!
Az embert ért napsugárzás mennyisége élete során összeadódik. Ezért különösen fontos, hogy már most odafigyelj, mikor, mennyit vagy napon. A déli órákban, 11–15 óra között inkább menj árnyékba. Ha ez nem megoldható, vegyél sapkát, napszemüveget, és használj napvédő krémet. Leégni nem csak nyáron lehet. Bár télen általában alacsonyabb az UV sugárzás, a hó és a jég visszaveri a napfényt, megkettőzve erejét.
 
A védőpajzs
Az ártalmas UV sugárzást az ózonréteg szűri ki. Ez a sztratoszférában – Földet körülvevő légkör 10-50 km-es magasságban található részében – helyezkedik el. Az ózon abban különbözik egy átlagos oxigénmolekulától, hogy nem két, hanem három oxigénatom alkotja. A sztratoszférában oxigén és ózon is található. Erőteljes UV sugárzás hatására az oxigén ózonná alakulhat és fordítva.
 
Mi az ózonlyuk?

Az ózonlyuk 2004 decemberében
(a sötétkék-lila rész)

Az ember által termelt káros anyagok hatására azonban az ózonréteg vékonyodik, ózonlyukak alakultak ki – ez nem azt jelenti, hogy az adott területen nincs jelen az ózon, csak azt, hogy nagyon kevés van belőle. Az ózonlyukat azok a klór-fluor-karbon vegyületek okozzák, amelyek a műanyagok habosítására, oldószerként, orvosi sterilizálásra, hűtőközegként használt anyagokban, illetve a spray-k és a repülőgépek hajtógázaiban találhatók meg. Az ózonréteg vékonyodását először az 1970-es években jelezték a tudósok, az Antarktisz feletti sztratoszférában 1955-től 1975-ig több mint 12 százalékkal csökkent az ózonkoncentráció.
A káros vegyületek használatát az 1989. január 1-jén életbe lépett montreali jegyzőkönyv betiltotta, ennek köszönhetően az ózonréteg pusztulása megállt, sőt mára már csökkent az ózonlyuk mérete.
 
 
Jó nyaralást, vigyázz magadra!
 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum