Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Mi történt 1989 nyarán a nyugati magyar határon?

2009. szeptember 09., 22:43
 

Húsz évvel ezelőtt Magyarország megnyitotta nyugat felé a határt. Ezzel a szögesdróton áttörő több száz keletnémet előtt új távlatok nyíltak, és Európa történetében is új fejezet kezdődött. Ha kíváncsi vagy arra is, hogy mit jelent a hidegháború és a vasfüggöny kifejezés, olvasd el cikkünket!


 
A berlini fal
A második világháború után Európa kettészakadt: nyugati és keleti blokkra. Míg a nyugati országok Amerika, a közép- és kelet-európaiak a Szovjetúnió érdekszférájába kerültek. A nemzetközi politikát a 90-es évek elejéig a két nagyhatalom ideológiai szembenállása, fegyverkezési és űrbeli versengése (hidegháború) határozta meg. A kettészakadást jól szemlélteti a vasfüggöny kifejezés, amely Winston Churchilltől ered: 1946-ban, Amerikában, Fultonban tartott beszédében így fogalmazott: „A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny húzódik végig a kontinensen. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa államainak valamennyi fővárosa.”
 
 
Hogy zajlott a rendszerváltás?

Horn Gyula és Alois Mock átvágja a vasfüggönyt

Magyarország is a szovjet blokkhoz került, mi voltunk az egyik legnyugatabbra elhelyezkedő szatellitállam (függő helyzetben lévő ország). A nyolcvanas évek közepén már egyértelmű volt a Szovjetúnió meggyengülése, Magyarországon ellenzéki csoportok szerveződtek. A rendszerváltás ideje 1989-ben érkezett el, ekkor olyan események követték egymást, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak: januárban Pozsgay Imre népfelkelésnek nevezte a rádióban 1956-ot, márciusban megalakult az ellenzéki kerekasztal, májusban bejelentették a vasfüggöny lebontását, júniusban ünnepélyesen újratemették Nagy Imrét és mártírtársait a Hősök terén, június 27-én Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter ünnepélyesen átvágta a vasfüggönyt, amit akkor már javában bontottak, augusztus 19-én pedig a páneurópai piknik keretében több száz keletnémet áttörte a határon a szögesdrótot. Október 23-án Szűrös Mátyás kikiáltotta a köztársaságot, ezt követően 1990 tavaszán több mint 40 év után ismét szabad, demokratikus parlamenti választásokat tartottak.
 
 
Miért volt fontos a németeknek a magyar határnyitás?

Az első határátlépők

A nyolcvanas években Magyarország és elsősorban a Balaton volt az egymástól elszakított kelet- és nyugatnémetek találkozóhelye. 1989 nyarán több ezer keletnémet várakozott Budapesten és a Balatonnál a határ megnyitásában reménykedve, több százan közülük elmentek augusztus 19-ére a Sopron mellé meghirdetett páneurópai piknikre (az ellenzék által szervezett európai egységünnepre), és a szögesdrótkerítést áttörve nyugatra szöktek. Bár tűzparancs volt érvényben, a magyar határőrök nem lőttek. A pikniket követően a határzárat azonban megerősítették, az országban rekedt keletnémeteket végül szeptember 10-én engedték továbbutazni. Az 1989 nyarán és kora őszén történtek fontos előzményei voltak a berlini fal lebontásának – amit néhány hónappal később, 1989. november 9-én kezdtek meg – valamint Németország 1990. október 3-án deklarált újraegyesítésének.
 
Ha érdekel a demokrácia története, lapozd fel a Mi MICSODA-sorozat Demokrácia című kötetét.
 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum