Szeptember 2-án van a lottó magyarországi születésnapja! |
||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
Tudod, hogy honnan ered a játék, és mit jelent a neve? És azt, hogy milyen eseményhez kapcsolódik megszületése, és miért éppen 90 számból húzzák ki az öt nyertest? Tudod-e, hogy Magyarországon hol tartották az első sorsolást? Ha érdekelnek a válaszok, olvasd el cikkünket! |
||||||||||||||||||||||||||
A Magyarországon sokáig lutri néven is emlegetett játékot először Olaszországban rendezték meg 1620-ban. Neve is innen származik, a lotto olaszul sorsot, nyereményt jelent. A játék a Genovai nagytanács megválasztása kapcsán kötött fogadásokkal volt öszefüggésben, amely évente 5 tag kiválásával újult meg. Erre az öt megüresedett helyre eredetileg 120, később 90 jelölt közül sorsolással kerültek az új szenátorok. A sorsoláshoz golyókat használtak. A polgárság nagy várakozással tekintett az ünnepélyes eseményre, és egy idő után fogadásokat is kötöttek. Aki eltalálta mind az öt jelöltet, természetesen az kapta a legnagyobb nyereményt. Hivatalos játékká válik a lottó Egy Benedetto Gentile nevű szenátor javasolta először az állam vezetésének, hogy tegyék hivatalossá a lottót és a bevétel szolgálja a várost. Így is lett, rövidesen a szenátorjelöltek neve mellé egy szám került. Eleinte - hasonlóan a lóverseny-fogadáshoz - több tétre lehetett fogadni, a fogadás ára is eszerint változott. Így egy öt tétre fogadó szelvény drágább volt, mint egy két vagy három tétes, így ki-ki pénztárcája szerint dönthetett, hány névre tippel. A lottó térhódítása Idővel a szenátorjelöltek neve helyett az eladósorba került helyi leányok neve került, és a szerencsés hatalmas hozománnyal térhetett haza a sorsolást követően. Később a lányok helyén csak a számok maradtak. A játék híre hamarosan bejárta Itáliát, később elterjedt az egész kontinensen, sorra nyíltak a "lottériák".
Magyarországon 1762. március 26-án egy császári pátens honosította meg a genovai lottót, amely kincstári monopólium volt, de a kincstár a játék rendezésének jogát bérbe adta. 239 éve, szeptember 2-án volt az első lottósorsolás Budán, a mai Batthyány téren. Hasonlóan a mai "klasszikus lottóhoz", 90 szám közül ötöt húztak ki. A játék meghonosításakor az állam pénzügyi egyensúlyának helyreállítását tűzték ki célul. A pátens az osztrák lottót is kincstári monopóliumnak nyilvánította, de egyúttal bérbe adta egy grófnak, Octavio Cataldinak, a kor nevezetes lottószakértőjének. A szerződés szerint a kialkudott, rögzített összegen felüli bevételek őt illették meg. Cataldi – 1771-ben halt meg – milliókat keresett a császári lottón. Lassan az osztrák államkincstár főhivatalnokai is felfigyeltek az üzletben rejlő lehetőségekre, és a gróf üzletét átvevő utódoknak, a lottóbérlő bankároknak, egyre szigorúbb feltételeket szabtak, mígnem II. József 1787-ben egyszerűen saját kezelésbe vette az osztrák lottózást. Az önérzetes magyarok nem voltak hívei az osztrák szerencsejátéknak, a lottó hazai elterjedéséhez is a kiegyezés kellett: 1868-ban alakult meg a Magyar Királyi Lottóigazgatóság, és az országban
Érdekességek a magyarországi lottózás történetéből A szelvények ára az 1860-as években 20 krajcár körül mozgott, 1957-ben 3 forint 30 fillér volt. Az öttalálatosok száma évente általában öt és kilenc között mozog. A 2006. november 25-i sorsoláson valaki két szelvénnyel is öt találatot ért el: az ötheti szelvénnyel játszó nyertes nem volt biztos abban, érvényes-e szelvénye, így egy heti játékra is befizetett, s mindkettővel megütötte a főnyereményt! |
||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
