Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Miért vonják ki a hagyományos villanykörtéket a forgalomból?

2009. október 06., 17:14
 

Az emberiség történetét számos találmány vitte előbbre, ám mindennapi kényelmünknek ára van: a gyárak, az autók, az elektromos berendezések elszennyezik környezetünket. Biztosan hallottál már a környezetvédelemről, ami azt jelenti, hogy óvnunk kell Földünket a káros hatásoktól. Kíváncsi vagy, hogy a villanykörtének mi köze van mindehhez? Ha szeretnéd megtudni, hogy miért jobbak az újfajta izzók, olvasd el cikkünket!


 

Thomas Alva Edison
(1847-1931)

Az izzólámpa története
Az elektromosság fogalma a 17. században született meg, ám hasznosításáig két évszázad telt el. A folyamatosan világító fényforrás, azaz az izzólámpa feltalálása Thomas Alva Edison nevéhez fűződik, 1879-ben ő alkotta meg az első villanykörtét. Éveken át kereste azt az anyagot, amelyből a legjobb izzószál készülhet. Próbálkozott szénnel, elszenesedett papírral, farostokkal, platinával, irídiummal, báriummal, ródiummal, titánnal és cirkóniummal, végül az elszenesedett gyapjúszál bizonyult a leghosszabb élettartamúnak. Edison találmányát a magyar Tunsgram (Egyesült Izzó) mérnökei tökéletesítették, s 1903-ban a gyár világszabadalmat jelentett be a volfrámszálas izzókra.
 
Miben különbözik a hagyományos izzólámpa a fénycsőtől?
Az izzólámpákat formájuk után nevezik villanykörtének. A körte vagy gömb alakú üvegbura közepén egy volfrám vagy molibdén tartón függő volfrámszál adja a fényt. Az izzószál (ennek neve is beszédes) magas hőmérsékletre (2500-3100 Celsius-fokra) hevül, és közben elektromágneses energiát sugároz, főként az infravörös és kisebb részben a látható fény tartományában. A magas hőmérséklet miatt a hagyományos villanykörték élettartama rövid: 100-1500 óra. Ráadásul az elpárolgott volfrám a bura falán lecsapódik, és fokozatosan rontja a fényáteresztő képességét.
Az első fénycsövek az 1980-as években jelentek meg, s napjainkban lassan leváltják az izzólámpákat. A fénycső vékony, alacsony nyomású gázzal (pl. neon, higany, kripton, xenon, argon) töltött üvegcső, amelyeket meghajtó elektronikával szerelnek egybe. Nagyfeszültség hatására a csőben található gáz fényleni kezd. Ez a fény másmilyen, általában hidegebb, mint a jó öreg villanykörtéké, sokszor kicsit sötétebbnek is érezzük a szobát. Ennek magyarázata a fénycsövek gyengébb színvisszaadási képességében és eltérő színhőmérsékleti mutatójukban keresendő. Míg a hagyományos volfrámos izzók színvisszaadási képessége tökéletes (100-as értékű), fénycsöveké gyengébb, a 80-as érték nagyon jónak számít. A hagyományos izzók színhőmérsékletet 3000 Kelvin-fok körül van, ezt szemünk melegnek érzékeli, mivel alacsonyabb, mint a napfény színhőmérséklete (5000 Kelvin-fok), ami az emberi szem számára a legtermészetesebb. Ha egy izzó színhőmérséklete 5000 Kelvin-foknál magasabb, hideg fényről beszélünk. A fénycsövek közül sok színhőmérséklete ebbe a tartományba esik, ez a magyarázata annak, ha hidegebbnek érezzük fényüket. A fénycsövek dobozán a színvisszaadási és színhőmérsékleti értékeket feltüntetik.
 
Mi köze a fénycsőnek a környezetvédelemhez?
Egy fénycső élettartama akár 10–15 ezer óra, azaz körülbelül tízszerese egy hagyományos villanykörtének. Ugyanakkor kevesebb energiát fogyaszt, csupán körülbelül 20 százalékát annak, amennyit egy izzólámpa. Igaz, a fénycső drágább, mint a villanykörte, de élettartama és gazdaságosabb energiafelhasználása miatt az árkülönbözet bőségesen megtérül a néhány év alatt, ameddig használjuk.
Mindez azt jelenti, hogy a korszerű fénycsővel sok energia takarítható meg. Az Európai Unió ezért határozott úgy, hogy 2009. szeptember elejétől betiltják a 100 wattos izzók forgalmazását, 2012-ig pedig teljesen el kell tűnniük a hagyományos villanykörtéknek a boltok polcairól. Számítások szerint ezzel tíz év alatt annyi energia spórolható meg, amennyit 23 millió háztartás vagy 20 erőmű fogyaszt. Az energiatakarékos izzók ugyanakkor kevesebb káros anyagot bocsátanak ki: használatukkal az uniós szén-dioxid-kibocsátás évente 32 millió tonnával csökkenthető. Így védhetjük környezetünket, ha fénycsövet használunk hagyományos villanykörte helyett.

Ha érdekelnek az emberiség legfontosabb találmányai, lapozd fel a Mi MICSODA sorozat Találmányok című kötetét!
 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum