Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A természetjárás Magyarországon

2009. október 06., 17:12
 

Nincs jobb hét végi program a finom, meleg őszi napsütésben, mint kirándulni egyet az ezerszínű erdőben. Tudod-e melyik Magyarország leghosszabb túraútja? Tudod-e, hogy sok-sok ezer ember munkája kell ahhoz, hogy egy túraútvonalat megtervezzenek, és az útjelzéseket mindenütt jól látható helyre tegyék, nehogy eltévedj a végtelen erdőben? Ismerd meg az ország túraútvonalainak és jelzéseinek történetét írásunkból.


 

A Magas-Tátra egy 19. századi fényképen

A kezdetek
Az első magyarországi túraleírás a 17. században, az akkor még Magyarországhoz tartozó Magas-Tátrához köthető. Frölich Dávid a Lomnici-csúcs megmászásáról írt izgalmas beszámolót. Ekkortól számítjuk a természetjárás történetét. A század vége felé egyre több útikönyv említ nagy tapasztalattal rendelkező hegyi vezetőket, akik már rendszeresen szerveztek iskolai kirándulásokat, hegymászásokat.
Buchholtz György készítette el először a déli Tátra "látóképét", amin 19 csúcsot nevez meg. A 18. századra a külföldiek érdeklődése is fokozódott a hegység iránt, s 1865-ben felépült az első menedékház a Tarpataki-völgyben.

A szervezett turizmus története

A Magyarországi Kárpát Egyesület archívumából: Húsvét Hollókőn


1879-ben megalakult a szervezett turizmus első magyarországi csoportja a világon hatodikként, a Magyarországi Kárpát Egyesület. Sorra épültek a menedékházak, a tarpataki Rózsa mendékház, a Csorba tónál a József menedékház, de épültek a Zöld-tónál és a Felka-tónál   is. A fellendülő idegenforgalom hatására számos nagy jelentőségű út építése is megkezdődött. 1874-

Báró Eötvös Lóránd, a Magyar Turista Egyesület egyik alapítója

ben adták ki az első turisztikai évkönyvet, majd 1888-ban a Turisták Lapját is útjára indították. Nem kisebb nevek vettek részt a turizmussal kapcsolatos munkákban mint Eötvös Lóránd, Téry Ödön és Thirring Gusztáv.
Ehhez az időszakhoz köthető a Pilis feltérképezése is. 1891-ben a Kárpát Egyesület helyét a Magyar Turista Egyesület vette át. Ezzel vette kezdetét az igazi országos turizmus, és ezzel egy időben egyre több kis helyi  szervezet is alakult. 1913-ban alakult meg a Magyar Turista Szövetség, melynek elnöke Teleki Sándor lett. A szervezet működését és a turizmus terjedését az I. világháború kitörése jó néhány évre leállította. A trianoni békeszerződés után - mivel a Magas-Tátra és Erdély, a legvonzóbb turistahelyek külföldi területté váltak - a turizmus nehezen indult újra.

A túrajelzések
1921-ben a kulturális tárca vette át a turizmus szervezését. Ekkor lendült fel újra a turistaház-építési hullám is, megépült a Csúcshegyi, a Felsőtárkányi, a Magyarkúti, a Szentkúti, a Nagyszénási, a Zsíroshegyi és a Mátraházi menedékház. Ezzel egyidőben új túraútvonalak kiépítését is megkezdték.
Szent István király halálának 900. évfordulójára rendezték meg 1938-ban augusztus 20-án a Szent-István vándorlást, Cholnoky Jenő, a Magyar Turista Egyesület elnökének kezdeményezésére. A túra az Országos Kék út megnyitásával ünnepelt. A több mint 800 kilométeres vándorlás  megmozgatta az egész országot. Az útvonal jelzését, a

A Kéktúra jelzése

kék jelzést, Sümegtől a Nagy-Milicig 10 év alatt festették fel az egyik szakosztály turistái. Az ország északkeleti csücskénél kezdődő út az ország északi tájain húzódik végig, és összekapcsolja  - a Mecseket kivéve - minden hegységünket. Az Országos Kéktúra ma jelenleg az Írott-kőtől Hollóházáig tart, hossza több mint 1100 km. Eredetileg úgy tervezték, hogy 5 évente rendeznek majd jubileumi túrákat, de a világháború ezt is meghiúsította. 1952-ben éledt fel a mozgalom, a Lokomotív Sportegyesület szervezésében. Az utat az első Kéktúra-füzet mutatta be.

Az Országos Kéktúra térhódítása
1961-re már valóban országos méretűvé vált a mozgalom, és megalakult az MTSZ (Magyar Természetbarát Szövetség) Kéktúra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtől a Nagy-Milicig terjedő útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, mely „Az Országos Kéktúra útvonala mentén” címet viselte. Később a hetvenes években meghosszabbították az utat az osztrák határ menti Velem községig.

Kép a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmből


Rockenbauer Pál
1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s „Másfélmillió lépés Magyarországon” címmel forgatott útifilmjük mérföldkővé vált az Országos Kéktúra történetében. Rockenbauer Pál és csapata 7 évvel később ismét útra kelt és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy a maguk választotta úton előbb a „Dél-Dunántúli Kéktúra” nyugati végpontját Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el „Még egymillió lépés…” megtétele után. Ez a szakasz 1989-től vált a Kék út szerves részévé „Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra” néven.
Ezzel egyidőben megszületett a terv az út további bővítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált „Kerekek

A Kéktúra-jelvény

és lépések…” kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következő nagy egység, az „Alföldi Kéktúra” első szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére (1996) elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kéktúrát.
Ma már több mint 4100-an birtokolják az útvonalat végigjárók szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényét.

Tájegységi túraútvonalak

A Somlói hegység túrajelzése


A Kéktúra mellett az ország egészét átszövik a túraútvonalak, amelyeket végigjárva kisebb tájegységeket ismerhetünk meg. Ezek az Őrvidéki Piros, a Móricz Zsigmond (Nyíregyháza és Tiszacsécse között), a Rákóczi (végig a Zempléni-hegységen), a Kohászok Útja (Salgótarjánból indulva,a Heves-Borsodi-dombságot érinti, Ózd városán, az Upponyi- és a Bükk-hegységen megy keresztül, és Diósgyőrben ér véget), a Balaton-felvidéki Kéktúra (a Bakony déli részétől a Balatonig nyúlik le) és a Túrák a Somlón (jelzése a sárga korsó).

Ha érdekel a természet, lapozd föl a Természet felfedezése és védelme című kötetünket!

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum