A bolygók és az űrutazás Divat Kígyók Kutyák Mi MICSODA Junior - Felfedezőúton a természetben Mi MICSODA Junior - Bálnák és delfinek Mi MICSODA Junior - Az ókori Egyiptom
Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Cunamik, a pusztító vízhegyek

2009. október 17., 19:52
 

2004. decemberében kezdődött az a hullám, ami az addig viszonylag ritkának tartott természeti katasztrófát a szomorú hírek közt az érdeklődés középpontjába helyezte. Azóta nem telik el úgy esztendő, hogy ne hallanánk újabb és újabb cunamikról, amik óriási károkat okoznak. Ha érdekel, mi a cunami és hogyan keletkezik, olvasd el cikkünket!


 

Egy cunami óriási hullámai

Mit nevezünk természeti katasztrófának?
A természeti katasztrófa, meghatározása szerint, egy olyan jelenség, amelynek bekövetkezését nem lehet előre látni, mindig meglepetésszerű. Másik fontos jellemzője, hogy rövid ideig tart. Rövidsége ellenére óriási károkat okozhat mind a természetben, mind az érintett rendszerben (ökoszisztémában), így az emberi életekben is.
 
A cunami
A víz által okozott katasztrófák közül talán a legerősebb a cunami. A szó jelentése az eredeti japán szó fordítása alapján: óriási parti vagy kikötői hullám vagy egyszerűen óriáshullám. Néha helytelenül árhullámnak is nevezik. Mindig is az egyik legpusztítóbb természeti katasztrófának tartották, de előfordulása alapján ritka jelenségnek számított. Évente 10-15 cunamit tartották számon, ám erősségük mostanában mintha nagyobb lenne, évente többször hallani újabb és újabb olyan cunamikról szóló híreket, amik teljes városokat döntenek romba.

Ezen a képen jól látható a hullám mérete: felhőkarcolónyi magasságú!

 
Hogyan keletkezik a cunami?
A cunamik akkor jönnek létre a tengerekben és az óceánokban, amikor a vizet mozgásba hozza egy föld- vagy tengerrengés, az óceáni aljzat elmozdulása, vagy egy tenger alatti vulkánkitörés. Ekkor a víztömeg "hintázni" kezd: tehetetlensége miatt igen nagy energiájú mozgásba lendül, majd körkörös irányban terjed szét. A hullámhossz, vagyis a hullámhegytől hullámhegyig tartó távolság 150 km-től 600 km-ig terjed.
Amíg ezek a szeizmikus óriáshullámok a mély vízben haladnak, ártalmatlanok, szinte láthatatlanok, hiszen magasságuk is épp csak eléri az 1 métert. Iszonyatos erejük csak a

A tengerrengés fizikája

partoknál válik érezhetővé. Itt a hullámok lelassulnak, a víz elképzelhetetlen magasságba tornyosul fel; minél meredekebb a partfal, annál hatalmasabbak a cunami hullámai.
Kezdetben mintha szokatlanul alacsony lenne az apály: a víz ekkor kilométerekre húzódik vissza. De azután néhány perc múlva visszatér. Ekkorra a hullámok akár a 60-70 méteres magasságot is elérhetik, s előfordulhat, hogy 800-1000 km/óra sebességgel száguldanak a szárazföld belseje felé. Elsöpörnek mindent, ami az útjukba kerül.
 
A legpusztítóbb cunamik

Az indonéziai cunami kiterjedése

Az eddigi legerősebb, cunamit is kiváltó, 9,5-ös erősségű földrengés 1960-ban, Chilében volt. A földrengés után elindult cunami a tőle 10 ezer kilométerre fekvő Hawaii-szigeteket és a 17 ezer kilométerre lévő Japán partokat is elérte. Hawaiit már korábban, 1946 áprilisában is hasonló katasztrófa érte. A tőle 3600 kilométerre fekvő, a Csendes-óceán északi vidékén is nagy erejű tengerrengés volt - a cunami hullámai 800 km/óra sebességgel száguldottak, majd 14 és fél óra múlva elérték Honolulut, a szigetek fővárosát. Az első hullám 5 m, a harmadik 15 m magas volt.
2004. december 26-án hatalmas, a Richter-skála szerint 9,3-as erősségű víz alatti földrengés okozott cunamit az Indiai-óceánon. A földrengést követő óriáshullám Indonéziát érintette leginkább, de a környező országokon kívül a tőle 6000 kilométerre fekvő afrikai keleti partokon is óriási pusztítást vitt végbe, és érintette Szomáliát, Madagaszkárt és Tanzániát is.

A tengerrengés hatására fellépő szökőár kiterjedése

Védekezés a cunami ellen
Hasonlóan a földrengésekhez, a cunamit is  tudják már előre jelezni. Az 1946-os honolului katasztrófa után cunami előrejelző-szolgálatot hoztak létre. Minden olyan földrengést megfigyelnek, amely szeizmikus hullámokat kelthet, és minden mért értéket betáplálnak egy központi számítógépbe. Az adatokat folyamatosan értékelik. A veszélyeztetett területek lakosságát így esetenként időben tudják riasztani.
 
A legutóbbi cunami
Szeptember végén újabb cunami söpört végig Szamoán, a Csendes-óceán délnyugati részén fekvő két nagy és nyolc kisebb szigeten elterülő térségen. Az óriási parti hullám magassága 70 méteres volt. A hullám továbbhaladva Új-Zéland partjait is elérte, ott negyven méteres árhullám érte el a partokat. A szigetek összes területe 199 négyzetkilométer, ami nagyjából a 193 négyzetkilométeres Békéscsaba területének felel meg. Az öt vulkáni és a két korallszigeten összesen mintegy 65 ezren laknak, a legnagyobb városa Pago Pago – ez a legnagyobb szigeten, Tutuilán található –, amelynek az ezredfordulón mintegy tízezer lakosa volt.
Ebben az esetben is működött a cunamijelző-rendszer, de mégsem tudták időben figyelmeztetni a lakosságot, mert az már az első jelzések után 5 perccel le is csapott a partra. Ez a hullám nemcsak magas volt, hanem nagyon gyors is, helyenként 800 km/óra sebességgel száguldott, így megelőzte az előrejelző rendszert.
Ám akadt valaki, egy tízéves diáklány, aki időben észlelte a figyelmeztető jeleket és erre fel tudta hívni a turisták figyelmét is. Ő az iskolában tanulta meg, milyen jelei vannak egy közeledő cunaminak.

Ha érdekel a természeti pusztító ereje, lapozd fel Természeti katasztrófák című kötetünket!
 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

A honlapot a JÁTÉK-TANULÁS-TUDÁS Közhasznú Alapítvány üzemelteti.
Adószám: 18199978-1-42, cégjegyzékszám: 16.Pk.60.171./2009/2, sorszám 10.817.
Kapcsolat | Impresszum