Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Budapest kávéházai

2009. november 08., 18:47
 

"A kávéházban fény volt és meleg, s ha környeze -tünk gyertyavilágos sötétségéből oda belép -tünk, akkor úgy éreztük, mégsem vagyunk annyira elhagyatottak. Ott voltak barátaink és ott volt minden nemzedékünk." - írta a századfordulón Füst Milán, a Nyugat nemzedékének egyik fontos írója, amikor Budapestet a kávéházak városának is nevezték. Ha érdekel, mi a kávé és miért játszottak a kávéházak fontos szerepet a kulturális életben, olvasd tovább!


 

A kávé
A kávé az egyik legismertebb növény, a belőle készült ital pedig világszerte az egyik legnépszerűbb élvezeti cikk. A kávécserje örökzöld növényének termése a kávébab, ennek feldolgozott magjából készül a kesernyés ízű, zamatos kávé, melynek élénkítő hatását világszerte élvezik.

A kávézás rövid története

A kávécserje


Egy legenda szerint a kávészemek élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. Annyi biztosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században szerzetesek itták Jemenben. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték a kávét.
Az első kávéházak az 1550-es években Isztambulban nyíltak, és számuk gyorsan nőtt. Európába a 17. században érkezett meg a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven, majd Londonban, és 1672-ben Párizsban is megnyitotta kapuit az első kávéház. Hamarosan elterjedt Hollandiában, Németországban, és megjelentek Magyarországon is az első „kávés helyek”.

A legismertebb budapesti kávéházak
Az első ismert pesti kávésra vonatkozó adat 1714-ből származik, amikor is a "katolikus rác", Cavesieder Blasius (=Kávéfőző Balázs) házat vásárolt Pesten. A 20. század elején már csaknem 500 kávéház működött a fővárosban, ami alkalmat adott a legkülönbözőbb foglalkozású embereknek beszélgetésre és politizálásra. Az asztaltársaságok közül néhány már a 19. században kultúrtörténeti jelentőségű volt.

A Pilvax Kávéház

A legismertebb pesti kávéházi társaságok
A Petőfi Társaság 1876-ban alakult egyesületként. Megalakulásakor céljuknak a a Petőfi-kultusz terjesztését tűzték ki. Emellé a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése is csatlakozott. A Társaság 1944-ig működött. Szintén kávéházi asztaltársaság volt a Tízek Társasága is, melyet 1846 tavaszán Petőfi Sándor szervezett meg, székhelyük a ma is működő Pilvax Kávéház volt. Új budapesti lapot akartak indítani Pesti Füzetek címen. A Pilvax Kávéház a reformkor vége felé az 1848-as forradalmat megelőző radikális eszmék terjesztésében kapott fontos szerepet, hiszen az értelmiségiek, és különösen a fiatalok törzshelye volt. Petőfin kívül többek között Vásárhelyi Pál és Vajda János költő is az asztaltársaság tagja volt.

A kávéházak szerepe az első világháború előtt
A 19. század fordulóján ismét fellendült a kávéházi élet, részben az első világháborút megelőző időszak szűkös lakáshelyzetének köszönhetően kényszerültek sokan nyilvános helyeken tölteni szabadidejüket. Íróink, költőink, művészeink társasági életének kedvelt helye, sok esetben alkotóműhelye is volt a kávéház. A századfordulón több mint 550 kávéház működött a fővárosban. Ha valakit tréfásan akartak útba igazítani, azt mondták neki: amit keres, abban a házban van, ahol nincs kávéház! A kávéházak virágkora a kiegyezés és az első világháború közötti időszak. Az irodalmi és művészeti kávéházak is ebben az időben magasztosultak legendás helyekké. Ezek voltak a Korona, a Centrál, a Japán, az Országház és természetesen a New York, amely a mai napig az egyik legnépszerűbb kávéház, és melynek a New York-palota ad otthont. Az 1900-as években itt megalakult irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén ez is bevonult a magyar kultúrtörténetbe.

A New York Kávéház belső tere

A New York Kávéház és vendégei
A New York-palota épületének átadásával egy időben nyílt meg a földszinten a New York kávéház. Pazar belső tere szintekre és több, egymástól csavart oszlopokkal elkülönített térre tagozódik. A bejáratnál szökőkút várta a vendégeket, a termekben velencei csillárok függtek. A karzatra vezető lépcsőt bronzszobrok díszítették, a mennyezetfreskók pedig Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc munkáját dicsérték. Volt külön női szakasza is („Hölgyterem”), ezenkívül egy-egy játék- és biliárdterem („Mélyvíz”) is.

A "Mélyvíz"


A cigány- és katonamuzsikát adó zenés kávéházat eredetileg előkelő, tehetős vendégeknek nyitotta a tulajdonos Steuer Sándor, de csakhamar a főváros legnépszerűbb találkozóhelye lett. Korabeli pesti anekdota szerint a megnyitó napján pesti bohémek a Dunába dobták a kávéház kulcsait, hogy az éjjel-nappal nyitva legyen. Irodalmi kávéházi rangját azonban csak akkor nyerte el, amikor 1900-ban Harsányi Adolf és fivére vette át a New York vezetését. A legendás főpincér, Reisz Gyula ingyen „kutyanyelvet” (hosszúkás jegyzetpapírt) és itatót is felszolgált az irodalmároknak. A kávéház tulajdonosai lexikonokat, alapkönyveket hozattak a kávéházba, előfizettek a legfontosabb hazai és külföldi lapokra.

A Nyugat szerkesztői: Ignotus, Babits Mihály, Ady Endre, Fenyő Miksa, Osvát Ernő

Hamarosan kialakultak az irodalmi és művészi asztaltársaságok. Itt volt az írók és újságírók Otthon Köre. A Pesti Napló asztalánál ült Bródy Sándor, Nagy Endre és Kemény Simon. A karzaton foglaltak helyet a későbbi Nyugat szerkesztői: Osvát Ernő, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Ignotus és Ady Endre vezetésével. A Nyugat a századforduló Magyarországának legfontosabb irodalmi, társadalomtudományi folyóirata volt. Molnár Ferenc, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes itt írták meg első zsengéiket.
Írók mellet képzőművészek is gyakran látogatták a New York kávéházat, 1907 után a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) is ide járt Szinyei Merse Pál vezetésével, sőt, Herman Lipót vagy Szigethy István a New Yorkban ki is állították műveiket. Az 1910-es években a színházi és a filmes szakma is megtalálta a kávéházat: a New York asztaltársaságainak egyikéhez tartozott a később filmes világkarriert befutó Korda Sándor és Kertész Mihály, de komponált a New York asztalainál Kacsóh Pongrác és Huszka Jenő is. Itt indította el és szerkesztette Korda Sándor az első magyar moziújságot, a Pesti Mozit, amelybe Karinthy, Kosztolányi, Gábor Andor és Somlyó Zoltán is írt cikkeket.

A New York-palota homlokzata



A New York második fénykora
Sok tulajdonos váltotta egymást az első világháború után. A második világháborúban megsérült intézmény 1947-ben bezárta kapuit. Ezután sportszerüzletként és IBUSZ utazási irodaként funkcionált, majd 1954-ben Hungária étterem néven újra megnyitotta kapuit a vendégek előtt. Megpróbálták visszaidézni a hajdani hangulatot, de a kávéház századfordulós fénykora már nem tért vissza, noha például az 1990-ben indult 2000 című irodalmi-társadalomtudományi folyóirat itt tartotta szerkesztőségi üléseit. 2007-ben elnyerte az építészeti Europa Nostra-díjat is a New York-palota. A Kávéház október 25-én ünnepelte 215. születésnapját.

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum