Azonosító:
Jelszó:
Emlékezz rám!
Elfelejtetted a jelszavadat?

Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

Az influenza

2010. január 07., 14:55
 

Az influenza (grippe) egy vírus által okozott fertőző betegség. A kórokozók emlősöket (pl. ember, sertés, ló) és madarakat (pl. vadkacsa) képesek megfertőzni. A betegség az emberek között cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezés (pl. váladékkal szennyezett kéz) útján terjed.


 

Mi okozza az influenzát? A vírusok.
A vírusok olyan ismert mikroorganizmusok (szabad szemmel nem látható élőlények), amelyek mai ismereteink szerint a legkisebbek. Egy orosz kutatóbilogógus, Ivanovszkij jött rá egy kísérlete során, hogy léteznek a baktériumoknál kisebb kórokozók is. A vírus név a latin "virus" szóból származik, jelentése "méreg".
A vírusok élő és élettelen anyagra is jellemző tulajdonságokkal rendelkeznek. "Paraziták". Ez annyit jelent, hogy önmagukban nem mutatnak életjelenségeket, nincs anyagcseréjük, önálló mozgásra képtelenek. Élő anyagként csak ún. "gazdaszervezetekben" vannak jelen, és azok életfunkcióit használják fel viselkedésük során. Ezek alapján látható, hogy nem egyértelmű, hogy élőlények-e. Egy vírus egy számára megfelelő sejtbe jutva, annak működését módosítva, több százezer példányban is lemásolhatja önmagát, ezzel a gazdaszervezet megbetegedését, károsodását okozva. Az új vírusok felgyülemlenek egy sejten belül, ami egy idő után felreped és elpusztul. A mai feltételezések szerint sejtekből kiszakadt, elszabadult genetikai elemek leszármazottai. A vírusok tanulmányozásával külön tudományág, a virológia foglalkozik. 
 

Az A típusú influenzavírus


Az "A" típusú influenzavírus
A legismertebb, leggyakrabban előforduló vírusok a náthát és az influenzás megbetegedéseket okozó vírusok. Az influenzavírusnak három alfalja létezik: "A", "B" és "C" típusú. Az "A" típusú influenzavírus az emberen kívül más emlősök és madarak között is terjedhet. Ez okozza a legnagyobb – akár világméretű – járványokat és legsúlyosabb betegségeket. Gyors terjedését az segíti elő, hogy a megtámadott szervezet antitestek (a vírus ellen, a test által termelt védekező anyagok) hiányában nem tud védekezni, így gyakran alakulnak ki a vírus újabb és újabb változatai.

A "B" és "C" típusú influenzavírus
A "B" típusú vírus kisebb járványokat okoz, a "C" típusú pedig inkább gyermekközösségekben terjed, és enyhe tüneteket okoz.

A lepusztítóbb influenzajárvány, a spanyolnátha

A spanyolnátha vírusa


A spanyolnáthának azt a járványt nevezik, ami 1918–19-ben pusztított az egész világon. Ezt a világméretű járványt, az influenza "A" vírusa okozta. A világjárvány a Föld teljes lakosságának mintegy 20–40 százalékát megbetegítette. Már 1918-ban több áldozatot követelt, mint az egész első világháború – ezzel a spanyolnátha az emberi történelem legtöbb áldozatot szedett járványa. A betegség azért volt nagyon veszélyes, mert egyeseknél gyorsan vezetett olyan súlyos szövődmények kialakulásához, ami végzetessé válhatott számukra. A főleg tüdőgyulladásos szövődményekre elsősorban a 20 és 40 évesek voltak érzékenyek. Ezt egyes kutatók azzal magyarázzák, hogy az áldozatok immunrendszere túlreagálta a fertőzést, ezzel pusztítva el a tüdőszöveteket.

A spanyolnátha leghíresebb áldozatai
A járvány leghíresebb áldozatai között volt IV. Károly magyar király, Kaffka Margit írónő, Edmond Rostand francia költő, drámaíró (a Cyrano de Bergerac szerzője), Guillaume Apollinaire francia költő, és Egon Schiele osztrák festő.

A H1N1 vírus

A jelenlegi influenzajárványok
Jelenleg a legelterjettebb a H1N1 és a H3N2 altípusú "A" vírus, ami idén különösen sok embert érint. A H1N1, hétköznapi nevén sertésinfluenza, olyan légúti betegség, melyet az állatokat megfertőző orthomyxovirus okoz. A betegségben a fertőzési arány magas, a halálozási arány viszont nagyon alacsony (1-4 százalék). A vírus a levegő útján, érintkezéssel, beteg vagy tünetmentes hordozók útján terjed. A járványok egész évben előfordulhatnak, de a mérsékelt égövben gyakrabban ősszel és télen. Sok országban rutinszerűen oltják ellene az állatokat. A sertésinfluenza könnyebben terjed emberről emberre, mint a madárinfluenza. Idén Mexikóban ütötte fel először a fejét a halálos áldozatokat is követelő új influenza.

Miért vált idén az influenza világjárvánnyá?
2009-ben Mexikóban jelentkeztek először olyan betegek, akikről kiderült, hogy az influenza egy új típusával, a H1N1-nek elnevezettel fertőződtek meg. Noha emberi megbetegedések a 2009-es, mexikói járvány előtt is előfordultak, általában a szezonális emberi influenzához hasonló tünetekkel, de időnként halált okozó tüdőgyulladással kísérve is előfordultak. A legtöbb esetet véletlenül, a szezonális influenzának gondolt esetek vizsgálatakor azonosították, mivel az embert megbetegítő sertésinfluenza a mexikói járvány előtt tipikusan a szezonális emberi influenzához és felső légúti fertőzésekhez hasonló tünetekkel járt. Az enyhe, vagy tünetmentes emberi esetek észrevétlenül maradtak, ezért az emberi sertésinfluenza ez előtti elterjedtsége nem ismert.

A vírus terjedése

A világjárvány terjedésének dinamikája


2009 márciusában és áprilisában Mexikóban több, mint 1000 esetben mutattak ki emberekben sertésinfluenzát és a vírus több mint nyolcvan emberéletet követelt. Április 25-ig 11 esetet mutattak ki a laboratóriumi vizsgálatok az Egyesült Államok délnyugati részében és Kansasban és több influenzagyanús eset fordult elő New York nagyvárosi övezetében is. Az influenza elszigetelt eseteinek felbukkanásáról szóló első jelentések után a mexikói járványról szóló hivatalos bejelentés 2009. április 23-án született meg.

A WHO címere

A WHO szerepe a világjárványok előfordulásánál
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egyik szervezete. Feladata a nemzetközi közegészségügy koordinálása. Székhelye Svájcban, Genfben található. A világjárványok idején a szervezet fontos szerepet tölt be a statisztikák elkészítésében és a járványügyi intézkedések meghozatalában.
Az idei járványnál egyes esetekkel kapcsolatban ők erősítették meg először, hogy a H1N1 egy új törzse felel a megbetegedésekért. Április 25-én Margaret Chan, a Világszervezet (WHO) főigazgatója bejelentette, hogy nagyon súlyos fenyegetést jelent a Mexikóban terjedő influenza betegség. A következmények kiszámíthatatlanok, akár világjárvány is lehet belőle. Április 26-án este Új-Zéland egészségügyi minisztere megerősítette, hogy egy mexikói iskolai kirándulásról visszatért diákcsoport 22 tagja influenzaszerű tünetekkel betegedett meg. Így indult a betegség "világkörüli útjára".

A 2009-es járvány Európában

Legjobb védekezés az influenza elleni oltás


Április 27-én a spanyol egészségügyi minisztérium megerősítette az ország, és ezzel Európa első H1N1 megbetegedését. Magyarországon május 29-én mutatták ki az új influenzavírust, egy 27 éves brazil állampolgárnál. Július 6-án újabb 9 embernél kimutatták az influenzás megbetegedést. Ekkorra már 21-re nőtt a H1N1-gyel fertőzöttek száma Magyarországon.

Az influenza elleni védekezés
Noha megoszlanak a vélemények róla, hogy szükséges-e védőoltást beadatni magunknak, mégis jelenleg az egyetlen elérhető védekezésnek a "hagyományos" és az új, a H1N1 elleni védőoltás beadatása látszik. Magyarországon szeptember 29-e óta kaphatják meg a vakcinát, akik jelentkeznek orvosuknál.
A vírusoknak ma ismert ellenszere nincsen. Ha már megbetegedtünk orvosunk csak a közérzetünk javítására adott gyógyhatású szerekkel segíthet, illetve a baktériumok okozta szövődményes fertőzések ellen nyújthat segítséget antibiotikum felírásával.

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum