Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A hibridek

2010. április 01., 12:25
 

A hibrid szó eredeti jelentése vegyes, felemás, keresztezett, félvér. Általában nem természetes módon jön létre a két vagy több tárgy, fogalom, élőlény részeiből összetett új forma. A görög mitológia kentaurjaitól az Avatarig az emberi képzelet minden korban eljátszott a hibrid élőlények gondolatával, ami azonban nem csupán fantázia. Most annak járunk utána, hogy az evolúció során milyen hibrid élőlények jöttek létre. De vajon előfordulnak-e efféle hibridek a valóságban? Gyakrabban, mint gondolnánk.


 

A zuzmók

A legismertebb
A zuzmókat mindenki ismeri: előfordulnak fákon, köveken, leveleken, de ennél extrémebb helyeken is, mint a sarkvidéki tundrán vagy éppenséggel a forró sivatagokban. Akárhol is éljenek, minden zuzmófaj egy valódi közösség. A zuzmók ugyanis fotoszintetizáló moszatok (legtöbbször zöldmoszatok vagy cyanobaktériumok) és gombák együttesei. Ezen együttélés intimitása változó, van ahol a moszat- és gombasejtek jó szomszédok módjára, önálló sejtekként élnek egymás mellett, de vannak olyan fajok is, ahol a gombafonalak mélyen behatolnak a moszatok sejtjeibe. Akárhogy is legyen, a zuzmók teljes joggal kerültek fel a vegyes élőlények listájára, hisz felépítésük, élettanuk teljesen eltérhet az őket alkotó fajok monokultúrában tenyésztett formáitól. A görögök nem voltak híján a fantáziának. A hibrid élőlények sora hosszú: a ló testű, emberfejű kentaurok, a krétai labirintust őrző bikafejű szörny, a Minotaurusz vagy az ember-kecske testű szatírok csak néhányak az ismertebb hibridek közül. De vajon előfordulnak-e efféle hibridek a valóságban? Gyakrabban, mint gondolnánk. Az alábbiakban néhányat önkényesen kiválasztunk a természetben előforduló vegyes élőlények közül.

A legismertebb
A zuzmókat mindenki ismeri: előfordulnak fákon, köveken, leveleken, de ennél extrémebb helyeken is, mint a sarkvidéki tundrán vagy éppenséggel a forró sivatagokban. Akárhol is éljenek, minden zuzmófaj egy valódi közösség. A zuzmók ugyanis fotoszintetizáló moszatok (legtöbbször zöldmoszatok vagy cyanobaktériumok) és gombák együttesei. Ezen együttélés intimitása változó, van ahol a moszat- és gombasejtek jó szomszédok módjára, önálló sejtekként élnek egymás mellett, de vannak olyan fajok is, ahol a gombafonalak mélyen behatolnak a moszatok sejtjeibe. Akárhogy is legyen, a zuzmók teljes joggal kerültek fel a vegyes élőlények listájára, hisz felépítésük, élettanuk teljesen eltérhet az őket alkotó fajok monokultúrában tenyésztett formáitól. 

A napelemes csiga

A napelemes csiga


A zuzmók esetében a fotoszintetizáló moszatok kész szerves anyagokkal látják el a gombasejteket. Ám erre a szolgáltatásra nem csak a gombák tartanak igényt. Amerika Csendes-óceáni partjainál él egy tengeri meztelencsiga faj, az Elysia chlorotica. Ez a csiga a tengerben zöldalgákat fogyaszt, és az algák fotoszintetizáló műhelyecskéit, a kloroplasztiszokat saját testében halmozza fel, hogy maga is hasznot húzzon a napenergiából. Miután ez megtörtént, akár egy évig is elél táplálkozás nélkül, a napenergiát hasznosítva. Ennél azonban még többre is képes. A fotoszintézishez ugyanis a kloroplasztiszoknak szükségük van egyéb fehérjékre is, amiket normális esetben az alga génjei kódolnak. A csiga azonban képes az alga génjeit beépíteni saját genomjába, így már az algák segítsége nélkül is képes a fotoszintézisre. 

A Wolbachia
A Wolbachia egy baktériumfaj, ami ízeltlábúakat fertőz meg, köztük is főként rovarokat (egyes becslések szerint a rovarfajok akár 60-70%-ában is előfordulhat, és tekintve, hogy a rovarok több, mint 90 %-át teszik ki az összes állatfajnak, ez bizony tekintélyes szám, és ez esélyessé teszi a Wolbachiát az egész bioszféra legelterjedtebb reproduktív parazitája címre). A Wolbachia csak anyai ágon keresztül öröklődik, tehát a fertőzés csak a petesejten keresztül juthat a következő generációba. Ezért aztán a Wolbachia minden disznóságra képes, hogy a gazdaszervezet ivararányát a nőstények irányába tolja el, kezdve a hímek nősténnyé alakításától, a hímek szisztematikus elpusztításán át a szexuálisan szaporodó nőstények oly módon történő átalakításáig, hogy azok szűznemzéssel, hímek nélkül tudjanak szaporodni. Találtak pl. olyan rovarpopulációt, amiben a hímek gyakorlatilag csak antibiotikumos kezelés után (ami elpusztította a Wolbachiat) voltak megtalálhatóak. Néhány éve azonban nagy szenzációt keltett, mikor a baktérium teljes genetikai állományát megtalálták egy muslicafaj, a Drosophila ananassae genomjában. Ebben az esetben tehát a muslica genomja tartalmazza egy végtelenül távoli faj teljes genetikai kódját (ne felejtsük el, hogy a muslicának mi közelebbi rokonai vagyunk, mint az őt megfertőző baktérium!). Ez aztán a hibrid, nem a Minotaurusz!

Forrás: THE tudománynépszerűsítő portál

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum