Megérzik az állatok a természeti katasztrófákat?

2010. április 07., 12:47
 

Számos legenda szól arról, hogy egyes állatok megérzik a földrengéseket, ám ezt tudományos módszerekkel eddig nem igazolták. Egy véletlennek köszönhetően most sikerült megfigyelni, miként reagálnak a varangyok a földrengésekre. Ha érdekel, hogy milyen állatokról bizonyosodott már be, hogy megérzik a katasztrófákat, és hogy ebben mi van segítségükre, olvasd el cikkünket.


 

Mi történik a békákkal földrengéskor?
Brit kutatók a barna varangyok viselkedését tanulmányozták éppen, amikor egyik napról a másikra a szaporodási időszakban a hímek 96 százaléka eltűnt a kutatott területről. 5 nappal később a földrengés volt a környéken. A kutatók különböző paraméterek vizsgálatával próbáltak rájönni, hogy minek a hatására távozhattak a békák. Eredeti vizsgálatuk részeként állandóan ellenőrizték a hőmérsékletet, a páratartalmat, a szél erősségét, a csapadékot és más környezeti tényezőket, ám a magyarázatot végül az ionoszférában (más néven termoszféra, a légkörnek a Földtől 80-500 km távolságban elhelyezkedő rétege) bekövetkező elektromos aktivitás változása adta meg, melyet nagyon alacsony frekvenciájú rádióhullámok érzékelésével regisztráltak orosz kutatók. Korábbi vizsgálatok már megállapították, hogy a földrengéseket megelőzően levegőbe kerülő radongáz, valamint valószínűleg a gravitációs hullámok okozhatnak zavarokat az ionoszférában.

Már régebben is tapasztaltak hasonló jelenséget
Egy kutató elmondta, hogy szerintük a varangyok képesek érzékelni a földrengések előjeleit, mint például a felszabaduló gázokat és a rezgéseket. Ez különösen hasznos lehet a békák számára, amelyek nem tudnak olyan gyorsan elszaladni a veszély elől, és több időre van szükségük, hogy elmeneküljenek.
A 2008-as szecsuáni földrengéskor is tapasztalták a varangyok szokatlan viselkedését. A földrengés előtt 3 nappal ugyanis több ezer varangy özönlötte el Miencsu város utcáit – a lakosok nem kis döbbenetére. Ez a város azután igen nagy károkat szenvedett, a katasztrófa itt legkevesebb 2000 áldozatot követelt. Miencsu lakosai gyanították, hogy a varangyok fölbukkanása közelgő természeti csapás előjele lehet, de a helyi erdészeti hivatal tisztviselője megnyugtatta őket. Ugyanekkor a rengés epicentrumától több mint ezer kilométerre fekvő állatkertben is különös események játszódtak le, amiről a helyi újság közölt beszámolót. A zebrák fejjel öklelték a kifutójuk ajtaját, s az elefántok vadul lengették az ormányukat, még egy dolgozót is majdnem leütöttek. A húsz oroszlán és tigris is nyugtalanul járkált fel-alá, holott normális körülmények között napközben aludni, lustálkodni szoktak. Öt perccel a földrengés előtt több tucatnyi páva kezdett egyszerre rikácsolni.

Hogyan érzékelik az állatok a földrengésre utaló jeleket?
Az állatok képesek akár napokkal a katasztrófa bekövetkezte előtt érzékelni a katasztrófára utaló jeleket. Hogyan tudjuk elkülöníteni mi emberek a földrengésre utaló állati viselkedést más szokatlan viselkedésformáktól? A jelenségek magyarázatára több elképzelés is létezik. A földrengés előtt a föld alatti kőzetek mozgása elektromos jeleket hozhat létre, amelyeket néhány állat képes érzékelni – így vélik szeizmológusok. Egy másik népszerű elmélet szerint az állatok a földrengést megelőző gyenge, az ember számára észrevehetetlen rengéshullámokat érzékelik. Bármi is az oka, az állati viselkedés változásait megbízhatóan lehetne alkalmazni a földrengések előrejelzésére.

Évszázados tudás
Az emberek régóta állítják, hogy földrengések előtt az állatok szokatlanul viselkednek. Az egyik legkorábbi feljegyzés Kr. e. 373-ból származik. A történészek leírták, hogy az állatok – többek közt patkányok, kígyók és menyétek – napokkal a várost romba döntő földrengés előtt elmenekültek a görög Helicéből. A későbbi századokból is számos dokumentum maradt fenn, amelyek hasonló esetekről számolnak be: kutyák nyugtalanul rohangáltak és szakadatlan ugattak, a nappal egyébként rejtőzködő macskák előbújtak rejtekükről és az utcán futkostak, a baromfiudvar lakói idegesen szaladgáltak. Azt a tudóst azonban, aki komolyan vette az évszázadok óta keringő történeteket, és megpróbált tudományos magyarázatot találni ezekre, még néhány évtizede is komolytalannak tartották. Mára jelentősen megváltozott a helyzet: neves kutatóközpontok foglalkoznak azzal, miként lehetne az állatoknak ezt a – most már vitathatatlanul elismert – képességét az ember szolgálatába állítani.

Nagy "földrengésjelző" fajok
Szinte az állatvilág minden csoportjában találunk a földrengés közeledtét megérző fajokat. Az ember figyelmét természetesen leginkább a nagyobb testű, gerinces állatok furcsa viselkedése hívhatja fel a közelgő katasztrófára. Ez alól talán legfőképp a méhek kivételek, több földrengés után beszámoltak ugyanis arról, hogy a katasztrófa közeledtével a méhek tömegesen és pánikszerűen hagyták el a kasokat. Földrengés előtt jelentősen megváltozik a kutyák viselkedése is: nyugtalanok lesznek, sokat ugatnak, vonyítanak, harapósakká válnak. Egy 1966-os észak-kínai földrengés előtt az epicentrum közelében lévő falu összes kutyája megszökött ketrecéből, így túlélték a katasztrófát.
A következő szokatlan viselkedésekről is beszámoltak földrengések előtt. A kalitkába zárt madarak idegesen ide-oda röpdöstek, mindenáron menekülni szerettek volna, az akváriumi halak izgatottan úszkáltak fel-alá. A kígyók otthagyták téli, rendszerint föld alatti alvóhelyüket, és inkább megdermedtek kint a havon. A lovak megvadultak és igyekeztek kitörni a karámból. Az ólban tartott háziállatok, például a sertések megpróbáltak minél nyíltabb területre húzódni, s közben éktelenül visítoztak. A patkányok nemcsak a süllyedő hajókról, de a földrengés elől is nagy csapatokban menekülnek. Az állatkerti állatok rendkívül nyugtalanokká válnak, megpróbálnak kitörni ketreceikből.
A 2004-es ázsiai cunami (amelyet tenger alatti földrengés váltott ki) idején az elefántok "hatodik érzéke" is működött. A Sri Lanka-i Yala Nemzeti Park részét képező Patanangala-parton mintegy 60 látogatót sodort el a víz. A nemzeti parkban élő sokféle állat – elefánt, leopárd és mintegy 130 madárfaj – közül csupán két vízibivaly pusztult el, más állattetemet nem találtak. A cunami érkezése előtt egy órával többen megfigyelték, hogy az elefántok teljes erőből rohannak el a Patanangala-partról. Nyilvánvalóan az embereknél jóval korábban észlelték a földrengést, illetve a közelgő szökőárt.

Az állatok viselkedéséről további érdekességeket olvahatsz az Ahogy az állatok látnak, hallanak és éreznek című Mi MICSODA kötetben! Ha pedig a földrengésekről szeretnél többet megtudni, lapozz bele a Természeti katasztrófák című Mi MICSODA kötetbe!

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum