Fekete-e a fekete doboz

2010. április 18., 17:28
 

Tudod-e, hogy a repülőgépeken kívül hol használják még a fekete dobozt? Tudod-e, milyen információk tárolására alkalmas ez az 50-es évek óta használt szerkezet? Ha érdekel, ki készítette el a fekete doboz prototípusát, és milyen események vezettek oda, hogy felismerjék szükségességét, olvasd el cikkünket!


 

David Warren a fekete doboz prototípusával

A repülőgép-szerencsétlenségek nyomában...
David Warren ausztrál tudós kezdte el a fekete dobozt tervezni. 1953-54-ben számos repülőgép-szerencsétlenség történt, ez tette szükségessé egy olyan berendezés megtervezését és létrehozását, ami a repülőgép összes olyan adatát rögzíti, amivel egy-egy eseményt nyomon tudnak követni a szerencsétlenséget követően. Az Ausztrál Repüléstani Kutató Intézet munkatársa eredetileg kémikus volt. A repülőgép-üzemanyagok és a balesetek összefüggéseit kutatta. Mivel sok esetben nem volt túlélője, szemtanúja a baleseteknek, ez hozta az igényt arra, hogy létrehozzanak egy adatrögzítő berendezést. Warren elmélete szerint az eltárolt adatok alapján megelőző intézkedéseket lehetne hozni a további hasonló balesetek elkerülése érdekében. Az ötlet annyira hasznosnak bizonyult, hogy azóta is minden üzleti repülőgép alapfelszereléséhez hozzátartozik egy adatrögzítő berendezés, egy "fekete doboz".
A fekete doboz kétféle funkciót lát el: rögzíti a repüléssel kapcsolatos fontos adatokat - a magasságot, a sebességet -, illetve a konkrét repülőgép-specifikus technikai adatokat is - adatokat találhatunk benne a hajtóművek és egyéb rendszerek állapotáról, és ez a szerkezet rögzíti a pilótafülkében elhangzottakat is.

Fekete-e a fekete doboz?

Egy korai fekete doboz változata, a Vörös Tojás


A fekete doboz külső anyaga erős, tűzálló és többrétegű azért, hogy minden durva hatásnak ellenálljon, és megvédje a benne tárolt érzékeny berendezéseket. Katasztrófa esetén a rögzített adatok alapján pontosan vizsgálhatók a baleset körülményei és lehetséges okai. A gyakorlatban az eszköz sohasem fekete, hanem narancssárga vagy piros festést kap a minél könnyebb megtalálhatóság érdekében.

A prototípus

Az első dobozt 1957-ben tervezte és építette meg Warren. A fekete doboz esetében sem maradtak el a kezdeti nehézségek, mivel eleinte általános érdektelenség fogadta az amúgy nagyszerű találmányt. Ám végül megszületett egy tűz- és ütésálló dobozba szerkesztett rendszer, amely alkalmas volt a fedélzeti műszerek értékeinek és a pilótafükében elhangzottaknak egyidejű rögzítésére, mindezt egyetlen kábelen keresztül. Az adatokat földi dekódoló-berendezéssel lehetett a későbbiekben visszanyerni. Külalakja alapján rendszert később Vörös Tojásként emlegették. Ez volt az első általános adatrögzítő az üzleti repülésben. Mostanában már vonatokon és hajókon is alkalmazzák.

A fekete doboz jövője
Egy-egy légibalesetkor szinte mindig nagy probléma az adatrögzítő berendezés felkutatása. Sokszor hegyméretű roncshalmaz alól kell kibányászni, esetleg az óceán fenekén hatalmas víznyomás alatt kutatni utána. Gyakran előfordul, hogy a balesetkor elszenvedett sérülések miatt pont a leglényegesebb adatok hiányoznak. Mindez napjainkra szükségessé tette a fedélzeti adatrögzítés gyakorlatának a teljes újragondolását. A XXI. századi technika, a műholdas adatrögzítő központoknak köszönhetően ma már rendelkezésre áll az online-technika, ami lehetővé teszi, hogy belső eszköz nélkül is az adatok hozzáférhetőek legyenek. Ez azonban még csak terv, mert hatalmas anyagi ráfordítást igényelne a rendszer kiépítése, szabványossá tétele. Mivel a légitársaságoknak is érdeke, hogy a repülést egyre biztonságosabbá tegyék, ezért nyilvánvaló, hogy meg fog születni a jövő fekete doboza, a vezeték nélküli adatátvitelt biztosító megoldások.

Ha többet szeretnél tudni a repülőgépekről, lapozd fel a Mi MICSODA sorozat Repülőgépek és léghajók című kötetét!

 

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum