Itt bepillanthatsz
a Mi MICSODA filmekbe:

Get Flash to see this player.

A Nagy Zöld Fal

2010. július 29., 13:50
 

Tudod, mit nevezünk sivatagnak? Tudod-e, hogy a legtöbb sivatag hosszú ideje feltartóztathatatlanul terjeszkedik? És azt, hogy mekkora területet hódít el évente a Szahara a termőterületektől? Tudod-e, mi az oka ezeknek a változásoknak, és hogy mit neveznek a Nagy Zöld Falnak? Ha érdekelnek a válaszok, olvasd el cikkünket!


 

A térképen látható, hogy Észak-Afrika jelentős része sivatag

Hogyan alakultak ki a sivatagok?
Földünk minden olyan részén, amely a trópusi éghajlati övezetben fekszik, a forró és párás trópusi esőerdők mellett hatalmas száraz területek is fekszenek. Erre különösen jó példa Afrika, amely az egyik legváltozatosabb éghajlattal rendelkezik.

Sziklarajz Észak-Afrikából, mely egy elefántot ábrázol


A földtörténet legutolsó időszakait a jégkorszakok, valamint az ugyanolyan hosszúságú száraz és meleg időjárású időszakok gyakori váltakozása jellemezte. Amikor a letűnt korszakok élővilágával foglalkozó tudósok megvizsgálták a sivatagokban talált kövületeket, kiderült, hogy számos sivatag valamikor virágzó táj volt. De nem csak a paleontológusok, hanem a régészek is találtak olyan leleteket: sziklafestményeket az újkőkorból, amelyek azt bizonyítják, hogy a zöld és változatos élővilágú észak-afrikai szavannák csupán hozzávetőleg tízezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak vége után száradtak ki. A sivatag fokozatosan hódította meg ezt a vidéket.

Mit nevezünk sivatagnak?
Egy területet akkor nevezünk sivatagnak, ha ott egy év alatt 150 liternél kevesebb csapadék hull négyzetméterenként. A legtöbb száraz sivatagban azonban ennél nagyságrendekkel kevesebb eső esik. A Szahara szívében vannak olyan területek, ahol már 20 éve egy csepp eső sem esett. Az ilyen területek mellett vannak olyan területek is, ahol valamennyi növényi élet megmaradása lehetséges: ezeket félsivatagoknak nevezzük.

A Nagy Zöld Fal terve
A Szahara területe évente tízezer négyzetkilométerrel nő. Afrika veszélyeztettsége olyan elképesztő mértékű, hogy az ENSZ attól tart, ha nem tesznek semmit, a sivatag 2025-re elnyeli az afrikai termőföldek kétharmadát. A sivatag terjedése nem csupán az éghajlat változását hozza magával, hanem a talaj megváltozását is. A talajerózió (a talajréteg pusztulása) lehetetlenné teszi, hogy a sivatagos területeken megtermeljék azokat az élelmiszereket, amik az életben maradáshoz szükségesek, és a gazdálkodásból élők is nagy számban vándorolnak el ezekről a területekről, így ennek megállításához is nagyon fontos az erdősítés. Intő jel, hogy a Szahara eddig nem adta meg magát: például elakadt az egyiptomi erdősítés a Nílus vizének segítségével.

Az Afrikában honos faj az akácia, mely a Nagy Zöld Fal alapját képezi majd


A sivatag terjeszkedését meggátoló "fal" ötletét először egy nigériai elnök, Olusegun Obasanjo szorgalmazta 2005-ben, amit két évvel később az Afrikai Unió is elfogadott. Mind a 11 érintett ország, amely elfogadta a tervet, elkötelezte magát, hogy anyagilag támogatja az erdősáv léterjöttét. A szükséges közel 8000 kilométernyi fasorból ez idáig néhány, mindössze 525 kilométer hosszúságú szakasz valósult meg, valamennyi Szenegál területén. A napokban mind a tizenegy afrikai ország egyöntetűen döntött a telepítés folytatásáról, így van remény, hogy most tényleg létrejön a Nagy Zöld Fal, melynek teljes kiterjedése a Szahara mentén 7775 kilométer hosszú lesz, 15 kilométer szélességben Az erdősáv honos  fajtákból, elsősorban akáciából fog állni. Volt már régebben is kísérlet erdősáv telepítésére, ám ez – éppen a nem megfelelő fajták kiválasztása miatt – meghiúsult. A Nagy Fal, a remények szerint a szelek lelassításával gátolná a homokviharokat, és a gyökérzet a talaj nedvességtartalmának megkötésével megállítaná az eróziót. A Nagy Zöld Fal nemcsak az övezet 70 százalékában mezőgazdaságból élő népeinek lenne áldás, hanem a világméretű üvegházhatást is mérsékelné, mert szén-dioxidot kötne le.
De nem csak Afrikában, hanem Ázsiában is terjed a sivatag. Ott is hasonló intézkedéseket tettek a Góbi sivatag megállítására: a 4500 kilométer hosszú sáv telepítéséhez eddig öt magyarországnyi területű erdőt ültettek.

Ha érdekel a téma, lapozd fel Sivatagok című kötetünket!

 
Nyomtatóbarát verzió
Küldd tovább ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek
Ajánld a Mi MICSODA Klubot barátodnak, ismerősödnek

Kapcsolat | Impresszum